13 éve jobbak voltunk, de azért nem rossz a magyar e-kormányzás

2018.08.16. · TECH

Az ENSZ gazdasági és szociális ügyekkel foglalkozó főosztálya 2001 óta vizsgálja a digitális kormányzás hatékonyságát az egyes országokban. A kétévente kiadott jelentések arról közölnek adatokat, hogy egy-egy országban milyen hatékonysággal lehet ügyeket intézni a neten, illetve hogy az állam milyen mértékben biztosít online szolgáltatásokat.

Az első helyen Dánia áll: 2016-ban még kilencedikként jegyezték, azóta viszont a kormány meghirdette a Digitális Dánia programot, amelyben mindenki számára kötelezővé teszi az elektronikus ügyintézés használatát, eltörli a papíralapú állami értesítéseket, és összehangolja a különböző hivatalok működését. A digitalizáció alól csak a fogyatékkal élők, a nyelvet nem beszélő külföldiek és azok kapnak felmentést, akiknek nincs számítógépük, de a polgárok 91 százaléka már online kommunikál az állami szervekkel.

Fej fej mellett Brazíliával

Magyarország a lista 45. helyén helyezkedik el – lemaradva például Oroszország (32.), Lengyelország (33.), Litvánia (40.), Görögország (35.) és Kazahsztán (39.) mögött, de megelőzve Szlovákiát (50.), Szerbiát (49.), Bulgáriát (47.), Csehországot (54.) és Romániát (67.).

Magyaroszág körülbelül ugyanott tart, mint 2016-ban vagy akár 2003-ban. 2004-ben javultak az e-kormányzati mutatók, 2005-ben pedig egészen a 27. helyig jutott el az ország, majd visszatért a negyvenedik hely környékére.

A felmérés általános következtetése, hogy minél könnyebb az elektronikus ügyintézés, annál jobban csökkennek az egyenlőtlenségek is, és annál jobban bevonódnak azok a csoportok, amelyek különben lemorzsolódhatnának.

link Forrás