Budapest, Bologna, Koppenhága, Róma és Rotterdam szennyvizét vizsgálták, és kiderült, minden városnak megvannak az egyedi baktériumközösségei, amelyek metagenomikai alapú vizsgálatokkal azonosíthatók.
Az Egyesült Királyságban a toilet-to-tap néven emlegetett visszaforgatási technológiával enyhítenének az egyre égetőbb ivóvízkrízisen.
Valakinek a piócákat is meg kell etetni és a nyálkahal nyálkáját is össze kell gyűjteni, hogy előrébb menjen a tudomány. De holttestfarmernek, kórházi szervdarálónak vagy szennyvízcsatorna-búvárnak sem áll olyan, aki nem elég eltökélt.
Székely Anna mikrobiológus a Science Meetup videós különkiadásában, a Karanténnaplóban beszélt a módszer előnyeiről és korlátairól.
Kutatók szerint a SARS-CoV-2 örökítőanyagát tartalmazó szennyvízmintából a fertőzöttség valódi mértékét is meg lehet becsülni, de később azt is előre tudják jelezni belőle, ha a vírus újra felbukkan egy adott területen.
A 2011-es atomkatasztrófa óta egyre csak gyűlik a szennyezett víz, naponta 150 tonnányit kell elraktározni belőle. 2022-re megtelnek a speciális tartályok, a japán hatóságok még nem tudják, hogy fognak megszabadulni tőle.
Szokatlanul gyorsan jutott a laborból a polcokra a világ első újrahasznosított tisztítószereként beharangozott csodaszer, amely a szennyvíziszapból visszanyert ecetsavat hasznosítja tisztítóanyagként.
A tudományt hívták segítségül a droghasználó kínaiakkal szemben: elemzik a csatornák tartalmát, hogy a vizeletből kikövetkeztessék, hol használnak sokan drogot. Csungsanban már rendőrök róják a csatornákat, miközben joggal merülhet fel a polgárokban a kérdés: vajon kié az, amit már lehúztunk a vécén?
Az angolnákat 50 napon át olyan vízben tartották, amely hasonló koncentrációban tartalmazott kokaint, mint egyes természetes vizek. Kiderült, hogy a szennyezés rossz hatással lehetett a súlyosan veszélyeztetett faj szaporodására.