Műszaki hiba miatt elhalasztották a világ legnagyobb atomerőművének újraindítását
A lakosság nem szeretné, a hatóságok viszont engedélyezték a japán Kasivazaki–Kariva atomerőmű újraindítását, amelyet most technikai probléma miatt halasztottak el.
A lakosság nem szeretné, a hatóságok viszont engedélyezték a japán Kasivazaki–Kariva atomerőmű újraindítását, amelyet most technikai probléma miatt halasztottak el.
Az egyik legnagyobb, fúziós energiával foglalkozó amerikai startup bejelentette, hogy Virginiában építi meg első erőművét, ami a 2030-as évek elején kezdene el működni. Ne lepődjünk meg, ha nem így lesz.
Annyi műanyag került a Kivuvu-tóba, hogy az itt működő Ruzizi erőmű turbinái már nem bírnak vele, emiatt a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Burundiban is hosszú áramszünetekre kell számítani.
A globális villamosenergia-igény 2035-ben 6 százalékkal magasabb lesz, mint azt tavalyi előrejelzésében írta a Nemzetközi Energiaügynökség.
A projekt a világ egyik legnaposabb országában, az alacsony népsűrűségű Namíbiában épül, ahol tökéletesen megoldható a nap- és szélerőművekkel hajtott hidrogénes áramtermelés.
A kisebb, kompaktabb, bárhová könnyen szállítható és ott erőművé összekapcsolható reaktorok már csak az engedélyezésre vártak, így hamarosan elkezdődhet a gyártásuk. Az első ilyen erőmű az évtized végére állhat össze Idahóban.
2021-ben az egész világon 45 gigawatt új szénerőmű-kapacitás épült ki, ennek 56 százaléka Kínában. Az ország kettős szénpolitikát folytat: míg a külföldi erőműépítések finanszírozását leállították, otthon továbbra is támogatják az új szénerőművek létrehozását.
A kisméretű, moduláris reaktorok, az SMR-ek forradalma már elkezdődött: a közelmúltban több prototípust helyeztek üzembe, és más reaktorok engedélyezése, építése is folyamatban van. Számos mérvadó szakértő szerint a 2050-es klímacélok csak az atomenergia segítségével érhetők el anélkül, hogy gazdasági válságba torkolljanak a törekvések.
A nátriumhűtéses reaktorral és sóolvadékos energiatárolóval rendelkező Natrium erőmű a TerraPower szerint biztonságosabb, hatékonyabb és olcsóbb energiatermelést biztosít a hagyományos atomerőműveknél. Az első kísérleti erőművet 2024-ben, egy széntüzelésű erőmű helyére építik fel.
Az erőművek megállás nélkül termelik az elektromos áramot, de az energia tárolására használt akkumulátorok drágák és környezetszennyezők. A gravitációs energiatárolás elve végtelenül egyszerű: ha egy test magasabb helyre kerül, azzal nő a potenciális energiája, vagyis energiatárolásra alkalmas, míg a test leeresztésével a tárolt energia villamos energiává alakítható.
A Greenidge erőművet 2011-ben zárták be, mert nem volt rentábilis a fenntartása, majd 2014-ben átalakították, innentől fogva gázüzeműként működött. Az általa termelt energiára viszont továbbra sem volt szükség, így 2020 óta 9000 otthon ellátására elegendő energiát fordít bitcoinbányászatra. Ez még csak a kezdet, az erőművet üzemeltető cég 2025 végéig ugyanis további három hasonló gyár indítását tervezi.
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
Még augusztusban elindul kelet felé a Roszatom első úszó atomerőműve, hogy szibériai háztartásokat lásson el elektromos árammal. A monstrum szó szerint zászlóshajója az északi-sarki orosz expanziós terveknek, állítólag egy súlyos szökőárt is átvészel. A környezetvédők aggódnak, mert Oroszország exportálni készül a technológiát olyan országoknak, mint Szudán.
Csütörtökön megnyitották az érdeklődők előtt az 550 méter hosszú titkos alagutat. A séta kényelmes, a padló rácsozott, öt perc alatt lazán át lehet lépni Nagymarosról Visegrádra.
A neves egyetem kutatói szerint a közeljövőben maradnunk kell a nukleáris energiánál, ha szeretnénk csökkenteni az erőművek károsanyag-kibocsátását, sőt, még több erőművet kell építenünk, mert az egyéb technikák nem képesek gazdaságosan fedezni a bolygó energiaéhségét.