Mesterséges intelligencia válthatja fel az állatkísérleteket

A mesterséges intelligenciával végzett gyógyszerkísérletek legalább olyan eredményesnek bizonyultak, mint a hagyományos állatkísérletek, sőt, volt, amikor még jobban is teljesítettek. Az erről szóló tanulmány a Toxicological Sciences című szaklapban jelent meg július 11-én.

A kutatók azt vizsgálták, hogy egy-egy vegyszer okozhat-e szempanaszokat vagy bőrirritációt. Az ilyen típusú kísérleteket gyakran valóban kisérleti nyúlon végzik, ez a gyakorlat változhat meg a jövőben. Ez nem csak a nyulak számára jó hír: az állatkísérletek az unióban évente körülbelül hárommilliárd euróba kerülnek, így a mesterséges intelligencia használata nem csak állatvédelmi, hanem gazdasági szempontok alapján is indokolt lehet.

Big data, boldog nyulak

Thomas Hartung, a Johns Hopkins Egyetem toxikológusa munkatársaival már 2014-ben megkezdte az adatbázis feltöltését, azóta már több tízezer vegyszer adatait rögzítették benne.

A kutatók a jövőben még jobb eredményeket várnak a big datától: egyelőre ugyan csak kilenc, viszonylag egyszerű vizsgálatot végeztek el, de még több adat birtokában egy-egy szer rákkeltő hatását, és az általuk kiváltott komplexebb tüneteket is eredményesebben tudják majd vizsgálni.

Bennard van Ravenzwaay, a BASF német vegyipari cég kémikusa szintén optimista az új módszerekkel kapcsolatban, bár úgy gondolja, hogy hiába fejlődik a technika, még éveknek kell eltelniük, míg az európai bürokrácia is engedélyezi a használatát – ez viszont ünnepnap lesz a kísérleti állatok számára.

Van min javítani: egy 2011-es felmérés szerint a kilenc leggyakrabban végzett állatkísérlet az esetek 57 százalékában a kísérleti alany halálával végződött.

Az új módszer az állatkísérletek egy másik hátrányára is felhívta a figyelmet: ezeknek viszonylag nagy a hibahatára, hiszen a különböző egyedek különféleképpen reagálhatnak az egyes szerekre, de a mesterséges intelligenciával már nem eshetnek meg hasonló hibák.