Két kanadai kutató szerint több őszinteségre és kevesebb dumára van szükség a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről, a klímacél pedig a társadalmi és politikai tehetetlenség és a kellő elszántság hiánya miatt mehet a levesbe.
Az ENSZ-főtitkár a Seton Hall Egyetemen tartott előadásában arra kérte a hallgatókat, hogy hiába kapnak majd csábító ajánlatokat, gondoljanak bele, hogy a bolygó sorsa most az ő kezükben is van.
António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint az elkövetkező években gabona- és műtrágyahiányra lehet majd számítani, a háború, a globális felmelegedés és a világjárvány együttes hatására pedig tízmilliók élelmiszerellátása kerülhet veszélybe.
Minden ötödik ismert hüllőfajt kihalást fenyeget, ha pedig fogynak a kígyók és a gyíkok, egész ökoszisztémák omolhatnak össze. Az élőhelyek pusztulása, az invazív fajok és a klímaváltozás okozza a problémát.
A több mint tízezer emberre tervezett komplexum együtt emelkedne a tengerszinttel, és zárt rendszerben biztosítaná saját energia- és vízellátását, a lakók élelmezését és a hulladék kezelését.
Mindenki kedvenc természetfilmese a díj átvételekor azt mondta, most kell akcióba lendülnünk, hogy megmentsük a bolygót és megvédjük a természetet.
A felszín alatti vizek teszik ki a Föld édesvízkészletének a legnagyobb részét, de hiába láthatatlan ez az erőforrás, ezt is érheti szennyeződés. Az emberi tevékenység hosszú időre nyomot hagy a vízkészleten, így a legfőbb cél a szennyezés megelőzése, ennek egyik módja pedig a palackozott ivóvíz elhagyása.
António Guterres őrültségnek nevezte, hogy az egyes országok hirtelen ismét a fosszilis energiahordozókhoz fordulnak, hogy pótolják az orosz kőolaj és földgáz hiányát.
Az egészségügyi világszervezet szerint az orosz katonai támadást megelőző állapotokhoz képest mintegy 25 százalékkal nőtt Ukrajna oxigénigénye, a kórházi ellátást azonban nem csupán ez veszélyezteti, hanem az áramkimaradások, az erőforrás-hiány és a covidos betegek magas száma is.
A Science szerint az ENSZ környezetvédelmi programjának Nairobiban tartott márciusi csúcstalálkozóján a legforróbb téma az a multilaterális szerződés lesz, amely a klímavédelmi egyezmények mintájára a gyártástól a felhasználásig szabályozná a világ műanyaggyártását és -felhasználását.
Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.
A BBC szerint az ENSZ március elején Nairobiban kezdődő környezetvédelmi csúcstalálkozóján több mint 100 tagország támogatásával sor kerülhet a műanyagszennyezést korlátozó nemzetközi egyezmény aláírására. Ám, sok még a kérdőjel.
Október 31-től közel két hétig tart a minden idők legfontosabb ENSZ-klímacsúcsának nevezett COP26, ahol a világ vezetői eldönthetik, képesek és hajlandók-e tettekre váltani a klímaváltozás elleni harcban tett ígéreteiket. A szakértők szerint már 2030-ig példátlan változtatásokra van szükség a világ működésében, és még így sem biztos, hogy tartható az 1,5 fokos felmelegedési cél.
A kormányok több mint kétszer annyi fosszilis energiahordozó kitermelésére készülnek, mint amennyi ahhoz kellene, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák. De a 2 fokos melegedéshez szükséges szintet is 45 százalékkal meghaladják a tervek.
A walesi herceg a klímaváltozásról, a dühös fiatalokról, a környezetbarát közlekedésről és Greta Thunbergről is beszélt egy BBC-nek adott interjúban, amelyben azt is kifejtette, hogy a novemberi klímacsúcson üres szavak helyett tetteket vár az országoktól.
Radikális változtatás híján a klímaválság miatt tovább csökkent az import élelmiszerek hozzáférhetősége, és jóval nagyobb lesz a hiány, mint a történelemben bármikor.
A rovar az evolúció leghatékonyabb fehérjetermelő gépezete, mégsem fogyasztjuk. Az EU-ban idén legalizálták a lisztkukacevést, és a fenntartható iparág nagy jövő előtt áll. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a rovaripar máris korrumpálódott, mások azt firtatják, mennyire fáj mindez az évi egybillió felhizlalt és vágóhídra küldött rovarnak.
A két adag vakcinával beoltottak aránya az Európai Unióban, Európa többi részén és Észak-Amerikában a legmagasabb, Ázsia és Afrika a sor végén kullog. Miközben a fejlett országok már a harmadik adagot osztják, a WHO szerint az alacsony jövedelmű országokban a lakosság több mint 85 százaléka, összesen 3,5 milliárd ember még egyetlen oltást sem kapott.
Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás globális helyzetéről beszámoló friss jelentés szerint hiába tapasztalható előrelépés egyes területeken, a világ inkább visszafelé halad, és nem elsősorban a pandémia miatt.
Az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszínnek akarja minősíteni a Nagy-korallzátonyt, az ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint viszont ez a világ legjobban óvott zátonya, amire a kormány rengeteg pénzt költött. Valószínű, hogy ez sem lesz elég.
Az ütközésre robbanó KARGU drón egy visszavonuló szakadár katonát vett célba Líbiában. Az incidens szakértők szerint azt jelzi, hogy talán már túl késő megállítani a „gyilkos robotokat”.
A klímaváltozásról szóló kötelező oktatás bevezetését szorgalmazza az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Ha elfogadják a javaslatot, a diákok 2025-től már mindenhol tanulnának a témáról, szakértők szerint ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy 2050-re elérhetővé váljon a zéró emissziós célkitűzés.
A szervezet friss jelentése szerint évente közel egymilliárd tonna élelmiszert pazarol el az emberiség. A 21 vizsgált európai ország közül Magyarországon keletkezik a harmadik legtöbb ételhulladék a háztartásokban.
A magyar állam nemzetközi egyezményben kötelezte el magát az állampolgárság nélküliek védelme mellett, egy törvénymódosítás azonban hatósági önkényre ad lehetőséget. A helyzetet az Alkotmánybíróság rendezheti.
Egy friss kutatás szerint a legrosszabb forgatókönyv sem volt olyan rossz, mint a valóság: mindössze 0,5 fokos felmelegedés elegendő ahhoz, hogy fél méterrel megemelje a tengerszintet a század végére, ez pedig nagyon rossz hír a partvidékek lakóinak.
Az antropocén korszakába lépve megjelent egy új embertípus, amely maga dönthet a saját túléléséről – áll az ENSZ Fejlesztési Programjának friss jelentésében. Mint írják, nem érdemes visszatérni a válságtól válságig evickélő régi világba, el kell fogadni az új normált.
A járvány miatti nagy leállás 2050-ig mindössze 0,01 fokkal csökkenti a globális felmelegedést. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában idén bekövetkezett 7 százalékos visszaesés meg sem kapargatja a párizsi egyezményben rögzített klímacélokat, amelyek ugyanolyan távolinak tűnnek, mint tavaly. A jövőt meghatározó nagy kérdés, hogy a világgazdaság a talpra állás közben végrehajtja-e a zöld fordulatot.
António Guterres a Columbia Egyetemen tartott beszédében a bolygó siralmas állapotára és az azonnali cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet. Bár az ENSZ főtitkára szerint a helyzet súlyos, mégis van remény, de ha a világ nem csökkenti évente 6 százalékkal a fosszilis üzemanyagok előállítását 2030-ig, az emberiség súlyos következményekre számíthat.
Tavasszal az egész világ visszahúzódott a vírusbiztos otthonába, de a globális felmelegedés ezt meg sem érezte – derült ki a United in Science környezetvédelmi jelentésből.
Sem a nyári hőség, sem a hűvösebb idő nem érdekli a vírust. Az ENSZ szakértői megállapították, hogy más betegségektől eltérően nincs összefüggés az évszakok váltakozása és a koronavírus terjedése között.
Hiába a klímaváltozás fenyegetése, jószerivel csak becslések állnak rendelkezésre az egyes országok és szektorok kibocsátásáról. Techcégek és nonprofit szerveztek fogtak össze a Climate TRACE létrehozásáért, jövő novemberben indulhat a mérés!
A 2017-ben szankciókkal sújtott ország vizein hemzsegnek a kereskedelmi hajók, és újabban nagyszabású mederkotrási műveletek is láthatók a műholdképeken. A háttérben felsejlik Kína.
A legsebezhetőbb országokban már most érezhető a jövedelmek mélyrepülése és a munkahelyek megszűnése, az élelmiszerkészletek elapadása és az árak megugrása, a gyerekeket pedig nincs mivel beoltani és etetni. Az ENSZ pénzt gyűjt.
Antonio Guterres bemutatta a szervezet új koronavírus-jelentését, három világszervezet vezetője pedig az élelmiszerhiány veszélyére és elkerülésére figyelmeztetett.
Január 1-jétől érvényesek az új légszennyezési normák a tengeri hajózásban. A hajótársaságok úgy készültek fel, hogy tömegesen vásároltak gáztisztító berendezéseket. Ezek azonban visszaengedik a tengerbe a szennyező anyagokkal dúsított vizet, ami az élővilág mellett az emberre is veszélyes lehet – derült ki egy ENSZ-szervezet belső jelentéséből.
Iskolázottságban jó irányba halad a világ, de a mélyszegénység tíz éven belüli felszámolásáról lemondhatunk. Túl bonyolultak a célok, amik néha egymást oltják ki, és elég pénz sincs rájuk, ezért kutatók új módszereket dolgoztak ki a legfontosabb problémákkal szembeni globális fellépés sürgetésére.
A klímaváltozás és a technológiai fejlődés új típusú globális egyenlőtlenséget teremt, ami ellen aktívan fel kell lépniük a jogalkotóknak – derül ki az ENSZ idei fejlődési jelentéséből. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol nagyon nagy emberi fejlődés megy végbe, a friss rangsorban 43. lett az ország, de komoly gondok vannak az oktatás mobilizáló erejével és az újraelosztással.
Az ENSZ ma kezdődő klímacsúcsa előtt António Guterres arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás gyorsabb a megfékezésére tett eddigi kezdeményezéseknél, így hamarosan elérünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút.
Már jövőre több mint 7 százalékkal csökkennie kellene a CO2-kibocsátásnak, ami egyelőre töretlenül nő. Mivel ez gyakorlatilag lehetetlen, a másfél fokos felmelegedési cél végképp elúszni látszik.
Az Egyesült Államok évek óta görgeti a tartozásait, pedig az ENSZ költségvetésének 22 százalékáért felel. Új embereket már így sem tud felvenni a szervezet, de most a meglévő stáb fizetése is veszélybe került.
Az ENSZ nemzetközi egyezményt sürget a 200-1000 méter mélységben fekvő élőhely védelmére, amelyről még alig tudunk valamit, de a norvégok és a pakisztániak máris nekiláttak benne a halászatnak. Itt él a világ legnagyobb számban előforduló gerincese, de rendszeresen bukkannak új fajokra is a mélyben, ha sikerül megállapodni, még viszonylag érintetlenül megőrizhetik az élőhelyet.
Hétfőn kezdődött New York-ban az ENSZ idei klímacsúcsa. A Magyar Tudományos Akadémia tematikus összeállítása szerint az emberi eredetű globális felmelegedés megállításához több évtizedre és regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.
A 16 éves svéd aktivista az ENSZ klímacsúcsán elmondta: az elit még mindig csak maszatol és a pénzét féltve lapít, miközben tíz évünk sincs gyökeresen változtatni a szokásainkon, hogy megmeneküljön a Föld.
25 millió és egymilliárd közé becsülik azok számát, akik 2050-ig a klímaválság miatt lesznek kénytelenek elhagyni otthonaikat. Az előrejelzések szerint a legszegényebbek indulnak útnak, és nagy részük a saját régióján belül próbál élhetőbb helyet keresni. Ettől még a nemzetközi közösségnek is készülnie kellene a várható népvándorlásra, de ezt is úgy kezeli, mint a klímaváltozás többi aspektusát: leginkább sehogy.
Egy kiszivárgott levelezés szerint hajlik az öncenzúrára az International Organization for Migration menekültügyi szervezet, hogy dokumentumai harmonizáljanak a Trump-adminisztráció külpolitikai irányvonalával, akár klímaváltozásról, akár menekültpolitikáról, akár fenntarthatóságról van szó.
Az ENSZ szerint át kell állni a klímatudatos gazdálkodásra és étrendre, de a globális életmódváltás lokális kihívásokat hoz magával. Az egyenlőtlenség legyőzése nélkül a klímaváltozást nem lehet megállítani, ám részben épp a klímaváltozás idézi elő az egyenlőtlenségeket.
2 milliárd dollárt szedtek össze kifinomult akciókkal. A pénz a tömegpusztítófegyver-programba megy.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint csak 2040-ben tetőzik a szén-dioxid-kibocsátás: ha így lesz, 80 év múlva 24,8 fok lesz a júliusi átlaghőmérséklet Budapesten a mostani 22,5 fok helyett. A BBC kalkulátora ennél rosszabb forgatókönyvvel is számol.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése szerint emelkedik az éhezők száma, a haszonállatok a kihalás szélén állnak, a túlhalászat pedig aggodalomra ad okot. Nem igazán jön össze a fenntartható fejlődés a világnak.
Az ENSZ szakértői szerint több mint 2 milliárd ember nem jut rendszeresen biztonságos, tápláló és elegendő élelemhez, 821 millióan pedig kifejezetten éheznek. Az elhízott felnőttek és túlsúlyos gyerekek együttes száma több mint egymilliárd.