A szennyvízcsatornákban vívják a kínai drogháború legújabb csatáit

Újabb eszközöket vetnek be a kínai hatóságok a drogháborúban: vegyelemzéssel erednek a drogosok nyomába, olyan anyagcseretermékek után kutatva, amelyek droghasználatra utalnak. A módszert több tucatnyi városban is alkalmazzák, ezen próbálják lemérni a rehabilitációs programok sikerét is, de Csungsanban a rendőrséggel együttműködő vegyész, Li Xiquing szerint a városban már a vegyelemzések csaptak le egy droglaborra.

A kínai önkormányzatok ritka lelkesek a kutatások eredményeitől, és másfél millió dolláros ráfordítással fejlesztik majd a vegyészrendőrséget, amelytől azt várják, hogy jövőre már a fogyasztók azonosításában is sikereket érhetnek majd el. Hszi Csin-ping kínai elnök és pártfőtitkár szerint az ország számára a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot a drogkereskedelem jelenti, így nem csoda, ha a hatóságok is rákapcsoltak: tavaly több mint 5500 droglabort buktattak le, a technikai fejlesztéstől további sikereket várnak.

Bizonyíték a csatornából

Nem ez az első eset, hogy a csatorna tartalmát elemezve próbáltak meg egy ország droghasználati szokásaira következtetni, de mindeddig inkább a trendeket vizsgálták, nem bizonyítékként használták a mintákat. Az adatokat más adatokkal összevetve úgy tűnik, hogy a módszer sikeresen alkalmazható, legalábbis az európai vizsgálatokban a szennyvízben mért drogmaradványok mennyisége megfelelt a sikeres drogfogásokból kirajzolódó kábítószerpiaci helyzetnek.

Nyugaton nem mindenki örülne

Jose Antonia Baz Lomba hidrológus szerint teljesen egyértelmű, hogy a szennyvíz vizsgálata alkalmas a drogfogyasztási szokások feltérképezésére. A kutató úgy gondolja, hogy több országban kellene a rendőrségnek ezzel a technikával nyomoznia, de nem mindenki osztja a lelkesedését. Carsten Prasse, a Baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatója szerint elképzelhető, hogy Kínában nem vet fel személyiségi jogi aggályokat a módszer, az Egyesült Államokban viszont nem mindenki örülne neki, hogy elemzik anyagcseréjének végtermékét.

Daniel Burgard vegyészprofesszor szerint ez ráadásul nem is olyan egyszerű: a csatornában több háztartás végtermékét eresztik össze, így elég nehéz kiszűrni a minták alapján, hogy vajon melyik házban vagy lakásban élhet a szerhasználó. Ezt a kínai rendőrség megkerülheti ugyan azzal, hogy korábban vesz mintát a szennyvízből, de ez időigényes és drága lenne. A módszer a gyakorlati kérdéseken kívül elméletieket is felvet: vajon meddig tekinthetjük a sajátunknak, amit lehúzunk a vécén?