Beiktatták az univerzum első űrkirálysága, Asgardia államfőjét, egy azeri-orosz milliárdost

A hatvanas évek űrversenyének szelleme újra él, elég csak a megújult NASA bolygóhódító törekvéseire vagy a SpaceX-szerű magáncégek megjelenésére, az űrturizmus sürgetésére gondolni. Eddig azonban még hivatalosan senki semmit nem tett azért, hogy a világűrbe terjeszkedve létrejöhessen egy, a földihez hasonló társadalom.

Kivéve az első űrkirályság, Asgardia polgárait, akik június végén iktatták be első államfőjüket.

A skandináv mitológiában az istenek otthonául szolgáló Asgard után elnevezett űrállamnak (teljes nevén: Asgardia Űrkirálysága) van 200 ezer polgára, rendelkezik alkotmánnyal, 150 fős parlamenttel; Föld körüli pályára állított, kenyérnyi méretű nanoműholdjával pedig az egyetlen olyan „nemzet”, amelynek minden területe a világűrben található – igaz, egyelőre Bécsből igazgatják.

Végső cél: a békés világűr megalapozása

Az űrkirályság hivatalos oldalán szereplő koncepció alapján az utópisztikus projekt három pillérre épül.

  1. A jogi misszó szerint Asgardia célja az első szuverén űrnemzet létrehozása. A leírás szerint a jelen űrpolitikáját a monopóliumra való törekvés jellemzi (a Föld úgy 200 szuverén állama közül 20 van jelen valamilyen módon a világűrben), ezért arra kell törekedni, hogy a jövő űrtörvényei minden ember érdekét szolgálják. Az Egyesült Nemzetek Szervezetébe (ENSZ) való tervezett belépése után Asgardia állampolgárságot szeretne adni tagjainak, fő célja pedig az, hogy a világűrben történő eseményekben egy új alapokra helyezett univerzális űrjog és asztropolitika döntsön a jelenlegi nemzetközi űrjog és a geopolitika helyett.
  2. A filozófiai alapokban lefektetik, hogy Asgardia lényegét a űrbeli béke jelenti, vagyis annak megakadályozása, hogy a földi konfliktusokat a világűrbe is magukkal vigyék az emberek. Az egyenlőség jegyében felszámol az olyan földi felosztásokkal is, mint az államok, a vallások és a nemzetiségek.
  3. Asgardia tudományos és technológiai küldetését pedig három szóban foglalták össze: béke, hozzáférés és védelem. A békéről már volt szó, a hozzáférés egy ingyenes űrbeli tudásbázis létrehozását takarja, amit mindenki (főként a fejlődő ország) szabadon használhatna, de a lehetséges technológiai eszközök segítségével a Föld űrbeli fenyegetésektől (törmelék, ütökösök, koronakidobódás stb.) való védelmét is célul tűzte ki az űrkirályság.
Igor Ashurbeyli az államfői beiktatási ceremóniánFotó: ALEX HALADA/AFP

A már több mint 203 ezer állampolgárral rendelkező (és ezzel magát már a 171.  legnépesebb nemzetként hirdető) Asgardia hivatalos státusz és elfogadott költségvetés híján egyelőre az interneten gyűjtött adományokból (a bankkártyás, paypales és kriptovalutás utalásokból a cikk írásának pillanatában 351 548 dollár folyt be az államkasszába), és az alapító, az orosz-azeri Dr. Igor Ashurbeyli magánvagyonából gazdálkodik.

Egy titokzatos orosz milliárdos mögé áll be az egész világ

A most 54 éves Ashurbeyli egy légvédelmi rendszerekkel foglalkozó kutatás-fejlesztési cég, az orosz GSKB Almaz-Antey vezérigazgatója volt 11 éven keresztül, közben 1988-ban alapított kis szoftvercégéből egy tízezernél is több alkalmazottat számláló, tech-tudományos területeken mozgó holdingot épített fel. 2013-ban létrehozta az Osztrák Tudományos Akadémián belül a Világűr Nemzetközi Kutatóközpontot (AIRC), 2016-ban pedig UNESCO-érmet kapott az új generációs mikroelektronikai eszközök, információs rendszerek és technológiák területén elért eredményeiért.

Asgardia megalapítását 2016. október 12-én jelentették be, két nap alatt pedig már 100 ezernél is többen jelentkeztek az állampolgárságért – ami egyelőre sokat nem jelent, de ha összejön a 25 éves terv (ennyi idő alatt szeretnének kolóniát létrehozni a Holdon), akkor figyelembe veszik a jelentkezési sorrendet. A 203 565 jelenlegi állampolgár fele hat országban él: az Egyesült Államokban (26 409), Törökországban (22 322), Indiában (16 304), Kínában (15 067), Indonéziában (12 819) és Olaszországban (9131). Magyarországról eddig 525-en jelentkeztek Asgardiába, ezzel a 49. helyen állunk a listán – a 212 budapesti érdeklődő mellett Pilisborosjenőről, Ballószögről, Andornaktályáról és Telekgerendásról is szívesen költöznének az űrbe.

Az asgardiai űrnemzet egyik koncepciójaFotó: Asgardia / James Vaughan

A nonprofit civil szervezetként működő projekt első mérföldkövét az Asgardia-1 nevű műhold fellövése jelentette. A 10x10x20 centis eszközt 2017. november 12-én állították alacsony Föld körüli pályára a Nemzetközi Űrállomásra tartó egyik misszió keretében, az apró műhold pedig mindössze egy 512 gigabájtos merevlemezt tartalmaz, amelyre a nemzeti jelképek és az alkotmány szövege mellett az összes addigi állampolgár egy-egy személyes adatát, fényképét töltötték fel – fejenként 500 kilobájt jutott mindenkinek. A Futurism beszámolója szerint versek, levelek és esküvői fotók mellett egy olyan fényképet is feltöltött valaki az űrbe, amelyen Donald Trump és Narendra Modi indiai miniszterelnök fog kezet. 

Trump és Modi kézfogása: ha nem is ez a fotó,. ennek egy változata már az űrben van.Fotó: JIM WATSON/AFP

A műhold várhatóan öt éven belül megközelíti a Földet, ahol elég a légkörben, de a tervek szerint addigra több műholddal is rendelkezik majd Asgardia, amelyekre tovább lehet menteni a nemzeti kincset jelentő adatokat.

Akkora a demokrácia, hogy pályázaton döntenek a gazdaságpolitikáról

A demokratikus földi államokhoz hasonlóan Asgardiaában is három, egymástól elválasztott hatalmi ág működik: a végrehajtó kormány és a törvényhozó parlament mellett a legfelsőbb űrbíróság intézményét is bevezették. Az alkotmányos monarchia államformájának kiválasztására Hollandia sikeres liberális példáját emlegetik, az ENSZ-be való belépés menetét pedig izraeli analógiára fűzik: egy magát államnak kikiáltó nemzetére, amely miután elegendő mennyiségű ország elismerését kivívta, csatlakozhatott a szervezethez. Az megalakult kormány külügyminisztere gondoskodik majd a földi országokkal való kapcsolatok kiépítésén.

Asgardia első parlamenti üléseFotó: Asgardia

Sa'id Mosteshar, a Londoni Űrpolitikai és Űrjogi Intézet igazgatója szerint két nagy akadály áll Asgardia előtt: amellett, hogy „a mindenki által elfogadott Világűrszerződés egyértelműen kijelenti, hogy egyetlen állam sem sajátíthatja ki a világűr bármely részét”, szerinte valós üzleti tervük sincs az alapítóknak.

A gazdasági alapelvek egyelőre tényleg csak annyit írnak elő, hogy virtuális valután és a blokklánc technológián alapuljanak Asgardia pénzügyei, ráadásul versenyt is írtak ki innovatív gazdasági ötletekre, 10 ezer dolláros fődíjjal. A pályázatokat nagyon kedvelik Asgardiában, a valutadizájn-verseny (pénznem: Solar, váltója: Lunar) pályaművei között böngészni is lehet az űrnemzet oldalán.

Így nézne ki egy solar az egyik pályázó szerint. Fotó: Asgardia

Ashurbeyli beiktatásra, és ezzel Asgardia hivatalos megszületésére a bécsi Hofburg palotakomplexumban került sor. A Daily Beast riportja szerint legalább 2 millió dollárért lehet a helyet kibérelni, és akkor még nem volt szó a luxus cateringről vagy a táncos és nagyzenekari produkciókról.

Ha egyelőre nehéz is komolyan venni az orosz milliárdos utópiáját, a június végi beiktatási ceremóniát elnézve a pénz tényleg nem akadály, legalábbis addig, amíg egy milliónyi lakost szállítani és elszállásolni képes óriásűrhajó megépítésére kerülne a sor – a Business Insider összegzése szerint a focipályányi méretű Nemzetközi Űrállomás építése 18 ország közös munkája mellett 100 milliárd dollárba került, a legolcsóbb rakéta a piacon pedig a SpaceX Falcon 9-e, kilövésenként 50-60 millió dollárért.