Beiktatták az univerzum első űrkirálysága, Asgardia államfőjét, egy azeri-orosz milliárdost
A hatvanas évek űrversenyének szelleme újra él, elég csak a megújult NASA bolygóhódító törekvéseire vagy a SpaceX-szerű magáncégek megjelenésére, az űrturizmus sürgetésére gondolni. Eddig azonban még hivatalosan senki semmit nem tett azért, hogy a világűrbe terjeszkedve létrejöhessen egy, a földihez hasonló társadalom.
Kivéve az első űrkirályság, Asgardia polgárait, akik június végén iktatták be első államfőjüket.
A skandináv mitológiában az istenek otthonául szolgáló Asgard után elnevezett űrállamnak (teljes nevén: Asgardia Űrkirálysága) van 200 ezer polgára, rendelkezik alkotmánnyal, 150 fős parlamenttel; Föld körüli pályára állított, kenyérnyi méretű nanoműholdjával pedig az egyetlen olyan „nemzet”, amelynek minden területe a világűrben található – igaz, egyelőre Bécsből igazgatják.
Végső cél: a békés világűr megalapozása
Az űrkirályság hivatalos oldalán szereplő koncepció alapján az utópisztikus projekt három pillérre épül.
- A jogi misszó szerint Asgardia célja az első szuverén űrnemzet létrehozása. A leírás szerint a jelen űrpolitikáját a monopóliumra való törekvés jellemzi (a Föld úgy 200 szuverén állama közül 20 van jelen valamilyen módon a világűrben), ezért arra kell törekedni, hogy a jövő űrtörvényei minden ember érdekét szolgálják. Az Egyesült Nemzetek Szervezetébe (ENSZ) való tervezett belépése után Asgardia állampolgárságot szeretne adni tagjainak, fő célja pedig az, hogy a világűrben történő eseményekben egy új alapokra helyezett univerzális űrjog és asztropolitika döntsön a jelenlegi nemzetközi űrjog és a geopolitika helyett.
- A filozófiai alapokban lefektetik, hogy Asgardia lényegét a űrbeli béke jelenti, vagyis annak megakadályozása, hogy a földi konfliktusokat a világűrbe is magukkal vigyék az emberek. Az egyenlőség jegyében felszámol az olyan földi felosztásokkal is, mint az államok, a vallások és a nemzetiségek.
- Asgardia tudományos és technológiai küldetését pedig három szóban foglalták össze: béke, hozzáférés és védelem. A békéről már volt szó, a hozzáférés egy ingyenes űrbeli tudásbázis létrehozását takarja, amit mindenki (főként a fejlődő ország) szabadon használhatna, de a lehetséges technológiai eszközök segítségével a Föld űrbeli fenyegetésektől (törmelék, ütökösök, koronakidobódás stb.) való védelmét is célul tűzte ki az űrkirályság.
A már több mint 203 ezer állampolgárral rendelkező (és ezzel magát már a 171. legnépesebb nemzetként hirdető) Asgardia hivatalos státusz és elfogadott költségvetés híján egyelőre az interneten gyűjtött adományokból (a bankkártyás, paypales és kriptovalutás utalásokból a cikk írásának pillanatában 351 548 dollár folyt be az államkasszába), és az alapító, az orosz-azeri Dr. Igor Ashurbeyli magánvagyonából gazdálkodik.
Egy titokzatos orosz milliárdos mögé áll be az egész világ
A most 54 éves Ashurbeyli egy légvédelmi rendszerekkel foglalkozó kutatás-fejlesztési cég, az orosz GSKB Almaz-Antey vezérigazgatója volt 11 éven keresztül, közben 1988-ban alapított kis szoftvercégéből egy tízezernél is több alkalmazottat számláló, tech-tudományos területeken mozgó holdingot épített fel. 2013-ban létrehozta az Osztrák Tudományos Akadémián belül a Világűr Nemzetközi Kutatóközpontot (AIRC), 2016-ban pedig UNESCO-érmet kapott az új generációs mikroelektronikai eszközök, információs rendszerek és technológiák területén elért eredményeiért.
Asgardia megalapítását 2016. október 12-én jelentették be, két nap alatt pedig már 100 ezernél is többen jelentkeztek az állampolgárságért – ami egyelőre sokat nem jelent, de ha összejön a 25 éves terv (ennyi idő alatt szeretnének kolóniát létrehozni a Holdon), akkor figyelembe veszik a jelentkezési sorrendet. A 203 565 jelenlegi állampolgár fele hat országban él: az Egyesült Államokban (26 409), Törökországban (22 322), Indiában (16 304), Kínában (15 067), Indonéziában (12 819) és Olaszországban (9131). Magyarországról eddig 525-en jelentkeztek Asgardiába, ezzel a 49. helyen állunk a listán – a 212 budapesti érdeklődő mellett Pilisborosjenőről, Ballószögről, Andornaktályáról és Telekgerendásról is szívesen költöznének az űrbe.
A nonprofit civil szervezetként működő projekt első mérföldkövét az Asgardia-1 nevű műhold fellövése jelentette. A 10x10x20 centis eszközt 2017. november 12-én állították alacsony Föld körüli pályára a Nemzetközi Űrállomásra tartó egyik misszió keretében, az apró műhold pedig mindössze egy 512 gigabájtos merevlemezt tartalmaz, amelyre a nemzeti jelképek és az alkotmány szövege mellett az összes addigi állampolgár egy-egy személyes adatát, fényképét töltötték fel – fejenként 500 kilobájt jutott mindenkinek. A Futurism beszámolója szerint versek, levelek és esküvői fotók mellett egy olyan fényképet is feltöltött valaki az űrbe, amelyen Donald Trump és Narendra Modi indiai miniszterelnök fog kezet.
A műhold várhatóan öt éven belül megközelíti a Földet, ahol elég a légkörben, de a tervek szerint addigra több műholddal is rendelkezik majd Asgardia, amelyekre tovább lehet menteni a nemzeti kincset jelentő adatokat.
Akkora a demokrácia, hogy pályázaton döntenek a gazdaságpolitikáról
A demokratikus földi államokhoz hasonlóan Asgardiaában is három, egymástól elválasztott hatalmi ág működik: a végrehajtó kormány és a törvényhozó parlament mellett a legfelsőbb űrbíróság intézményét is bevezették. Az alkotmányos monarchia államformájának kiválasztására Hollandia sikeres liberális példáját emlegetik, az ENSZ-be való belépés menetét pedig izraeli analógiára fűzik: egy magát államnak kikiáltó nemzetére, amely miután elegendő mennyiségű ország elismerését kivívta, csatlakozhatott a szervezethez. Az megalakult kormány külügyminisztere gondoskodik majd a földi országokkal való kapcsolatok kiépítésén.
Sa'id Mosteshar, a Londoni Űrpolitikai és Űrjogi Intézet igazgatója szerint két nagy akadály áll Asgardia előtt: amellett, hogy „a mindenki által elfogadott Világűrszerződés egyértelműen kijelenti, hogy egyetlen állam sem sajátíthatja ki a világűr bármely részét”, szerinte valós üzleti tervük sincs az alapítóknak.
A gazdasági alapelvek egyelőre tényleg csak annyit írnak elő, hogy virtuális valután és a blokklánc technológián alapuljanak Asgardia pénzügyei, ráadásul versenyt is írtak ki innovatív gazdasági ötletekre, 10 ezer dolláros fődíjjal. A pályázatokat nagyon kedvelik Asgardiában, a valutadizájn-verseny (pénznem: Solar, váltója: Lunar) pályaművei között böngészni is lehet az űrnemzet oldalán.
Ashurbeyli beiktatásra, és ezzel Asgardia hivatalos megszületésére a bécsi Hofburg palotakomplexumban került sor. A Daily Beast riportja szerint legalább 2 millió dollárért lehet a helyet kibérelni, és akkor még nem volt szó a luxus cateringről vagy a táncos és nagyzenekari produkciókról.
Ha egyelőre nehéz is komolyan venni az orosz milliárdos utópiáját, a június végi beiktatási ceremóniát elnézve a pénz tényleg nem akadály, legalábbis addig, amíg egy milliónyi lakost szállítani és elszállásolni képes óriásűrhajó megépítésére kerülne a sor – a Business Insider összegzése szerint a focipályányi méretű Nemzetközi Űrállomás építése 18 ország közös munkája mellett 100 milliárd dollárba került, a legolcsóbb rakéta a piacon pedig a SpaceX Falcon 9-e, kilövésenként 50-60 millió dollárért.