A március 18-tól április 30-ig elérhető kérdőív modulokra bontva vizsgálja a szocio-demográfiai jellemzőket, a szerhasználati mintázatokat, a kábítószerekhez való hozzáférést, valamint a koronavírus járvány hatásait a szerhasználatra.
A bonyolult pontrendszer miatt megnehezedett a munkavállalás és megnövekedtek a felsőoktatás költségei is. A brit egyetemekre idén 58 százalékkal kevesebb magyar diák jelentkezett, mint tavaly.
A bérek itthon már nem olyan alacsonyak, hogy ez előnyt jelentsen, az innovációs teljesítmény viszont még nem elég erős ahhoz, hogy versenyre lehessen kelni a fejlett országokkal. Csehország, Észtország, Szlovénia és Litvánia sikeresen küzdött meg a feladattal, míg a régió többi országa, ideértve Magyarországot, még mindig költségalapon versenyez.
Az európai országok meg sem közelítik Izrael teljesítményét, ahol mostanra a lakosság több mint 20 százalékát beoltották. A kontinensen legjobban teljesítő Egyesült Királyságban eddig a népesség 4,19 százaléka kapott a koronavírus elleni vakcinák valamelyikéből. Az USA-ban ez az arány 2,82, Magyarországon mindössze 0,81 százalék.
A Föld egész lakosságát 1-2 év alatt végigoltani egy új kórokozó ellen olyan feladat, amilyenre még nem volt példa a történelemben. A veszélyeztetettek tavasszal, a többség szeptemberre kaphat oltást.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon egymillió lakosra vetítve 3812-en haltak meg szívkoszorúér-megbetegedésekben 2017-ben, és a helyzet az észak-magyarországi régióban volt a legrosszabb.
Evo Morales elnök a kokacserjét termesztő földművelőkkel együttműködésben szorította vissza 13 év alatt a kokainipart, kiépítve a kokalevélből készült alternatív termékek legális piacát, de az elüldözése után hatalomra jutó átmeneti kormány újra káoszt teremtett. Párbeszéd a termesztőkkel nincs, fenyegetés és EU-s támogatás viszont van.
Az EU-átlaghoz képest ez sok, ugyanakkor jelentős javulás is a 2013-as 68 százalékhoz képest. Az Eurostat arra figyelmeztet, hogy 2020-ban alighanem uniószerte növekszik azoknak az aránya, akik anyagi okokból nem járnak nyaralni.
Az USA elnöke pénteken jelentette be, hogy azonnal és véglegesen megszünteti az egészségügyi világszervezet finanszírozását.
Az Európai Kutatási Tanács elnökének mandátuma négy évre szólt, de négy hónap után lemondott, mert mint mondta, elvesztette a hitét a rendszerben. Kollégái szerint viszont azért kellett mennie, mert túl sok időt töltött személyes ügyeivel.
Az EU szerint az streaming platformoknak vissza kell térniük a kisebb felbontáshoz, mivel az európai belföldi szélessávú hálózatokat túlterheli, ahogy az önként vállalt vagy kényszerű karantén idején az emberek folyamatosan az interneten lógnak.
Véget ért a korszak, amikor a Nokia és az Ericsson uralhatta a techpiacot: mióta a hardver helyett a szoftver és a platformok mennek, az európai cégeknek esélyük sincs a mellettük elszáguldó nagyhatalmakkal szemben. Az EU most elkezdett gondolkodni a megoldáson.
A Közös Identitástár (CIR) nevű rendszerben a tervek szerint egyetlen ujjlenyomat elég lesz ahhoz, hogy mindent megtudjanak az uniós és az EU-n kívüli személyekről. Akadnak azért adatvédelmi problémák.
Az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg szerdán azt az indítványt, amely 2021-től betiltja az egyszer használatos műanyagból készült tárgyak egy részét. A beterjesztő szerint az intézkedéscsomag a tengeri hulladéktípusok 70 százalékával leszámol.
Ami az egy főre jutó GDP-t illeti, Magyarország négy régióval is képviselteti magát a sereghajtók között. Még jó, hogy itt van nekünk Budapest mint a gazdaság motorja. Csakhogy Budapest is csúnyán lemaradt, nemcsak a visegrádi fővárosoktól, hanem Bukaresttől is.
A francia adatvédelmi hatóságnak már korábban is szúrta a szemét a Google, de a tavalyi EU-s adatvédelmi szabályozás előtt legfeljebb 150 ezer eurós büntetéseket szabhatott ki. Most jól odacsapott.
Decemberben elbukott a közös európai uniós kezdeményezés a techóriások megadóztatására, de Franciaország nem vár tovább, és január 1-től kiveti az adót a Google-re, az Apple-re, a Facebookra és az Amazonra.
Előre készülnek az orosz dezinformációs támadásokra, mert nemcsak EP-választás lesz jövőre, hanem nyolc európai országban parlamenti választás is.
Az Európai Parlament szerdán elfogadta az új szerzői jogi irányelveket, amiket a Facebook és a Google ellen szabtak, de az ő helyzetüket erősítheti, miközben a kisebbeket ellehetetleníti. Jöhet a linkadó és a tartalomszűrés.
Hosszan elhúzódó tárgyalások után egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem sikerül rendezni Nagy-Britannia és az Európai Unió szakításának részleteit. Liam Fox külkereskedelmi miniszter szerint 60 százalék az esély arra, hogy az ország megegyezés nélkül távozzon az unióból.
A kilépéspártiak végletes megosztottsága miatt egy egyszerű népszavazás azt jelenthetné, hogy az EU-ban maradás pártján állók győzedelmeskednek, és Nagy-Britannia mégsem lép ki az unióból.
Majdnem megduplázta az eddigi legnagyobb kiszabott bírság összegét az EU. A Google egész tavalyi éves nettó profitjának 40 százalékát kényszerül büntetésként kifizetni az androidos mobilokon futó alkalmazások miatt. A Google fellebbez a döntés ellen.
A Google-nek valószínűleg meg sem kottyan a tisztességtelen üzleti gyakorlata miatt kiszabott, várhatóan rekordösszegű bírság. A szisztematikus európai bírságolgatás mégis alapjaiban változtathatja meg az amerikai cég üzleti gyakorlatát.
Az Eurostat felmérése szerint az EU népességének harmada nem utazott el nyaralni 2016-ban, a vezető ok továbbra is a pénzhiány – de a svédek és a szlovákok egész egyszerűen szeretnek otthon maradni.
Egy hét múlva szavaznak a reformról, amely a szerzői jogokat sértő tartalmak előzetes szűrésére kötelezné a Youtube- és Facebook-szintű óriásokat, de most Tim Berners-Lee mellett több netes híresség is felszólalt a tervezet ellen.
4850 típus 700 ezer modelljének tesztelése után kiderült, hogy még a legkörnyezetbarátabb dízelautóknak is több mint kétszeres a károsanyag-kibocsátásuk az uniós limitnél.
A május végén bevezetett adatvédelmi rendeleteket maga az EU sem tudja betartani, az egyik fő célpont, a Google pedig csak még jobban profitál belőle. Bár a cél nemes, egyelőre úgy tűnik, a GDPR összességében több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott.
A GDPR-nak, az EU új adatvédelmi csomagjának hála a Los Angeles Times, a Chicago Tribune és a New York Daily News sem elérhető az uniós országokból, így Magyarországról sem.
Az amerikai Kongresszus után kedd este az Európai Parlamentben vallatják a Facebook-vezért a 2,7 millió európait is érintő adatvédelmi botrányról.
Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy a magyar kormány melyik oldalon áll a kritikusai szerint a szabad internetet támadó reform vitájában.
Május 25-től kezdik el alkalmazni az EU új adatvédelmi rendeletét, amit hiába szabtak az óriás techcégek ellen, épp az ő monopóliumukat betonozhatja be. Érdemes minden cégnek felkészülni a változásokra: 300-szorosára nő a maximálisan kiszabható bírság.
Az EU-s szerzőijog-reform unalmas szövegezése mögött egy olyan törvénycsomag rejlik, amely a Youtube, az online streamelés, de még a mémek végét is jelentheti, és önszántán kívül járulhat hozzá az álhírek térnyeréséhez.
A Facebook mindent megtesz, hogy felhasználói kétharmadát ne érintsék az új, szigorúbb adatvédelmi szabályok. Így a nagy globális adatvédelmi forradalom előnyeit ténylegesen csak a 370 millió európai facebookozó élvezhetné.
A tervezet szerint a cégeknek nem az adóparadicsomokba bejelentett székhelyükön kell fizetniük, hanem azokban az országokban, ahol ténylegesen tevékenykednek. Az új adózás 5 milliárd euró pluszbevételt jelentene az EU-nak
A BME villanykarának adjunktusa részletesen elmagyarázza, miért késnek az elektromos hálózat frekvenciájához igazított európai órák.
Az Európai Unió tagállamainak minősített többsége november 27-én megszavazta a glifozát nevű gyomirtó-hatóanyag 5 éves uniós újraengedélyezését, korlátozások nélkül.
Brüsszel addig nem hajlandó a kereskedelmi egyezményekről tárgyalni, amíg meg nem egyezik Londonnal arról, mennyit fizetnek a britek válási díj címén.
Bár egy év alatt 10 százalékkal nőtt a vásárlóerő Magyarországon, ez még mindig csak a 30. helyre elég az európai listán. A legvastagabb pénztárcájuk a liechtensteinieknek van, ők tízszer annyit költenek, mint mi.