A Magyarországon létező legmagasabb intelligencia kiválasztotta a létező legjobb társasjátékokat
Az Instant IQ teljesen olyan, mint a szőlőcukor, a hasonlóság oka pedig nem más, mint az azonosság maga.
A legintelligensebb magyarokat tömörítő szervezet, a Mensa HungarIQa 2018-as társasjátékversenyének szeptember 3-ra, a tanévkezdés délutánjára időzített díjkiosztó gáláján osztogatott csodaszer, az Instant IQ elfogyasztását követő felismerés pillanatnyi örömét rögvest követte a karcos kijózanódás, miszerint e ténymegállapításhoz elegendő az ízlelésre is kiterjedő tapasztalat. Amelynek birtokában az is nyilvánvaló, hogy a magamfajtákra jellemző csekély értelem szénhidrát-tunninggal sem lenne képes többre, mint hozni a populáció definíció szerinti átlagát jellemző 100-as intelligenciakvócienst.
Haditudósítói ostobaságomnak tudtam be tehát, hogy bemerészkedtem egy olyan társaságba, ahol az egybegyűltek többsége valószínűsíthetően a népesség alig 2 százalékára jellemző, jelenleg 131 pontban megállapított álomhatár fölötti mentális képességgel rendelkezik. (Az 1946-ban Angliában alapított, jelenleg világszerte 150 ezer tagot számláló Mensa-egyesületekbe jelenleg az utóbbi ponthatár elérésével lehet belépni.) Önértékelésmet némileg helyreállította, hogy a bűvös 131-est korántsem csak a kiművelt, elitoktatásban részesült honfitársaink abszolválhatják, mivel az IQ-t ma már úgynevezett adaptív fluid tesztekkel mérik. Márpedig ezek – Bogdán Richárd, az idén 25 éves magyar Mensa elnöke szerint – a szókincsre is kiváncsi francia szintfelmérő kivételével az egyéni intuitív problémamegoldó és logikai képességeket, nem pedig a kikristályosodott ismeretanyag mennyiségét vizsgálják.
A homo ludensek és Pierrot
„Az átlagnál intelligensebb emberek az átlagosnál sokkal jobban szeretnek játszani, bár kétségtelen, hogy a csavarosabb, kihívásosabb dolgokat kedvelik” – nyugtatott meg a ma már 3700 okos magyart tömörítő Mensa HungarIQa korábbi, a nemzetközi ernyőszervezet, a Mensa International jelenlegi elnöke, a szélesebb közönségnek is ismerős Balanyi Bibiána. (A 148-as IQ-jával az emberiség 1 százalékához tartozó szak- és műfordító mellett a díjkiosztón a zenész-producer Pierrot képviselte még az ismertebb személyiségeket, bár ő is saját jogán, mivel az elmúlt évtizedben számos társasjátékot tervezett és fejlesztett a hazai piacra.)
A Soroksári út egyik egykori iparterületén kialakított rendezvénycsarnokban összegyűlt, az átlagosnál kétségtelenül okosabbnak látszó, Mensa-tagokból és játékfejlesztőkből, illetve -kereskedőkből álló nagyérdemű előtt lezajló gála – az oklevelek sete-suta átadása, a mikrofonon kívül odavetett bennfentes poénok, valamint a borítékból kiszórt közönségszavazatok esetlen sorsolása láttán – inkább tetszett egy start-up céges buli kimittud-eredményhirdetésel vegyített tombolájának, de ez nem vonja kétségbe az értékelés tudományos objektivitását.
A 2009 óta Magyarországon is meghirdetetett, a 140 ezer tagot számláló amerikai intelligensek társaságának Mensa Select elnevezésű kezdeményezését mintául vevő társasjátékversenynek nem volt a szó hagyományos értelmében vett zsűrije. „A benevezett játékokat a magyar egyesület sig-nek, azaz special interest group-nak rövidített társasjáték-csoportjával teszteltettük, méghozzá, úgy, hogy egy teljes napon át közel száz mensás játszott az összes benevezett aspiránssal, az eredmény pedig az ő játékélményük, vagyis az általuk kitöltött részletes értekelő lapok összesítése után született meg” – vázolta a menetet a már idézett egyesületi elnök. Bogdán szerint a Mensa-összejövetelekre egyébként is jellemző, hogy játszanak, a táboraikba, több napos összetartásaikra magukkal viszik az éves játéktermés javát.
A 4 milliárdos magyar piac és a Mensa-védjegy
A Mensa HungarIQa idén három kategóriában hirdetett eredményt. Az egyszerűbbnek titulált logikai kategóriában a Granna kiadó Szüret című, negyedóra alatt lejátszható, francia borvidéki miliőben zajló családi-stratégiai társasát találták a legjobbnak a Mensa-tagok. Az ennél bonyolultabb, akár egy órán túli játékidőt igénylő versenyszámban, vagyis a haladó kategóriában a patinás Piatnik Heaven & Ale – Mennyei ser című, középkori szerzetesek betakarítással, kertfejlesztéssel, alapanyaggazdálkodással és persze sörfőzéssel tarkított mindennapjai között játszódó kiadványa vitte el a pálmát. A harmadik, családi kategória megosztott győztesei pedig a múlt század eleji kerékpárversenyek világát idéző Flamme Rouge és a granadai Alhambra kerámia borítását elirigylő portugál udvar királyi csempebeszállítóinak bonyolult feladatköreivel operáló Azul lettek.
A verseny erkölcsi értékét a Mensa-védjegye adja. A nyertes produktumok csomagolására ugyanis felkerül, hogy az adott játék az évben elnyerte az intelligensek társasjátékversenyét. A már idézett Bogdán a Qubitnek elmondta, hogy a korábbi években a késő ősszel megrendezett társasjáték-fesztiválok keretében rendezett díjátadót marketing megfontolásokból hozták korábbra: „így nagyobb presztízse a díjnak, a Mensa-matricák vásárlóvonzó ereje is megnyilvánulhat”.
A díjazottak osztják a Mensa-elnök véleményét: számít az efféle értékmérő marketing, a jelenleg 4 milliárdos éves forgalmúra becsült magyar társasjátékpiacon ugyanis egyre élesebb a verseny. „Pontosabb számot azért nem lehet mondani, mert több olyan cég is jelentős forgalmat bonyolít, amely csak nagykereskedőként van jelen” – magyarázta a szcéna sajátosságait Gyöngyösi Gábor, az évente több, mint száz magyar fordítást is megjelentető Piatnik Budapest Kft. ügyvezetője. Hozzátéve, hogy az évente megjelenő 200-250 cím alig 10 százaléka az Európában legnagyobbnak számító német termésnek.
Gyöngyösi szerint az olyan magyar fejlesztések, mint a 2010-es Piszkos Fred, a kapitány (Gémklub) igen ritkák, nem mellesleg azért, mert a könyvekhez hasonló egy-két ezres példányszám nem termeli ki a fejlesztés árát. A játékkereskedő szerint a jóval nagyobb német piaccal ellentétben Magyarországon önálló szakfordítói gárda sem termelődött (még) ki, a magyarításokat megoldják házon belül, ugyanakkor egyre gyakrabban kérik olyan elkötelezett – részben Mensa-tag – gémerek segítségét, akik szaklektorként ellenőrzik és javítják a hazai piacra szánt verziókat.
Társasjátékokkal részletesebben az alábbi cikkünkben foglalkoztunk: