A VSS Imagine névre hallgató harmadik generációs űrhajóval 2022 elején már embereket szállítana az űrbe Richard Branson cége – remélhetőleg nemcsak a dizájn, de a biztonság terén is sikerült előrelépést elérni az előző modellhez képest.
A Naprendszer első ismert csillagközi vendégét 2017-ben fedezték fel, és 2040-ben távozhat. Nem üstökös, nem aszteroida, és valószínűleg nem is UFO: egy friss kutatás szerint az 'Oumuamua egy fagyott nitrogén borította bolygóból kiszakadt, folyamatosan párolgó darab.
Kína egyelőre az űrből tanulmányozza az Utopia Planitia régiót, ahol már májusban landolhat a misszió, hogy feltárja a Marson eddig észlelt legnagyobb felszín alatti vízkészletet.
Az ezer kilométer széles plazmatömeg néhány száz kilométerrel az Északi-sarkvidék fölött kavargott. Eső helyett elektronok hullottak belőle, de ettől eltekintve sok szempontból emlékeztetett a földi hurrikánokra. A 2014-es észlelésről csak most számoltak be.
Nyolc nap, hét éjszaka, teljes ellátás, retúrjegy, szó szerint páratlan panoráma – ez kerül fejenként 55 millió dollárba annak a három utasnak, akik magánemberként látogathatják meg az űrállomást 2022 januárjában, az Axiom Space űrutazási iroda szervezésében.
Jövőre hivatalosan is elindul a NASA Artemis-programja, amelynek során 2024-ben újra embereket küldenek a Holdra. A hősies-hazafias jelszavak után az űrhivatal most végre azt is elárulta, milyen kutatásokat végeznek majd az égitesten a Hold vízkészletével először találkozó űrhajósok, a későbbi Hold-kolónia előfutárai.
Az ESA magyar kutatók közreműködésével több mint 300 ezer vörös törpét észlelt a Nap körül, így egy adatfrissítéssel megtízszereződött az ismert csillagszomszédaink száma.
A Csang'o–5 még idén visszatérhet a Földre, több kilogrammnyi kőzet- és talajmintával, hogy a kutatók közelebb kerüljenek a Hold keletkezésének megértéséhez, és az égitest eredetének feltárásához.
Négymilliárd évvel ezelőtt annyi jég olvadt ki a Marson egy meteor becsapódását követően, hogy a masszívan zúduló áradások csatornákat vájtak a domborzatban, és teljesen átalakították a bolygó felszínét.
Az Artemis-program űrhajósainak valahol lakni és dolgozni is kell a Holdon, és a bázist a következő években robotoknak kell felépíteniük. A tervek még mindig nincsenek meg, de két csillagász most ősi módszerekre támaszkodva oldaná meg a dolgot.
Összefogott egy asztrofizikus és egy idegsebész, hogy rájöjjenek, tényleg annyira hasonlít-e egymáshoz az agyi neuronok hálózata és a galaxisok kozmikus hálója, mint amennyire első ránézésre tűnik.
A szenzációs bejelentéssel szeptemberben előrukkolt kutatók a kritikák után újraelemezték az adatokat, és már csak 20-szor kisebb koncentrációban találtak foszfint a bolygó atmoszférájában. Jövőre új vizsgálatok dönthetik el, mi az igazság.
Az űrturizmus közeledtével át kell gondolni a városok szerepét a sztratoszférán túli közlekedésben. Az űrkikötők a repülőterek szerepét vehetik át, és bár egyelőre csak egynapos szuborbitális kirándulásokat terveznek, idővel azt szeretnék elérni, hogy a Föld bármely pontjára akár egy óra alatt el lehessen jutni.
Az első rögzített marsrengés hangjai, a napszelek zsivaja, a Jupiter holdjainak sikolya, a csillagködök melódiája. Ilyen magasművészeti élményeket kínál a Tök Terméktanács kedvenc ünnepére az amerikai űrügynökség.
Az OSIRIS-REx sikeresen landolt a Bennun, fújt egy kis nitrogént a felszínre, és elkapta a felreppenő port és kőzeteket. Az űrszonda legkorábban 2023 végén térhet vissza a Földre, de az aranyat érő minták a földi élet keletkezéséről is sokat elárulhatnak.
Miután amerikai és brit kutatók potenciálisan életre utaló jeleket találtak a Vénuszon, az orosz űrügynökség bejelentette, hogy a bolygóról való tudásunk javát a Szovjetuniónak köszönheti a világ, ergo a Vénusz az oroszoké.
A fénylő foltjai miatt legendássá vált törpebolygóról küldött utolsó adatok arra utalnak, hogy a Ceres rideg külseje geológiailag aktív belsőt rejt: jégvulkánok lövellik a sós vizet a felszínre.
A Starship eddigi legnagyobb prototípusa elképesztő látványt nyújtott a 150 méter magas repülése és leszállása közben – mintha egy gabonasiló arrébb ugrott volna egy kicsit.
Már Obama elnöksége idején elmérgesedett a viszony a NASA és a kínai űrügynökség között, de Trump alatt tetőzik csak igazán az űrverseny. A kék sarokban: a SpaceX-szel és más magáncégekkel felturbózott NASA (amerikai, 68 éves). A piros sarokban: az állam korlátlan támogatását élvező CNSA (kínai, 27 éves).
Több száz tudós két évtized alatt a világegyetem összesen 11 milliárd évnyi történelmét fejtette vissza, és közben arra is rájöttek, hogy 10 százalékkal gyorsabban tágul az univerzum, mint eddig gondolták.
Az államszövetség a héten szondát küld a Marsra, hogy minden eddiginél átfogóbb képet alkosson a bolygó légköréről. De az űrprogramnak társadalmi céljai is voltak: a tudományos és műszaki pályákat igyekeznek népszerűbbé tenni, hogy ne mindenki az olajiparban akarjon elhelyezkedni.
A Déli-sarki fal nevű kozmikus struktúrát több ezer galaxis gravitációja tartja egyben, és eddig csak azért nem fedezték fel, mert a Tejút épp kitakarja.
A tavaly júliusban a kínai Yutu–2 holdjáró által felfedezett, zselészerű anyag valójában olvadt kőzet. Na de mi okozta az olvadását?
Bár a 30 kilométeres magasság még nem éri el a világűr határát, aki fölülről szeretné megcsodálni a Földet, annak a Space Perspective megoldása is elég lehet. Jövőre indul a projekt, addig lehet gyűjtögetni a 40 millió forintos jegyre.
Neil Armstrongék 2 és fél óra alatt egyetlen kilométert tettek meg a rögös holdi utakon, az Artemis–3 űrhajósainak 6 óra alatt 16 kilométert kell majd szökkenniük. A cél: a déli sarkvidék jegéből vizet kinyerni.
A bordeaux-i műegyetem kutatója kiszámolta, hány ember tudná ellátni a marsi civilizáció kialakításához szükséges kezdeti munkákat, és egy kisebb ütemtervet is azok elé tárt, akik epekedve várják a Mars meghódítását.
Háromezer fényévre innen létezik egy olyan bolygórendszer, amelyben egy Föld-szerű bolygó és egy Nap-szerű csillag nagyon ismerős módon viszonyul egymáshoz. A Kepler távcső tízéves adatai alapján egy új módszerrel azonosított bolygó felfedezését forradalmi észlelésnek tartják az eredményeket publikáló csillagászok.
Bob Behnken és Doug Hurley vasárnap megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra, így most visszanézhető a SpaceX űrhajósainak teljes útja, az Endeavour névre keresztelt kapszula bemutatásával és a nagy találkozással az ISS legénységével.
A világ harmadik nagy moduláris űrállomását két év alatt építené fel a kínai űrhivatal, amely egyébként is belehúzott májusban: nehéz hordozórakétát tesztelt, Mars-programot jelentett be, és a Hubble-űrtávcsőt is lenyomná egy új teleszkóppal.
15 perccel a tervezett kilövés előtt lefújták a Crew Dragon indítását, szombaton próbálkozhatnak újra.
Ma 22:33-kor elindul a Nemzetközi Űrállomás felé az első két űrhajós, akit magáncég visz az űrbe. Bemutatjuk a Demo–2 misszió menetrendjét, aztán éjszaka itt találkozunk!
1980. május 26-án bocsátották az űrbe a Szojuz–36 űrhajót, fedélzetén az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. A szenzációt a korabeli magyar sajtó is a helyén kezelte, hónapokig voltak tele az újságok családi történetekkel, Berci kedvenc ételeivel és az Interkozmosz-programot dicsőítő írásokkal.
Az állami űrhivatal, a Roszkoszmosz vezetője szerint a Nemzetközi Űrállomásnak 7-10 éve lehet hátra, ezért mint vezető űrkutató nemzetnek, Oroszországnak kell felépítenie az új űrállomást. Hogy az is nemzetközi lesz-e, egyelőre nem tudni.
Elon Musk űrvállalata az első magáncég a világtörténelemben, amely embert küldhet az űrbe, de még neki is 18 év kellett hozzá. Szerdán kilenc év után először indul az űrállomásra emberes küldetés amerikai földről, de ezután várhatóan felgyorsulnak az események.
A kínai gigateleszkóp felfedezése szerint a neutroncsillag, amely egy másodperc alatt több százszor forog körbe, a környező csillagokból nyeri az ehhez szükséges energiát.
Nem egy Halálcsillag, de a műholdak zavarására kifejlesztett rendszer segítségével az Egyesült Államok mostantól a földről is képes hatástalanítani az ellenséges kommunikációs vagy felderítő műholdakat.
A NASA egyelőre nem halasztotta el az április 9-én esedékes következő ISS-missziót, vagyis két orosz és egy amerikai űrhajóst az űrbe küldenek a világjárvány sújtotta Földről. De mit tesznek annak érdekében, hogy ne szabaduljon el a koronavírus az űrállomáson?
A SolO hét éven át vizsgálja majd tíz műszerével a Nap legfontosabb jelenségeit, például a napszelet vagy a napkitöréseket, ráadásul példátlan közelségről: mindössze 42 millió kilométerről.
A Csang'o-4 eddigi legélesebb fényképein a holdi horizont és a zord regolit is szinte tapinthatóvá válik, de a Hold túlsó oldalát járó két jármű egymást is szívesen fotózgatja.
A Times véleménycikkben csinált viccet az első folyékony hajtóanyagú rakétát megépítő Robert H. Goddardból, aki a szerző szerint a fizika alapvető törvényeit sem ismerte. A lap közel 50 évvel később, a Holdra szállás idején közölt helyreigazítást.
Az óriásbolygó, amelyről eddig azt hitték, hogy véd a becsapódásoktól, gravitációs erejével eltéríti és felénk irányítja az űrben utazó égitesteket. A kutatók el is nevezték mesterlövésznek.
Igaz, a NASA csillagászai szerint folyékony formában pont nincs rajta víz, mert a felszíni jég egyből vízgőzzé szublimálódik, ahogy egyre forróbbá válik a Nap felé száguldó üstökös.
Felállították a Starship életnagyságú prototípusát, mire a NASA vezére felszólította Muskot, hogy jó lenne, ha a közös projektjükre koncentrálna, mert már így is csúszásban vannak. Musknak sem kellett több.
Donald Trump egy lépéssel közelebb került álmához, hogy ő legyen az első űrhadsereg főparancsnoka.
A titkosított küldetésen lévő gép rekordokkal hívja fel magára a figyelmet, és míg állítólag csak technológiai kísérleteket végeznek rajta, a légierő volt tisztje szerint is kémkedésre tervezték – főleg, hogy Észak-Korea és a Közel-Kelet fölött is feltűnt már.
Egy kaliforniai cég a természetes hőáramlásnak és a napfény visszaverésének segítségével alkotta meg a hűtőgépeket és légkondikat is működtetni képes rendszerét, amit egy 17. századi technikára alapoztak.
A mikroszkopikus élőlények szinte teljesen kiszáradt formában utaztak a Holdra, de még így is akár száz éven belül feléleszthetők tetszhalott állapotukból néhány csepp vízzel.
A naptól védett kráterekben, -233 Celsius-fokos környezetben vígan elvannak a jégtömegek, a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint akár több tízmillió tonnányi is.
Az 1960-as évek űrháborújában mindent felülírt a látszat: az űrhajókba valójában nem is kellettek emberek, de Gagarin jót tett a szovjet propagandának, ami végső soron a Holdra szállásba hajszolta az USA-t. De mit keresett egy náci tudós a NASA körül, és miért maradt volna el az űrverseny, ha nem ölik meg Kennedyt?
Ebben szerepet játszhat az is, hogy a kínai állam óriási energiát fektet az űroktatásba, míg az angolszász gyerekek egész nap a Youtube-ot pörgetik.