Jobbra át: alaki felkészítéssel kezdődik az elsős gimnazistáknak a honvédelem
„Szerencsére az elmúlt néhány évtized békében telt, a mai iskolás gyeremekek szüleinek és lassan már nagyszüleinek sincsen személyes élménye arról, milyen, amikor a haza szolgálata fegyveres harcot is megkövetel és az élet feláldozását is jelenti sokak számára. Ezekhez a körülményekhez alkalmazkodva kell élményszerű és hiteles hazafias nevelést adni a mai fiataloknak” – ez áll az Emberi Erőforrások Minisztériuma által augusztus 30-án a Magyar Közlönyben kiadott, Kásler Miklós miniszter által jegyzett rendeletmódosításban, amelyben Magyarország kormánya meghatározza a honvédelmi alapismeretek nevű, a katonai alapismereteket felváltó tantárgy kerettantervét a programban részt vevő középiskoláknak.
A katonai alapismeretekhez hasonlóan a honvédelmi ismeretek is választható érettségi tárgy.
Őrmester úr, jelentem, hogy jobbra át
A kilencedikeseknek, tehát a 15 éveseknek alaki felkészítéssel kezdődik az év: 4 órában megtanulják a Vigyázz!, illetve a Pihenj! parancsokra történő szabályos tevékenységet, a fordulatokat állóhelyben (Jobbra át!, Balra át!, illetve Hátra arc!), a tiszteletadás módozatait, a jelentés és a jelentkezés legfontosabb szabályait. Mindehhez a startégiai terv alapjén, a honvédelmi oktatást mintegy kiegészítve kapcsolódnak a testnevelésórákon tanított rendgyakorlatok. A kezdő gimnazisták által elsajátítandó kulcsfogalmak között szerepel az alakiság, az alakzat, az oszlop, a vonal, a térköz és a távköz fogalma, nem beszélve a fővetés és a főhajtás közti különbségről.
A kerettanterv értelmében a gyerekek 13 órában hadtörténeti alapismereteket sajátítanak el a hadviselés filozófiai alapjaitól egészen a hazai altiszt- és tisztképzés gyökereiig, és megtanulják a rendfokozatok szerepét, illetve megismerkednek azok egymásra épülésével (közkatona -> őrvezető -> tizedes -> szakaszvezető, stb.) Összesen 15 óra jut a túlélési ismeretekre, amelyek között szerepel az élelmiszerszerzési lehetőség és az ehetőségi teszt, a menedék jelentősége és az áclázás, rejtőzködés szabályai a hangálcázástól a fényálcázáson át egészen a szagálcázásig.
A lőelméletre 8 óra szán a kerettanterv: ennek során a tanulók megismerkednek a tűzfegyverekkel leadott lövés folyamatával, a külső és belső ballisztika legfontosabb elemeivel, a tüzelési testhelyzetekkel és a gyalogsági fegyverek lőszereinek felosztásával.
A kerettantervben a testnevelés mellett külön ismeretként szerepel a katonai testnevelés: nem a bukfenc meg a fejenállás, hanem a védekezés földön (földharc), szabadulás fogásokból és a tevékenység késsel.
A középiskolások 17 órában tanulják a Magyar Honvédségről és annak felépítéséről, többek között a raj, szakasz, század, zászlóalj, az ezred és a dandár jellemzőiről, illetve a hivatásos, szerződéses és önkéntes jogviszonyról (kulcsfogalmak: terrorveszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, vegyvédelmi kötelék, stb.)
Kézigránátból ötös, népirtásból elégséges
A 11-12-es középiskolások az Alaki felkészítés II-t 9 órában, az egészségügyi ismereteket 17 órában, a haditechnikai ismereteket 18 órában tanulják: utóbbi keretében megismerkednek a pisztolyok és revolverek fogalmával és kialakulásának okaival, a géppisztollyal, a gépkarabéllyal, a löveggel, a gránáttal, a támadó és védekező kézigránáttal, az aknákkal és a páncélozott járművekkel, nem beszélve a merev szárnyú és a forgószárnyú haditechnikai eszközökről. Az ő tantervükben 30 óra jut a térkép- és tereptani alapismeretekre, 20 óra a biztonságpoilitikai és válságreagáló alapismeretekre, 20 óra az általános katonai ismeretekre (a harc fogalma, a függelmi viszony, a parancs jellemzőinek megismerése, stb.), illetve további 7 órát vesz igénybe a hadijogi alapismeretek elsajátítása (a hadifoglyokkal történő bánásmód szabályai, a nemzetközi bűncselekmények fogalma, népirtás, Hága és Genf).
Ezen ismeretekkel kialakul és folyamatosan erősödik a tanulóknak a haza és a honvédelem iránti elkötelezettsége, írja az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kerettanterv magyarázatában.