Mi lenne, ha a britek újra szavaznának a Brexitről?

Bár kicsi az esély arra, hogy a britek újabb népszavazást írjanak ki az EU-ból való kilépésről, ha mégis kiírnák, érdekes probléma merülne fel: minden azon múlna, hogyan bonyolítják le a szavazást, és hogyan számolják össze a szavazatokat. 

A Brexit-pártiak annyira megosztottak, hogy egy egyszerű népszavazás azt is jelenthetné: az EU-ban maradás-pártiak győzedelmeskednek, és Nagy-Britannia mégis az Európai Unió tagja marad.

Nagy-Britannia Brexit-minisztere, Dominic Raab (balra) és Michael Barnier, az Európai Unió Brexit-ügyi főtárgyalója július végén egy brüsszeli sajtótájékoztatón. Meg tudnak egyezni?Fotó: Dursun Aydemir/Anadolu Agency

A britek a 2016 nyarán tartott népszavazáson 51,9 százalékos arányban szavaztak arra, hogy elhagyják az EU-t; a kilépési tárgyalások 2017 tavaszán kezdődtek, a kilépés tervezett időpontja pedig 2019. március 29. Egy újabb népszavazásra azért lehet szükség, mert a brit parlament tagjai nehezen tudnak megegyezésre jutni a Brexit módjáról.

Három lehetőség: soft Brexit, hard Brexit, no Brexit

Vannak, akik megtartanának bizonyos EU-hoz köthető szabályozásokat, ami a jövőben elősegítené az Egyesült Királyság és az unió közötti kereskedést vagy például azt, hogy az Írország és az Egyesült Királyság közötti határ továbbra is könnyen átjárható legyen - ezt hívják megegyezéses, puha Brexitnek (soft Brexit). Mások azonban minden kötelezettségtől szabadulnának, még akkor is, ha a jövőben emiatt az EU-n kívüli kereskedelmi partnerekkel kell szorosabbra fűzni a viszonyt - ez a megegyezés nélküli, kemény Brexit (hard Brexit). Sőt, vannak a brit parlamentben olyanok, akik teljesen ellenzik a Brexit folyamatát (no Brexit) - például azért, mert olyan területeket képviselnek, ahol a választók nagy arányban az EU-ban maradásra szavaztak (a brit társadalom területileg igen megosztott volt a kérdésben).

Amikor azonban a brit kormány mégis döntésre jutott a vámokkal kapcsolatos kérdésben, a beterjesztés az Európai Uniónak nem felelt meg, mivel szerintük túl sok jogot és túl kevés kötelezettséget rótt a brit államra. Bár a legtöbbek szerint káros lenne újra népszavazást kiírni a kérdésben, az utóbbi időben egyre inkább lehetségesnek tűnik, hogy a parlamenti döntésképtelenséget egy új szavazás oldja fel, ugyanis a kilépés jövő márciusi határideje egyre közelebb van, és sokan félnek a megegyezés elmaradásának következményeitől Nagy-Britanniában és az EU-ban is. Bár a megismételt szavazás még mindig nem valószínű kimenetel, a közvéleménykutatók felettébb érdekes megfigyelést tettek a szavazás eredményére vonatkozóan, amely főként abból fakad, hogy az állampolgárok hasonlóan megosztottak a kérdésben, mint a képviselők. A számításokból kiderül: egy esetleges újabb Brexit-ügyi népszavaszás teljesen más végeredménnyel járna attól függően, hogy milyen módszerrel bonyolítják le a referendumot, és hogyan számolják össze a leadott szavazatokat.

Egyszerű szavazás: győz az EU-ban maradás

A The Economist és a YouGov közös közvéleménykutatása szerint, amelynek eredményeit a múlt héten tették közzé, ha a fenti három opció, tehát az EU-ban maradás, a megegyezéses, puha Brexit és a megegyezés nélküli, kemény Brexit között kellene dönteni, és mindenkinek a kedvenc opcióját kellene kiválasztania, a szavazóknak sorrendben 40, 14, illetve 37 százaléka támogatná az adott opciókat (a maradék nem tudott preferenciát megjelölni). Egy újabb népszavazáson tehát, ahol a fenti három lehetőségből kellene választani egyet, és az eredményt úgy számítják ki, hogy az győz, amelyik a legtöbb szavazatot kapja, az EU-ban maradás nyerne, feltéve, hogy nem történik taktikai szavazás.

Preferencia-sorrendet felállító szavazás: győz a megegyezés nélküli Brexit

Ebben a szavazási rendszerben továbbra is három opció szerepel a szavazási lapon, de a választók nem egyet jelölhetnek meg, hanem preferencia-sorrendet állítanak fel. Ha egyik opció sem kapja meg az első szavazatok több, mint 50 százalékát, akkor azt az opciót zárják ki, amelyik a legkevesebbszer volt megjelölve első helyen. Ezeket a szavazólapokat azonban nem dobják ki, hanem a rajtuk lévő második preferenciához adják hozzá a számukat mint szavazatot. Ebben az esetben az Economist és a YouGov közös felmérése szerint a megegyezés nélküli Brexit kerülne ki győztesként, ugyanis majdnem annyian támogatják első helyen, mint az EU-ban maradást, azonban a megegyezéses Brexit híveinek nagyobb arányban a megegyezés nélküli Brexit a második preferenciájuk, mint az EU-ban maradás.

Condorcet-módszer: győz a megegyezéses Brexit

Ha az eredmény megállapítására a Condorcet-módszert alkalmaznák, akkor minden lehetséges párosításban versenyeztetnék az opciókat, és megszámolnák, hogy melyik hányszor nyer. Így összesen három szavazára kerülne sor, de mindegyiken csak két opció szerepelne a választólapon. Ekkor végső soron a megegyezéses, puha Brexit kerülne ki győztesként a versenyből, amit egyébként a legkevesebben preferálnak, de bizonyos értelemben ez a „középső” opció. Hogy miért? A puha Brexit nyerne az EU-ban maradással szemben, hiszen a megegyezés nélküli Brexit támogatói is inkább a puha Brexitet  választanák az EU-ban maradás helyett. A puha Brexit a kemény Brexittel szemben is nyerne, ekkor ugyanis inkább az EU-ban maradást preferálók választanák a puha Brexitet. Mivel a megegyezéses Brexit két győzelmet is besöpör, akárki is nyerne az EU-ban maradás kontra megegyezés nélküli Brexit kérdésben, a megegyezéses Brexit lenne a Condorcet-folyamat győztese. Többek között ezek miatt a komplikációk miatt, bár más demokráciákban volt rá példa, három opciós népszavazást Nagy-Britanniában még soha nem tartottak.

A szerző az Oxfordi Egyetem mesterszakos közgazdaságtan-hallgatója. Összes írása a Qubiten itt olvasható.

Az emberiségbe van kódolva, hogy elbukja a klímaváltozás elleni harcot

Szécsi Balázs közgazdász szerint vannak olyan, az emberiség lényegéből fakadó láthatatlan erők, amelyek megakadályozzák, hogy radikális fordulatot hajtsunk végre a klímaváltozás megállítása érdekében. Ezek az erők észrevétlenül épültek be mindennapi döntéseinkbe, és afelé terelnek minket, hogy a klímavédelem céljaival tökéletesen ellentétesen viselkedjünk.