Az ENSZ ma kezdődő klímacsúcsa előtt António Guterres arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás gyorsabb a megfékezésére tett eddigi kezdeményezéseknél, így hamarosan elérünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút.
Már jövőre több mint 7 százalékkal csökkennie kellene a CO2-kibocsátásnak, ami egyelőre töretlenül nő. Mivel ez gyakorlatilag lehetetlen, a másfél fokos felmelegedési cél végképp elúszni látszik.
Az Egyesült Államok évek óta görgeti a tartozásait, pedig az ENSZ költségvetésének 22 százalékáért felel. Új embereket már így sem tud felvenni a szervezet, de most a meglévő stáb fizetése is veszélybe került.
Az ENSZ nemzetközi egyezményt sürget a 200-1000 méter mélységben fekvő élőhely védelmére, amelyről még alig tudunk valamit, de a norvégok és a pakisztániak máris nekiláttak benne a halászatnak. Itt él a világ legnagyobb számban előforduló gerincese, de rendszeresen bukkannak új fajokra is a mélyben, ha sikerül megállapodni, még viszonylag érintetlenül megőrizhetik az élőhelyet.
Hétfőn kezdődött New York-ban az ENSZ idei klímacsúcsa. A Magyar Tudományos Akadémia tematikus összeállítása szerint az emberi eredetű globális felmelegedés megállításához több évtizedre és regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.
A 16 éves svéd aktivista az ENSZ klímacsúcsán elmondta: az elit még mindig csak maszatol és a pénzét féltve lapít, miközben tíz évünk sincs gyökeresen változtatni a szokásainkon, hogy megmeneküljön a Föld.
25 millió és egymilliárd közé becsülik azok számát, akik 2050-ig a klímaválság miatt lesznek kénytelenek elhagyni otthonaikat. Az előrejelzések szerint a legszegényebbek indulnak útnak, és nagy részük a saját régióján belül próbál élhetőbb helyet keresni. Ettől még a nemzetközi közösségnek is készülnie kellene a várható népvándorlásra, de ezt is úgy kezeli, mint a klímaváltozás többi aspektusát: leginkább sehogy.
Egy kiszivárgott levelezés szerint hajlik az öncenzúrára az International Organization for Migration menekültügyi szervezet, hogy dokumentumai harmonizáljanak a Trump-adminisztráció külpolitikai irányvonalával, akár klímaváltozásról, akár menekültpolitikáról, akár fenntarthatóságról van szó.
Az ENSZ szerint át kell állni a klímatudatos gazdálkodásra és étrendre, de a globális életmódváltás lokális kihívásokat hoz magával. Az egyenlőtlenség legyőzése nélkül a klímaváltozást nem lehet megállítani, ám részben épp a klímaváltozás idézi elő az egyenlőtlenségeket.
2 milliárd dollárt szedtek össze kifinomult akciókkal. A pénz a tömegpusztítófegyver-programba megy.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint csak 2040-ben tetőzik a szén-dioxid-kibocsátás: ha így lesz, 80 év múlva 24,8 fok lesz a júliusi átlaghőmérséklet Budapesten a mostani 22,5 fok helyett. A BBC kalkulátora ennél rosszabb forgatókönyvvel is számol.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése szerint emelkedik az éhezők száma, a haszonállatok a kihalás szélén állnak, a túlhalászat pedig aggodalomra ad okot. Nem igazán jön össze a fenntartható fejlődés a világnak.
Az ENSZ szakértői szerint több mint 2 milliárd ember nem jut rendszeresen biztonságos, tápláló és elegendő élelemhez, 821 millióan pedig kifejezetten éheznek. Az elhízott felnőttek és túlsúlyos gyerekek együttes száma több mint egymilliárd.
Évente több százmilliárd dolláros hasznot hajtanak az emberiségnek a ma világnapjukat ünneplő – és végóráikat élő? – méhek.
A magyar házelnök a „»független és pártatlan« média agymosó hatásának” tulajdonítja, hogy az európaiak nagyobb problémának tartják a klímaváltozást, mint a bevándorlást. Íme kilenc független és pártatlan szereplő, aki tudományos tényekre hivatkozva tartja korunk egyik legnagyobb veszélyének a klímaváltozást.
A természet jelenlegi pusztulása példa nélkül álló az emberiség történetében. Gyorsul a fajok kihalása, aminek súlyos társadalmi következményei várhatók – figyelmeztet az ENSZ Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platformjának plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozat.
Az egészségügyi világstatisztikák szerint a rákos megbetegedések aránya és a halálesetek száma globálisan emelkedett az elmúlt három évtizedben, de a túlélés esélye ennél is jelentősebben növekedett.
Az ENSZ lengyelországi klímakonferenciáján hosszas tárgyalások után elfogadták a 2015-ös párizsi egyezmény végrehajtásának szabálykönyvét, mégsem teljes a siker.
Berlintől Hamburgig, Kieltől Kölnig számos német nagyvárosban tüntetnek a diákok klímavédelemért, bízva abban, hogy az ENSZ december 21-ig tartó katowicei csúcstalálkozóján, a COP24-en összegyűlt felnőtt politikusok jobb belátásra térnek, és nem teszik tönkre a jövőjüket.
Nagyon nem mindegy, hogy másfél vagy két fokkal melegszik-e fel a légkör, de még a kétfokos cél betartása is bizonytalan. Az ENSZ riasztó jelentésben tudatta: véget kell vetni a maszatolásnak.
Az ENSZ idén is közzétette az e-kormányzatok hatékonyságáról szóló felmérését, ebből kiderül, hogy Magyarországon körülbelül ugyanolyan jól működik az e-kormányzás, mint Brazíliában vagy Barbadoson.
A Föld urbanizálódó lakossága még csak 2007-ben lépte át a város-vidék egyensúlyt, de az ENSZ friss jelentése szerint harminc év múlva az emberek kétharmada városokban lakik majd. 10 év múlva India lesz a legnépesebb ország, Afrikán pedig a világ jövője múlhat.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentésének kiszivárgott változata szerint 66 százalékos a valószínűsége annak, hogy 2100-ig nem valósítható meg a legfeljebb 1,5 Celsius fokos átlaghőmérséklet-növekedés.
A tengerbiológusok szerint fenntarthatatlan az évi 23 milliárd dolláros orvhalászat és a több mint 140 milliárd dolláros legális kitermelés. A Világkereskedelmi Szervezet önkorlátozásra ösztönözné híveit, az ENSZ a világóceánok kifosztása helyett az akvakultúrás tenyésztést preferálja.
Az Európai Unió tagállamainak minősített többsége november 27-én megszavazta a glifozát nevű gyomirtó-hatóanyag 5 éves uniós újraengedélyezését, korlátozások nélkül.