Az Európai Bíróság azt tárgyalja, hogy bárki töröltethesse-e a rá vonatkozó Google-találatokat
A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) évek óta támadja különböző fórumokon a Google-t, de az Európai Bíróság keddi meghallgatásán végre elérheti a célját: az elfeledtetéshez való jog globális kiterjesztését.
Kösz, Mario!
Az egyelőre csak az Európai Unión belül érvényben lévő elfeledtetéshez való jogot 2014-ben vezették be, miután a spanyolországi Google-t beperelte egy férfi, aki sikertelenül próbálta elintézni, hogy töröljék a keresési előzményekből az azóta újra elfoglalt házára kiírt, 1998-as árverési hirdetményt, ami egy katalán lap online felületén jelent meg. A Mario Costeja González névre hallgató férfi szerint mivel időközben rendezte a tartozásait és megoldódott az ügy, nem szerencsés, hogy a nevére rákeresve egyből egy ilyen dokumentumot dob ki a kereső.
Az unió akkori igazságügyi biztosa, Viviane Reding szerint „a döntés megerősíti az arra vonatkozó igényt, miszerint a mai adatvédelmi szabályokat a digitális kőkorszakból a modern technológiai világba kell vinni”. Ettől kezdve az uniós országok állampolgárai kérhették a Google-nél, hogy a saját országukon belül (tehát Magyarországon a google.hu esetében) töröljék a keresési találatok közül a rájuk vonatkozó, személyes jellegű tartalmakra mutató linkeket.
A CNIL érvelése szerint ez nem elég, ugyanis például más országbeli IP-címet használva, proxyszolgáltatások igénybe vételével bárki újra elérheti az országon belül törölt találatokat, így az elfeledtetéshez való jog nem lép életbe. Emiatt a francia hatóság 2016 májusában 100 ezer eurós büntetést szabott ki a Google-re, amely fellebbezése után újra az Európai Bírósághoz került az ügy.
Precedens a globális cenzúrának
A 2014-es ügy kampányában még a Wikipédia-alapító Jimmy Walest is felvonultató Google továbbra is a szólásszabadság védelme miatt kéri a bíróságot arra, hogy ne tegye kötelezővé a jog globális kiterjesztését – többek közt attól fél a cég, hogy az autoriter rezsimeknek óriási fegyvertény lenne ez az egyszerű cenzúrázási lehetőség.
Az Article 19 nevű emberi jogi szervezet is azt hangsúlyozta a Guardian kérdésére, hogy a médiához és az információhoz való hozzáférés lehetőségét jelentősen csökkentené, ha mondjuk Kína, Oroszország vagy Szaúd-Arábia is alkalmazhatná az elfeledtetéshez való jogot. „Az európai adatvédelmi hatóságoknak nem szabadna beleszólniuk abba, hogy a világ internethasználói milyen keresési találatokra bukkannak. Az Európai Bíróságnak a véleménynyilvánítás szabadságát kellene védenie, nem pedig globális precedenst teremtenie a cenzúrának” – mondta a lapnak a szervezet igazgatója, Thomas Hughes.
A meghallgatáson azt is tárgyalják, hogy a földrajzi kiterjesztés mellett kell-e bővíteni az érzékeny személyes adatok kritériumát – ugyanis jelenleg a Google csak akkor köteles törölni a találatokat, ha azok a személyről hamis, irreleváns vagy elavult információkat tartalmaznak, ráadásul egyelőre közszereplők nem kérvényezhetnek ilyesmit. A bíróság végleges döntése 2019 elejére várható.
A Google egyébként ezen az oldalon tartja számon, hogy hány találatot töröltek 2014 májusa óta: a cikk írásának pillanatában 2 745 717 kérvényből 722 703-at teljesítettek.