A Greenidge erőművet 2011-ben zárták be, mert nem volt rentábilis a fenntartása, majd 2014-ben átalakították, innentől fogva gázüzeműként működött. Az általa termelt energiára viszont továbbra sem volt szükség, így 2020 óta 9000 otthon ellátására elegendő energiát fordít bitcoinbányászatra. Ez még csak a kezdet, az erőművet üzemeltető cég 2025 végéig ugyanis további három hasonló gyár indítását tervezi.
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
Még augusztusban elindul kelet felé a Roszatom első úszó atomerőműve, hogy szibériai háztartásokat lásson el elektromos árammal. A monstrum szó szerint zászlóshajója az északi-sarki orosz expanziós terveknek, állítólag egy súlyos szökőárt is átvészel. A környezetvédők aggódnak, mert Oroszország exportálni készül a technológiát olyan országoknak, mint Szudán.
Csütörtökön megnyitották az érdeklődők előtt az 550 méter hosszú titkos alagutat. A séta kényelmes, a padló rácsozott, öt perc alatt lazán át lehet lépni Nagymarosról Visegrádra.
A neves egyetem kutatói szerint a közeljövőben maradnunk kell a nukleáris energiánál, ha szeretnénk csökkenteni az erőművek károsanyag-kibocsátását, sőt, még több erőművet kell építenünk, mert az egyéb technikák nem képesek gazdaságosan fedezni a bolygó energiaéhségét.
Ahhoz, hogy mindig legyen áram, szükség van energiatárolókra. Világszinten ezt 95 százalékban szivattyús-tározós vízerőművekkel oldják meg, de mit csináljanak azok az országok, ahol ez nem lehetséges? Betonozzanak!