Jair Bolsonaro populista, koronavírus-tagadó brazil elnök nem csupán megválasztásához, hanem azóta is aktívan használja támogatása megerősítéséhez a digitális kampányokat, amibe beletartoznak a WhatsAppon keresztül küldött álhírek és összeesküvés-elméletek is. A háttérben csendben folyik az állampolgárokat megfigyelő, adatokat gyűjtő állami gépezet kiépítése, amelyet a következő elnökválasztásokig, 2022-ig igyekeznek megszilárdítani.
Egyre fogy a levegő a kémkedéssel és adatokkal való visszaéléssel vádolt kínai mobilalkalmazás körül, a jelek szerint a júniusban kinevezett Kevin Mayernek túl sok volt a konfliktus, vagy vállalhatatlan lett a cég.
A kémkedés és adatvédelmi visszaélés gyanújába keveredett mobilos applikáció kínai tulajdonosa 10 ezer új munkahelyet kíván létrehozni csak az Egyesült Államokban.
India és az USA nemzetbiztonsági kockázatnak tartja Kína első nemzetközileg is népszerű mobilappját, a TikTokot, amit egyre többek szerint csak egy trendi videómegosztónak álcázott adatgyűjtő szolgáltatás. A tizenévesek kedvenc közösségi platformja szándékosan addiktív, és könnyen tömegmanipulációs eszközzé alakítható.
Biztonsági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a karanténban megnövekedett webkamera-használat miatt a felhasználók fokozottan ki vannak téve a hekkertámadásoknak.
Az okostelefonod tudja, merre jársz, sőt némelyik készülék már azt is képes jelezni, ha hőemelkedésed van. Egy német kutató szerint annál jobban nyomon lehet követni a vírus terjedését, minél többen ajánlják fel tudományos célokra az adataikat. Sokan a totális megfigyelés miatt nem lennének erre hajlandók.
A mobilappok gyártói sokszor gátlástalanul üzletelnek a személyes adatokkal, így a gyanútlan felhasználók a manipuláció és a diszkrimináció mellett akár fizikai bántalmazás áldozatai is lehetnek. A GDPR segítene, ha sikerülne betartatni.
A titkos projekt elvileg egy olyan adatbázis felállításához kell, ami az orvosok dolgát könnyítené meg, de az orvosokat és a betegeket erről nem kérdezték meg. A hirdetési bizniszt viszont az ilyen adatok hajtják csak igazán.
Még a világ egykori legnagyobb techguruja is lehetett naiv: 38 évvel ezelőtt azt mondta, minél többen számítógépeznek, annál kevésbé tud visszaélni a technológiával a hatalom.
A menstruációs ciklus nyomon követésére szolgáló mobilapplikációk némelyike az érzékeny információk hosszú sorában azt is minden fenntartás nélkül közli a Facebookkal, hogy a felhasználóik mikor éltek nemi életet, és védekeztek-e.
Az új hatóság a féltve őrzött algoritmusokat is vizsgálná, amelyek arról döntenek, hogy ki milyen hirdetést, keresési találatot vagy posztot lát, a felhasznált adataitól függően.
Semmi sincs ingyen, ha pedig a két amerikai szenátor törvényjavaslatát elfogadják, a Facebooknak és a Google-nek közölnie kell a felhasználókkal, hogy mennyit érnek számukra az adataik.
Már 14 országban panaszolták be a Google-t, amiért hirdetési szolgáltatásaival lehetőséget teremt arra, hogy a felhasználók személyes adatait több ezer cég kapja meg anélkül, hogy tudni lehetne, kihez jut el, és mit kezdenek velük.
A titkosított internetezést biztosító Tor teljes változata most először jelent meg mobilra, de az iPhone-osok az Apple szabályai miatt így is kimaradnak a jóból.
3-5 milliárd dolláros bírság vár a Facebookra Amerikában. A cég el is különítette a pénzt, de a frissen közzétett jelentés szerint még így is szépen termelte a nyereséget az első negyedévben. Mégis van olyan elemző, aki már látja a romlás jeleit.
A Közös Identitástár (CIR) nevű rendszerben a tervek szerint egyetlen ujjlenyomat elég lesz ahhoz, hogy mindent megtudjanak az uniós és az EU-n kívüli személyekről. Akadnak azért adatvédelmi problémák.
Fokozott adatvédelem, titkosított üzenetküldés, egyesített platformok – ezeket vázolta fel a Facebook jövőjével kapcsolatban az alapító, aki gyanúsan sokat emlegeti, hogy a Facebook- és Instagram-sztorikban van a jövő. Az adatgyűjtés korlátozásával kieső bevételeket viszont valahogy pótolni kell.
A francia adatvédelmi hatóságnak már korábban is szúrta a szemét a Google, de a tavalyi EU-s adatvédelmi szabályozás előtt legfeljebb 150 ezer eurós büntetéseket szabhatott ki. Most jól odacsapott.
Az indiai állam, a Marriott szállodalánc és a Twitter áll a szégyenlista élén. Százmillió ember adatainak kiszivárgásával idén még a dobogóra sem lehetett felkerülni.
A DeepMind szigorú, egyedülálló megállapodásban jutott hozzá a brit páciensek adataihoz, mostantól egy céges átrendezés miatt az anyacég, a Google kezeli tovább ezeket az érzékeny információkat.
Míg az Airbnb eleget tett az Európai Bizottság elvárásainak, a Facebook továbbra sem teszi nyilvánvalóvá, ki mindenkinek adja el az adatokat. December 31-ig kell rendeznie a helyzetet, különben jön a büntetés.
A Google azt állítja, hogy ez a globális cenzúrának és az autoriter rezsimeknek kedvez, az adatvédelmi hatóságok szerint viszont – figyelem! – az adatvédelem a legfontosabb.
A 18-29 éves korosztály 44 százaléka törölte a telefonjáról a Facebook-alkalmazást az elmúlt hónapokban az USA-ban.
A hackerek új kedvence a SIM-cserés támadás, amihez néhány személyes adat mellett csak a telefonszámodra van szükségük, és máris az övék a teljes online identitásod.
Lehet, hogy a Facebook vagy a Google lehallgatja szóbeli beszélgetéseinket, hogy célba juttassa a reklámjait, és lehet, hogy nem. Végül is tökmindegy: egy algoritmus ma már pontosabb képet tud alkotni egy felhasználó gondolkodásmódjáról, mint maga a felhasználó.
Hiába kapcsolod ki a helyadatok naplózását, a Google megtalálja a módját, hogy tovább kövesse minden lépésedet.
Az alkalmazás több mint 30 millió felhasználó részletes ügyködését követi, egy egyszerű trükkel pedig bárki megnézhette, merre járt a többi felhasználó – amíg fel nem függesztették a funkciót.
Egy népszerű teóriát ugyan sikerült az egy évig tartó kutatás során megdönteni, de találtak valamit, ami legalább olyan aggasztó.
A programhiba miatt tíz napon keresztül azok is mindenki számára nyilvános posztokat tehettek közzé a Facebookon, akik egyébként azt állították be, hogy csak az ismerőseik lássák, mit írnak.
A május végén bevezetett adatvédelmi rendeleteket maga az EU sem tudja betartani, az egyik fő célpont, a Google pedig csak még jobban profitál belőle. Bár a cél nemes, egyelőre úgy tűnik, a GDPR összességében több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott.
A salzburgi hentes a továbbiakban nem akar visszaélni vásárlói bizalmával, és ha nem akarják, nem tartja számon, melyik a kedvenc húsuk.
Nem könnyű boldog netezőt nevelni gyermekünkből, mikor mi magunk sem vagyunk azok, és ő valószínűleg jobban is érti az egészet. Az biztos, hogy sokat kell beszélgetni, egyszerre kell határozottnak és partnernek lenni, lekötni a gyerek idejét és jó példát mutatni.
Felhasználói adatokat felfedő GDPR-tájékoztató, szemléletes képregény, Spotify-playlist és kiskutya is akadt a pályázók leveleiben. Most kiderül, kié az Örök Dicsőség!
Ha szembejött valamilyen vicces, vagy legalább az ötvenoldalas jogi szövegektől eltérő üzenet az adatvédelmi változásokról → szerk@qubit.hu!
Guy Verhofstadt és Nigel Farage is kemény kérdésekkel bombázta a keddi meghallgatáson a Facebook vezérigazgatóját, akinek láthatóan kezd elege lenni a bocsánatkérő turnéból.
A Facebook adatvédelmi botrányait kirobbantó adathalász cég végleg megszűnik, de a csődeljárás során még sok minden kiderülhet.
Sokak szerint csak ócska trükk, hogy csődöt jelent a Facebook-adatok tízmillióit jogosulatlanul üzleti céljaira felhasználó Cambridge Analytica. A kormánycsináló világcég vezetői mindenesetre mindent elkövetnek, hogy ellehetetlenítsék a soraikba furakodó spiclit.
Május 25-től kezdik el alkalmazni az EU új adatvédelmi rendeletét, amit hiába szabtak az óriás techcégek ellen, épp az ő monopóliumukat betonozhatja be. Érdemes minden cégnek felkészülni a változásokra: 300-szorosára nő a maximálisan kiszabható bírság.
10 év alatt 5,5 gigabájtnyi adat: böngészési előzmények, kitörtölt levelek, határidőnapló-bejegyzések, helyadatok. Mit tud rólad a Google? Mindent.
A Facebook által gyűjtött adatok többszörösét is felhalmozhatja bárkiről a Google. A techóriás körül ennek ellenére még úgy is nagy a csend, hogy nyíltan ellenzi az adatvédelem szigorítását.
A Facebook mindent megtesz, hogy felhasználói kétharmadát ne érintsék az új, szigorúbb adatvédelmi szabályok. Így a nagy globális adatvédelmi forradalom előnyeit ténylegesen csak a 370 millió európai facebookozó élvezhetné.
Kiderült, hogy a kiskorúaknak szánt appok többsége változatos módszerekkel szerez adatokat a 13 éven aluli felhasználókról. A törvénysértés nem feltétlenül szándékos, de attól még aggasztó.
A világ egyik legnagyobb emberi jogi gyűjteményével rendelkező levéltár inkább demonstratívan visszahúzódik a facebookos nyilvánosságtól, még ha ezzel sérti is saját érdekeit.
A Facebook alapítójának a Képviselőházban szakszerűbb kérdéseket tettek fel, mint a Kongresszusban, kevésbé volt kedélyes a hangnem. Kiderült, hogy olyanokról is gyűjtenek adatokat, akik nem regisztráltak az oldalra, illetve akkor is figyelik a facebookozók tevékenységét, amikor nincsnenek bejelentkezve.
Egy összecsukható mobilt használó szenátor leegyszerűsítő kérdései és egy Cambridge Analyticával együttműködő szenátor sérelmei mellett komoly kérdésekkel is szembe kellett néznie a Facebook vezérének.
A Facebook-vezér szavai alapján nem kizárt, hogy a közösségi oldalnak a jövőben lesz fizetős, hirdetésmentes verziója. A szenátusi meghallgatáson Zuckerberg ismét felelősséget vállalt a Cambridge Analytica-botrányért, és azt állította, hogy az idei választásokon ilyesmi már kevésbé fordulhat elő.
A közösségi oldalon egyébként nem lehet üzenetet visszavonni, de a CEO-nak sikerült, csak épp senkit nem tájékoztattak erről.
A Facebook vezérigazgatója hosszú idő után a nyilvánosság elé állt, és elmondta: ma már másképp gondolkodik cége felelősségéről. Kiderült az is, hogy jóval több embert érinthetett a Cambridge Analytica-botrány, mint korábban hitték.
Az Apple vezérigazgatója szerint nem szabadna, hogy részletes, személyes információkkal teli profilok létezzenek emberekről. Büszkén mondta, hogy az Apple mindig ennek megfelelően működött, pedig rengeteget kereshetne, ha eladná az adatokat.
Tudatosan vették meg a felhasználókat, most mégis a Facebookot bünteti a legnagyobb hirdetők némelyike, köztük a Mozilla és a Kommerzbank. Zuckerberg cége jelentős bírságokra is számíthat, miközben a felhasználók maguk járultak hozzá, hogy adataikat kiszolgáltatják.