MIT: az atomenergia még egy ideig velünk marad

Úgy tűnik, egy darabig még nem inthetünk búcsút az atomerőműveknek – legalábbis akkor semmiképpen sem, ha egyszerre szeretnénk csökkenteni a károsanyag-kibocsátást és elegendő áramot biztosítani a Föld egyre energiaéhesebb lakossága számára, olvasható a massachusettsi műszaki egyetem, az MIT nemrégiben közreadott jelentésében. Jacopo Buongiorno, az MIT atomtudományi tanszékének vezetője szerint sok régióban újabb atomerőművek építése nélkül áram nélkül maradnának, ahhoz pedig új politikai és technikai megoldásokat kell keresni, hogy minél olcsóbban lehessen energiát termelni.

A világ energiatermelésének mindössze 5 százalékát állítják elő nukleáris erőművekben, a kutatók ennek a szektornak a zöldítésétől komoly áttörést várnak a szén-dioxid-mentesítésben. Buongiorno szerint a terület hagyományosan nem vonzza a magánbefektetőket, az építés költségei is magasak, így érdemes lenne fontolóra venni a kutatás és a fejlesztés állami támogatását. Ez történik jelenleg Kínában, Oroszországban és Indiában is.

Drága, de hosszú távon megéri

Azokban az országokban, amelyek nem törődnek túlzottan a károsanyag-kibocsátással, pusztán gazdasági szempontok alapján nem igazán éri meg atomerőműbe fektetni: még mindig a szén a legolcsóbb választás, ennél valamivel többe kerülnek a megújulók, a legdrágább pedig az atom – a jelenlegi technika alkalmazásával Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban nem is hoznak profitot, ezért az MIT kutatói további technikai fejlesztéseket javasolnak. David Petti, a tanulmány egyik munkatársa szerint a jövőt az uniformizált erőművek jelenthetik: így faraghatnak annyit a gyártási költségekből, hogy a jövőben megtérüljön az építkezés ára.

A tanulmány óva inti a kormányzatokat attól is, hogy idő előtt bezárják a régi, de még működő erőműveket, ugyanis azt hangsúlyozzák, hogy ezzel csak maguk alatt vágják a fát, és még jobban megnehezítik a széndioxid-kibocsátás folyamatos csökkenését.

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.