Európa békét akar, ezért gőzerővel készül a háborúra
Az uniós országok egyre többet költenek hadügyi kiadásokra, ami biztosan jót tesz a gazdaságnak, és remélhetőleg jót tesz a békének is.
Az uniós országok egyre többet költenek hadügyi kiadásokra, ami biztosan jót tesz a gazdaságnak, és remélhetőleg jót tesz a békének is.
Idén szeptembertől közel négyszáz magyar középiskolában vezették be a kötelező honvédelmi oktatást. A kormány a hazaszeretet erősítené, de félő, hogy minél militánsabb az oktatás, annál inkább normalizálódik a gyerekek fejében a háború, az erőszak, a gyilkolás.
A hágai NATO-csúcson történelmi döntés született: a tagországok vállalták, hogy 2035-re a GDP-jük 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítják. Ez több mint duplája az eddigi 2 százalékos vállalásnak, de mi szükség van erre, és mik lehetnek a következményei?
Magyarországon meglepően nagy arányban állítanák vissza a sorkatonaságot a huszonévesek, de a fiatalabbak pont nem a megfelelő generációba születtek ahhoz, hogy érdekelje őket a honvédelem. Közben az USA és Kína elszáguld az európai háborús technológia mellett.
A programban részt vevő iskolák 9. osztályos 15 éves tanulói jobbra áttal, balra áttal és hátra arccal kezdenek, aztán eljutnak a földharctól a kézigránáton át egészen a népirtásig. Érettségizni is lehet belőle.