Az EU 5 milliárd dolláros rekordbírságot szabott ki a Google-re

Az Európai Bizottság 4,34 milliárd eurós, vagyis valamivel több mint 5 milliárd dolláros versenyjogi bírságot szabott ki szerdán a Google anyacégére, az Alphabetre, ami az eddigi legnagyobb ilyen jellegű büntetés, amit az Európai Unió intézménye valaha kirótt. A korábbi rekordot szintén a Google tartotta, tavaly 2,42 milliárd eurós büntetést kapott a cég.

Az EU korábban a keresőmotorban favorizált saját hirdetési szolgáltatás miatt büntette a Google-t, most pedig azért bírságolta meg a céget, mert arra kötelezi a mobiltelefon-gyártókat, hogy Androidot futtató készülékeiken Google-alkalmazásokat állítsanak be alapértelmezett böngészőként, keresőmotorként vagy webáruházként.

A legnagyobb egyetértésben

A Wall Street Journal információi szerint a reggeli bizottsági ülésen nagy egyetértésben döntöttek a bírság összegéről, amely így Brüsszel eddigi legerősebb válaszcsapása lett a nagy techcégek versenyellenes gyakorlataira. A kiszabott összeg körülbelül 40 százalékát teszi ki a Google 2017-es nettó nyereségének.

Az EU versenyjogi szerve annak járt utána, hogy a cég milyen mértékben él vissza azzal, hogy a világ okostelefonjainak közel 80 százaléka az általa fejlesztett Android rendszeren fut – az androidos telefonokon rengeteg előre telepített Google-alkalmazás található, ami a versenytársak szerint tisztességtelen előnyhöz juttatja az óriáscéget.

A Microsoftnál már bevált az EU fenyítése

Bár mostanában a Facebook és a Google áll a versenyellenes bizottságok kereszttüzében, a Microsoftnak van a leghosszabb története az Európai Bizottsággal. A Windows gyártóját először 1993-ban panaszolták be versenyellenes licencdíj-számítási gyakorlatai miatt, de az első bírságot 2003-ban szabta ki ellene az EU – az akkor rekordnak számító büntetés összege 497 millió dollár volt.

A Microsoft elsősorban azért érdemelte ki az EU büntetését, mert a Windows operációs rendszert használó gépeket csak előre telepített Microsoft-termékekkel, így a Windows Media Playerrel vagy az Internet Explorerrel lehetett megvásárolni. Ezzel, valamint a későbbi több százmillió eurós bírságaival együtt az Európai Uniónak sikerült elérnie, hogy a Windowsban a saját böngésző mellett például a Firefox vagy a Google Chrome is azonnal elérhető legyen – most hasonló eredményt várnak a Google-vel és az Androiddal szemben a versenyellenes gyakorlatokat kutató szervek.

A Google fellebbez

Nem sokkal a bírság kihirdetése után Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója egy blogposztban jelentette be, hogy a cég fellebbez a döntés ellen. Pichai szerint a cég ingyenesen biztosítja a számára dollármilliárdokba kerülő Androidot a telefongyártóknak és a mobilhálózat-szolgáltatóknak, és csak felajánlják a gyártóknak, hogy előre telepíthetik a telefon azonnali használatához szükséges alkalmazásaikat (pl. Keresés, Chrome, Térkép, Gmail). Mivel nem kötelező ezt elfogadniuk, sőt konkurens appokat is telepíthetnek a készülékekre, ez a Google szerint nem versenyellenes.

„A határozat figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az androidos telefonok az iOS-telefonok versenytársai, jóllehet ezt a Bizottság saját piaci felmérésében részt vevő válaszadók 89 százaléka is megerősítette. Azt sem veszi figyelembe továbbá, hogy milyen hatalmas választási lehetőséget kínál az Android annak a több ezer telefongyártónak és mobilhálózat-üzemeltetőnek, akik androidos készülékeket gyártanak és forgalmaznak; annak a világszerte több millió alkalmazásfejlesztőnek, akik az Androidra alapozva építették fel vállalkozásukat; és annak a több milliárd fogyasztónak, akik így megengedhetik maguknak, hogy csúcstechnológiás androidos okostelefont használjanak” – írja a vezérigazgató.

Az Android erényeként írja le azt is, hogy lehetővé tette az erős verseny három klasszikus jelét, a gyors innovációt, a széles választékot és a csökkenő árakat. „A ma meghozott határozat elutasítja az Androidot támogató üzleti modellt, ami több választási lehetőséget teremtett mindenki számára, nem kevesebbet. Szándékunkban áll a határozat ellen fellebbezni” – zárja posztját Pichai.

További részletek az EU döntéséről szerda délután-estefelé várhatók, addig is az alábbi cikkünkből kiderül, mi áll az EU-Google csata hátterében:

Belép a kávépiacra a Coca-Cola

A Coca-Cola rájött, hogy a koffeines italok piacán van valami, amire még nem tette rá a kezét: a kávé. A cég most ötmilliárd dollárért felvásárolta a Costa Coffee-t, a Starbucks legerősebb kihívóját.

Ola Rosling sztárstatisztikus kiderítette, hogy nem tudunk többet a majmoknál

Budapesten tartott előadást a Tények (Factfulness) című sikerkönyv társszerzője. A könyv és az előadás alapján a világ sokkal jobb hely, mint ahogy általában hisszük: a Nobel-díjas kutatók és a hétköznapi halandók is alapvetően el vannak tájolva a valósággal kapcsolatban. Tizenhárom egyszerű kérdésből a legtöbben alig néhányra tudják a választ.