Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete tíz éve még úgy tervezte, hogy 2030-ra mindenhol megszűnik az éhínség. Ma azonban úgy tűnik, hogy ez nem fog összejönni, sőt, a helyzet látványosan romlik. Miért?
Űrtávcső, mellimplantátum, Metallica-sláger: homok nélkül talán nem is létezne az emberi civilizáció. Csakhogy az ENSZ számításai szerint a Föld 2050-re kifogyhat a használható homokból, miközben a kitermelés már most is jelentős környezeti károkat okoz.
A december 9-én publikált dokumentum több, mint 150 oldalon szembesíti az emberiség szerencsésebb részét a valósággal, ami paradigmaváltás nélkül gyorsulva durvul már rövid távon is.
Célegyenesbe ért az ENSZ műanyagszennyezés elleni nemzetközi egyezményének tárgyalássorozata, ahol a műanyaggyártás jelentős visszaszorítását forszírozó feleknek az olajiparral kell megküzdeniük azért, hogy 90 százalékkal kevesebb műanyaghulladék kerülhessen a környezetbe.
A Dél-Koreában hétfőn kezdődő ötödik kormányközi műanyagszennyezési ENSZ-csúcs a termelés radikális visszafogására kívánja rávenni a tagországokat.
Vezető klímakutatók és mások mellett az ENSZ volt főtitkára által jegyzett nyílt levél szerint így nem is várható túl sok eredmény a tárgyalásoktól.
A Guardian szerint több, mint 20 nemzetközi szakértő és közel száz környezetvédelmi szervezet „fejezte ki megdöbbenését”.
Eddig azt sem tudtuk pontosan megmondani, mekkora ez a szám, nemhogy a problémát megoldottuk volna.
Vezető éghajlatkutatók segítségével néztük meg, miként válnak egyre valószínűtlenebbé az évszázad végéig 4-5 fokos felmelegedést előrejelző forgatókönyvek. Az is kiderült, hogy milyen forgatókönyvekre épülnek majd a jövő klímamodelljei.
Több száz vándorló állatfajt, bálnákat, cápákat, halakat és madarakat sodort a kihalás szélére az emberi tevékenység szerte a világban.
Elbuktuk-e már a másfélfokos klímacélt? Mit érnek a mostani bejelentések? És valóban radiátorokkal kellett melegíteni a túlhűtött dubaji szobákat? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Ürge-Vorsatz Diána számol be a dubaji klímacsúcson szerzett tapasztalatairól.
Az utolsó pillanatban összehozott klímaegyezmény értelmében az országok vállalják, hogy átállnak a káros kibocsátással járó szén, olaj és földgáz felhasználásáról, hogy 2050-re elérjék a globális nettó zéró kibocsátást.
Több mint 160 ország 36 ezer delegáltja értékeli a következő két hétben, hogy mit tettünk eddig, és mit tehetünk még a klímakatasztrófa elkerüléséért. Az ENSZ klímacsúcsának szakmai hitelességét azonban több képviselő és aktivista is megkérdőjelezi.
A Gyermekjogi Egyezmény módosításával biztosítanák a klímaperekhez szükséges jogi hátteret a gyerekeknek, a bizottság szerint ugyanis a környezetrombolás a gyermekek ellen elkövetett strukturális erőszak része.
Várhatóan a mostani lesz az eddig ismert legmelegebb hét, az elmúlt napok hőmérsékleti rekordjai António Guterres szerint arra mutatnak, hogy ha nem cselekszünk, jön a katasztrófa.