ENSZ: Beléptünk a globális vízcsőd korszakába
Már nem elég a vízhiány vagy a vízválság kifejezés; csődbe viszi az emberiség a Föld vízkészletét. Mára a globális népesség 75 százaléka él vízhiányos vagy kritikusan vízhiányos országokban.
Már nem elég a vízhiány vagy a vízválság kifejezés; csődbe viszi az emberiség a Föld vízkészletét. Mára a globális népesség 75 százaléka él vízhiányos vagy kritikusan vízhiányos országokban.
Alapvető kérdés, hogy lehet-e mindenkinek biztosítani a jóllétet anélkül, hogy túllépnénk bolygónk természeti korlátait. De hogyan mérjük a fejlettséget, ha nem a bruttó nemzeti jövedelemmel? A komplex téma vizsgálatában a TÁRKI szakértői is részt vettek.
Az Egyesült Államok 34 év után otthagyja az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét, ami kulcsszerepet játszik a globális kibocsátáscsökkentési megállapodások tető alá hozásában.
Lassan tízéves a párizsi egyezmény, de hiába rendeznek évente klímacsúcsot, az áttörő megállapodás mindig elmarad, a leginkább szennyező nagyhatalmak pedig már részt sem vesznek rajta.
A Green Policy Center gyorselemzése szerint a botrányos megszakításokkal tarkított záróülésen elfogadott záródokumentumból kikerültek a legfontosabb zöld célok.
A legutóbbi, 2018-as jelentésben az urbanizáció aránya még csak 55 százalékos volt, de csak azért, mert a szakemberek országonként eltérő definíciót használtak.
Az ENSZ élelmezésügyi szervezete a második világháború vége óta küzd a fenntartható élelmezésért és a globális éhezés ellen, de a marhapestis felszámolását is neki köszönhetjük.
A tengeri kapcsolattal nem rendelkező országok közül 2025 májusában Magyarország az elsők között ratifikálta azt a megállapodást, amelynek értelmében 2030-ig a nyílt tengeri zónák 30 százaléka védetté válik.
Csak a dohányipar által fenntartott illúzió, hogy a füstszűrő bármi ellen is véd, viszont évente 800 ezer tonna műanyaghulladékot okoz.
Még távolabb került az ENSZ attól, hogy megszülessen a globális műanyagegyezmény: az olajexportőr országok, így az USA, Szaúd-Arábia és Kuvait is elutasították, hogy kevesebb műanyagot gyártsanak.
Évi 75 millió dollárt spórol az amerikai költségvetés azon, hogy ideológiai okokból kilépnek az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetéből. Ezzel Kína sosem látott lehetőséget kap arra, hogy kiterjessze kulturális és ideológiai befolyását a világban.
A 114 ENSZ-tagállam által aláírt biodiverzitási megállapodás szerint 2030-ig a nyílt tengeri zónák 30 százaléka védetté válik.
A globális szén-dioxid kibocsátás mintegy 3 százalékáért felelős kereskedelmi hajózási ágazatban nagy változások kezdődhetnek. Csökken a kibocsátás, még ha nem is annyival, mint kellene.
A globális elit sötét terve? Rituális állatáldozatok? Fél évszázad után jelent meg újra a ragadós száj- és körömfájás Magyarországon, és a facebookos kommentelők már azt is tudják, ki áll mögötte: Bill Gates, a műhúslobbi, az ENSZ, a világkormány és a tudjukkik. De mi az igazság?
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete tíz éve még úgy tervezte, hogy 2030-ra mindenhol megszűnik az éhínség. Ma azonban úgy tűnik, hogy ez nem fog összejönni, sőt, a helyzet látványosan romlik. Miért?