A klímacsúcsnak otthont adó Azerbajdzsán szerint az olaj Isten ajándéka
Vezető klímakutatók és mások mellett az ENSZ volt főtitkára által jegyzett nyílt levél szerint így nem is várható túl sok eredmény a tárgyalásoktól.
Vezető klímakutatók és mások mellett az ENSZ volt főtitkára által jegyzett nyílt levél szerint így nem is várható túl sok eredmény a tárgyalásoktól.
A Guardian szerint több, mint 20 nemzetközi szakértő és közel száz környezetvédelmi szervezet „fejezte ki megdöbbenését”.
Eddig azt sem tudtuk pontosan megmondani, mekkora ez a szám, nemhogy a problémát megoldottuk volna.
Vezető éghajlatkutatók segítségével néztük meg, miként válnak egyre valószínűtlenebbé az évszázad végéig 4-5 fokos felmelegedést előrejelző forgatókönyvek. Az is kiderült, hogy milyen forgatókönyvekre épülnek majd a jövő klímamodelljei.
Több száz vándorló állatfajt, bálnákat, cápákat, halakat és madarakat sodort a kihalás szélére az emberi tevékenység szerte a világban.
Elbuktuk-e már a másfélfokos klímacélt? Mit érnek a mostani bejelentések? És valóban radiátorokkal kellett melegíteni a túlhűtött dubaji szobákat? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Ürge-Vorsatz Diána számol be a dubaji klímacsúcson szerzett tapasztalatairól.
Az utolsó pillanatban összehozott klímaegyezmény értelmében az országok vállalják, hogy átállnak a káros kibocsátással járó szén, olaj és földgáz felhasználásáról, hogy 2050-re elérjék a globális nettó zéró kibocsátást.
Több mint 160 ország 36 ezer delegáltja értékeli a következő két hétben, hogy mit tettünk eddig, és mit tehetünk még a klímakatasztrófa elkerüléséért. Az ENSZ klímacsúcsának szakmai hitelességét azonban több képviselő és aktivista is megkérdőjelezi.
A Gyermekjogi Egyezmény módosításával biztosítanák a klímaperekhez szükséges jogi hátteret a gyerekeknek, a bizottság szerint ugyanis a környezetrombolás a gyermekek ellen elkövetett strukturális erőszak része.
Várhatóan a mostani lesz az eddig ismert legmelegebb hét, az elmúlt napok hőmérsékleti rekordjai António Guterres szerint arra mutatnak, hogy ha nem cselekszünk, jön a katasztrófa.
Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezetének mind a 175 tagállama képviselteti magát azon a londoni csúcstalálkozón, amely a szektor karbonsemlegességét megcélzó ütemterveket tárgyalja.
Jó hír ez a tenger szerelmeseinek, a hableányoknak és a hablegényeknek. A projekttől azt várják, hogy többen érdeklődnek majd az óceán sorsa iránt.
Lakatos István diplomata könyvében arról ír, hogy általában azok az országok hivatkoznak a szuverenitásukra és kulturális sajátosságaikra, amelyek a nemzetközi emberi jogi rendszer gyengítésében érdekeltek, és saját jogsértő politikájukat szeretnék fenntartani. Szerencsére a világ nem erre tart.
A betegségbe 2021-ben több mint 600 ezer ember, többségében gyermek halt bele.
Hosszas tárgyalások után Pekingben úgy döntöttek, hogy nem működnek együtt a világszervezettel. A programban az állatkereskedelmet és a vadállatokat is árusító piacokot figyelték volna meg, hogy időben észrevegyék, ha egy kórokozó emberi megbetegedéseket is okozhat.