A 30 napos küldetés során két űrhajós a Mars körül keringene, míg ketten egy nagy lakó-marsjáróban szelnék a poros felszínt. Az még nagy kérdés, hogy a kilenc hónapos utazás után mennyire lesz erejük sétálni a Földhöz képest egyharmadnyi gravitációval rendelkező bolygón.
Egyszerre két csillag vagy fekete lyukak körül keringő bolygókat is szemmel tartanak, a legutóbbi lajstromfrissítés idején 65 exoplanétát vezettek fel a listára.
A Solar Orbiter űrszonda 25 felvételéből összeillesztett kép sosem látott részletességgel mutatja be a fortyogó csillagot, és az egymillió Celsius-fokos napkorona is jól kivehető rajta.
A gigantikus műholdakat robotok szerelnék össze a világűrben, majd a napelemei által termelt energiát rádióhullámokká alakítanák, és egy földi vagy tengeri vevőállomásra sugároznák. Ambiciózus terv, de több állam és magáncég összefogásával megvalósítható – a brit kormány már benne van a dologban.
Miután összeállt a 18 elemből álló óriási főtükre, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja egy tőlünk 2000 fényévre található csillag ragyogását örökítette meg, de a háttérben további csillagok és galaxisok százai tűnnek még fel.
Elon Musk űrbéli internetszolgáltatója a hónap elején fellőtt 49 eszközből 40-et veszíthetett el, miután a Föld mágneses mezőjét megzavaró, erőteljes napszél miatt a műholdak nem tudtak pályára állni.
Fehér törpecsillagok, vörös óriások, galaxishalmazok és szupernóva-maradványok – az univerzum legkülönbözőbb és legnagyobb objektumai is bocsátanak ki fényt és energiát, és a NASA most megmutatja, hogyan.
Az űrkutatásban és a csillagászatban is mozgalmas év volt 2021. Beindult az űrturizmus, tovább fokozódott a hárompólusúvá vált, amerikai-orosz-kínai űrverseny, Magyarország asztrofizikai tesztműholdat lőtt fel, az Oumuamua nevű csillagközi objektumról pedig még a Harvardon is azt találgatták, hogy a Pluto jeges darabja vagy egy idegen civilizáció terméke.
Az univerzumban keringő száraz porhüvely vagy kocsonyás csontú múmia leszel a marsi talajba kaparva? A holttestek lebomlása a földi ökoszisztémához idomult, az űrbéli körülmények viszont jelentősen felülírják ezt a folyamatot.
Egy német cég ultrakönnyű anyagokból készített elektromos holdjáró motorkerékpárt – a NASA 2024-ben szeretne emberekkel is visszatérni a Holdra, addigra a helyi közlekedést is meg kell oldania.
Visznek-e magukkal az űrhajósok Geiger–Müller-számlálót? Mi az a dél-atlanti mágneses anomália, és milyen jelenség a foszfén? Mit kutat majd a három új Vénusz-szonda? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Az Amazon alapítójának űrkutató cége, a Blue Origin is megkapta az engedélyt az űrturizmusra, és jövő kedden már fel is küldik az első négy utast: a Bezos-fivéreket, egy 28 millió dollárt fizető turistát, és egy 82 éves nőt, akit a NASA a hatvanas években a neme miatt nem engedett az űrbe.
Eddig úgy tartották, hogy a Szaturnusz holdja mélyén húzódó óceánból gejzíreken át kitörő metán élettelen geokémiai folyamatok eredménye is lehet, de francia kutatók legújabb modelljei alapján ilyen mennyiségben csak biológiai tevékenység állíthatja elő a gázt, vagyis élet húzódhat az Enceladus jeges felszíne alatt.
Egy orosz űrkutatási konferencián jelentették be, hogy Kína 2033-tól egy állandó marsbázis építésébe kezdene, kétévente újabb csapatokat küldve a Marsra, és a bolygó erőforrásait is igyekeznek kiaknázni.
A VSS Imagine névre hallgató harmadik generációs űrhajóval 2022 elején már embereket szállítana az űrbe Richard Branson cége – remélhetőleg nemcsak a dizájn, de a biztonság terén is sikerült előrelépést elérni az előző modellhez képest.
A Naprendszer első ismert csillagközi vendégét 2017-ben fedezték fel, és 2040-ben távozhat. Nem üstökös, nem aszteroida, és valószínűleg nem is UFO: egy friss kutatás szerint az 'Oumuamua egy fagyott nitrogén borította bolygóból kiszakadt, folyamatosan párolgó darab.
Kína egyelőre az űrből tanulmányozza az Utopia Planitia régiót, ahol már májusban landolhat a misszió, hogy feltárja a Marson eddig észlelt legnagyobb felszín alatti vízkészletet.
Az ezer kilométer széles plazmatömeg néhány száz kilométerrel az Északi-sarkvidék fölött kavargott. Eső helyett elektronok hullottak belőle, de ettől eltekintve sok szempontból emlékeztetett a földi hurrikánokra. A 2014-es észlelésről csak most számoltak be.
Nyolc nap, hét éjszaka, teljes ellátás, retúrjegy, szó szerint páratlan panoráma – ez kerül fejenként 55 millió dollárba annak a három utasnak, akik magánemberként látogathatják meg az űrállomást 2022 januárjában, az Axiom Space űrutazási iroda szervezésében.
Jövőre hivatalosan is elindul a NASA Artemis-programja, amelynek során 2024-ben újra embereket küldenek a Holdra. A hősies-hazafias jelszavak után az űrhivatal most végre azt is elárulta, milyen kutatásokat végeznek majd az égitesten a Hold vízkészletével először találkozó űrhajósok, a későbbi Hold-kolónia előfutárai.
Az ESA magyar kutatók közreműködésével több mint 300 ezer vörös törpét észlelt a Nap körül, így egy adatfrissítéssel megtízszereződött az ismert csillagszomszédaink száma.
A Csang'o–5 még idén visszatérhet a Földre, több kilogrammnyi kőzet- és talajmintával, hogy a kutatók közelebb kerüljenek a Hold keletkezésének megértéséhez, és az égitest eredetének feltárásához.
Négymilliárd évvel ezelőtt annyi jég olvadt ki a Marson egy meteor becsapódását követően, hogy a masszívan zúduló áradások csatornákat vájtak a domborzatban, és teljesen átalakították a bolygó felszínét.
Az Artemis-program űrhajósainak valahol lakni és dolgozni is kell a Holdon, és a bázist a következő években robotoknak kell felépíteniük. A tervek még mindig nincsenek meg, de két csillagász most ősi módszerekre támaszkodva oldaná meg a dolgot.
Összefogott egy asztrofizikus és egy idegsebész, hogy rájöjjenek, tényleg annyira hasonlít-e egymáshoz az agyi neuronok hálózata és a galaxisok kozmikus hálója, mint amennyire első ránézésre tűnik.
A szenzációs bejelentéssel szeptemberben előrukkolt kutatók a kritikák után újraelemezték az adatokat, és már csak 20-szor kisebb koncentrációban találtak foszfint a bolygó atmoszférájában. Jövőre új vizsgálatok dönthetik el, mi az igazság.
Az űrturizmus közeledtével át kell gondolni a városok szerepét a sztratoszférán túli közlekedésben. Az űrkikötők a repülőterek szerepét vehetik át, és bár egyelőre csak egynapos szuborbitális kirándulásokat terveznek, idővel azt szeretnék elérni, hogy a Föld bármely pontjára akár egy óra alatt el lehessen jutni.
Az első rögzített marsrengés hangjai, a napszelek zsivaja, a Jupiter holdjainak sikolya, a csillagködök melódiája. Ilyen magasművészeti élményeket kínál a Tök Terméktanács kedvenc ünnepére az amerikai űrügynökség.
Az OSIRIS-REx sikeresen landolt a Bennun, fújt egy kis nitrogént a felszínre, és elkapta a felreppenő port és kőzeteket. Az űrszonda legkorábban 2023 végén térhet vissza a Földre, de az aranyat érő minták a földi élet keletkezéséről is sokat elárulhatnak.
Miután amerikai és brit kutatók potenciálisan életre utaló jeleket találtak a Vénuszon, az orosz űrügynökség bejelentette, hogy a bolygóról való tudásunk javát a Szovjetuniónak köszönheti a világ, ergo a Vénusz az oroszoké.
A fénylő foltjai miatt legendássá vált törpebolygóról küldött utolsó adatok arra utalnak, hogy a Ceres rideg külseje geológiailag aktív belsőt rejt: jégvulkánok lövellik a sós vizet a felszínre.
A Starship eddigi legnagyobb prototípusa elképesztő látványt nyújtott a 150 méter magas repülése és leszállása közben – mintha egy gabonasiló arrébb ugrott volna egy kicsit.
Már Obama elnöksége idején elmérgesedett a viszony a NASA és a kínai űrügynökség között, de Trump alatt tetőzik csak igazán az űrverseny. A kék sarokban: a SpaceX-szel és más magáncégekkel felturbózott NASA (amerikai, 68 éves). A piros sarokban: az állam korlátlan támogatását élvező CNSA (kínai, 27 éves).
Több száz tudós két évtized alatt a világegyetem összesen 11 milliárd évnyi történelmét fejtette vissza, és közben arra is rájöttek, hogy 10 százalékkal gyorsabban tágul az univerzum, mint eddig gondolták.
Az államszövetség a héten szondát küld a Marsra, hogy minden eddiginél átfogóbb képet alkosson a bolygó légköréről. De az űrprogramnak társadalmi céljai is voltak: a tudományos és műszaki pályákat igyekeznek népszerűbbé tenni, hogy ne mindenki az olajiparban akarjon elhelyezkedni.
A Déli-sarki fal nevű kozmikus struktúrát több ezer galaxis gravitációja tartja egyben, és eddig csak azért nem fedezték fel, mert a Tejút épp kitakarja.
A tavaly júliusban a kínai Yutu–2 holdjáró által felfedezett, zselészerű anyag valójában olvadt kőzet. Na de mi okozta az olvadását?
Bár a 30 kilométeres magasság még nem éri el a világűr határát, aki fölülről szeretné megcsodálni a Földet, annak a Space Perspective megoldása is elég lehet. Jövőre indul a projekt, addig lehet gyűjtögetni a 40 millió forintos jegyre.
Neil Armstrongék 2 és fél óra alatt egyetlen kilométert tettek meg a rögös holdi utakon, az Artemis–3 űrhajósainak 6 óra alatt 16 kilométert kell majd szökkenniük. A cél: a déli sarkvidék jegéből vizet kinyerni.
A bordeaux-i műegyetem kutatója kiszámolta, hány ember tudná ellátni a marsi civilizáció kialakításához szükséges kezdeti munkákat, és egy kisebb ütemtervet is azok elé tárt, akik epekedve várják a Mars meghódítását.
Háromezer fényévre innen létezik egy olyan bolygórendszer, amelyben egy Föld-szerű bolygó és egy Nap-szerű csillag nagyon ismerős módon viszonyul egymáshoz. A Kepler távcső tízéves adatai alapján egy új módszerrel azonosított bolygó felfedezését forradalmi észlelésnek tartják az eredményeket publikáló csillagászok.
Bob Behnken és Doug Hurley vasárnap megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra, így most visszanézhető a SpaceX űrhajósainak teljes útja, az Endeavour névre keresztelt kapszula bemutatásával és a nagy találkozással az ISS legénységével.
A világ harmadik nagy moduláris űrállomását két év alatt építené fel a kínai űrhivatal, amely egyébként is belehúzott májusban: nehéz hordozórakétát tesztelt, Mars-programot jelentett be, és a Hubble-űrtávcsőt is lenyomná egy új teleszkóppal.
15 perccel a tervezett kilövés előtt lefújták a Crew Dragon indítását, szombaton próbálkozhatnak újra.
Ma 22:33-kor elindul a Nemzetközi Űrállomás felé az első két űrhajós, akit magáncég visz az űrbe. Bemutatjuk a Demo–2 misszió menetrendjét, aztán éjszaka itt találkozunk!
1980. május 26-án bocsátották az űrbe a Szojuz–36 űrhajót, fedélzetén az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. A szenzációt a korabeli magyar sajtó is a helyén kezelte, hónapokig voltak tele az újságok családi történetekkel, Berci kedvenc ételeivel és az Interkozmosz-programot dicsőítő írásokkal.
Az állami űrhivatal, a Roszkoszmosz vezetője szerint a Nemzetközi Űrállomásnak 7-10 éve lehet hátra, ezért mint vezető űrkutató nemzetnek, Oroszországnak kell felépítenie az új űrállomást. Hogy az is nemzetközi lesz-e, egyelőre nem tudni.
Elon Musk űrvállalata az első magáncég a világtörténelemben, amely embert küldhet az űrbe, de még neki is 18 év kellett hozzá. Szerdán kilenc év után először indul az űrállomásra emberes küldetés amerikai földről, de ezután várhatóan felgyorsulnak az események.
A kínai gigateleszkóp felfedezése szerint a neutroncsillag, amely egy másodperc alatt több százszor forog körbe, a környező csillagokból nyeri az ehhez szükséges energiát.
Nem egy Halálcsillag, de a műholdak zavarására kifejlesztett rendszer segítségével az Egyesült Államok mostantól a földről is képes hatástalanítani az ellenséges kommunikációs vagy felderítő műholdakat.