Újabb megabírságot készül kiszabni az EU a Google-re, hátha végre tanul belőle

Európai működési alapelveinek módosítására kényszerülhet a Google, ha az Európai Unió a napokban valóban kiszabja azt a rekordbírságot, amelynek összege elvben a 11 milliárd dollárt (3 billió forintot) is elérheti. 

Az unió versenyjogi biztosai azt elégelték meg, hogy a kaliforniai székhelyű cég arra kötelezi a mobiltelefon-gyártókat, hogy Androidot futtató készülékeiken Google-alkalmazásokat állítsanak be alapértelmezett böngészőként,  keresőmotorként vagy webáruházként.

A maximálisan kiszabható büntetés összege megközelítené a Google anyavállalata, az Alphabet éves bevételének 10 százalékát, de a realista várakozások szerint jó, ha meghaladja  majd a Google-re tavaly kiszabott, 2,8 milliárd dolláros rekordtételt, amit azért kapott a cég, mert a vásárlási ajánlatok között előnyben részesítette saját érdekeltségeit, és hátrébb rendezte a versenytársakra mutató találatokat. 

Margrethe Vestage európai versenyjogi biztosFotó: EMMANUEL DUNAND/AFP

Az európai versenyjogi bizottság nyolc évvel ezelőtt vette fel először a harcot a Google-lel, és a tavalyi bírság volt a legnagyobb, amit az Európai Bizottság trösztellenes ügyben valaha kirótt (2016-ban kamiongyártókat büntettek 2,9 milliárd euróra kartellezés miatt). A Google azonban azóta sem változtatott üzletmenetén: a cég az európai regulátorok szerint ezzel a módszerrel betonozza be vezető pozícióját a mobilkeresések és -hirdetések piacán.

Így védi magát a Google

„Amikor az ingyenes és nyílt forráskódú Androidot 2007-ben útnak indítottuk, az okostelefonok még drága ritkaságszámba mentek. Meg akartuk ezt változtatni. (...) Az Androidnak köszönhetően a gyártóknak nem kell méregdrágán operációs rendszert vásárolni vagy fejleszteni. Ez a kulcs ahhoz, hogy manapság drasztikusan olcsón, akár 45 euróért hozzá lehet jutni egy okoskészülékhez. Manapság 1300 márka 24 ezer különféle típusú készülékén fut Android. Az európai fejlesztők pedig ennek köszönhetően több mint egymilliárd embernek kínálhatják termékeiket világszerte” – foglalta össze a Google álláspontját hitvallásszerű manifesztójában a cég egyik alelnöke, Kent Walker még 2016-ban.

Walker hosszan fejtegette, hogy a készülékek felhasználói kedvükre tölthetnek mobiljaikra bármilyen alkalmazást, és ezt meg is teszik: az androidosok naponta átlagosan 175 millió alkalmazást telepítenek. Az alelnök hozzátette: a Google keresőhöz vagy a Google Play áruházhoz hasonló termékek széleskörű használata „biztosítja, hogy a Google az egész termékcsomagját ingyen, jogdíjak fizettetése nélkül bocsátja rendelkezésre. A konstrukcióval mindenki nyer: ez garantálja a készülékgyártók és a vásárlók számára a mobilok alacsony árát, miközben a fejlesztő, a Google jelentős anyagi befektetése is megtérül”.

Nem rengeti meg a Google-t

Nem a Google az egyetlen techcég a Szilícium-völgyben, amelynek meggyűlik a baja az európai szervekkel: a Facebookra például a britek a napokban szabtak ki félmillió angol fontos büntetést, amiért nem védte meg a felhasználók személyes adatait a Cambridge Analytica-botrány során. Az viszont kérdés, mennyire hatékonyak az európai országok vagy maga az unió által kiszabott szaporodó számú és egyre növekvő összegű bírságok. 

Gary Reback amerikai versenyjogász szerint, aki épp a Google üzleti gyakorlata által megrövidített amerikai vállalatokat képviseli, az európai bírságok „noha rendkívül fontosak, mindeddig nem igazán hoztak eredményt (...), nem állították ugyanis helyre az egészséges versenyhelyzethez szükséges feltételeket és nem rengették meg alapjaiban a Google működési normáit”.

Gary Reback (jobbra) és Jonathan Kanter amerikai trösztellenes jogászokFotó: New America/Flickr

Az persze egyáltalán nem biztos, hogy mindez így is marad. Az Európai Bizottság például évtizedes csatározásban kényszerítette térdre, vagy legalábbis féltérdre a Microsoftot. A cég ellen az volt a kifogás, hogy az operációs rendszerbe építette egyes termékeit, így kényszerítette felhasználóira például az Internet Explorert vagy a Windows Media Playert. Az EU követelései kövezték ki az alternatív böngészők, a Firefox mellett például a Google Chrome útját is a Windowsba. Elképzelhető, hogy az EU a maga sarokba szorító technikájával ugyanazt tudja most elérni a Google-nél, mint annak idején a Microsoftnál.