Előbb tudja az üzletlánc, hogy várandós a lányod, mint te magad? A Mozilla magyar munkatársa másfél éven át kutatta, hogyan élnek vissza a cégek, a kormányok vagy a hekkerek személyes adatainkkal. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány döbbenetes megállapításokra jutott.
Egy angol fogyasztóvédelmi egyesület aggasztóan sok adatot gyűjtenek be az okoseszközök. Nem csak a telefonokkal van gond, hanem egyes air fryerek, hangszórók és órák is felkerültek a listájukra.
Az algoritmusok betanításához óriási mennyiségű adatra van szükség, csakhogy több területen, így az egészségügyben is hiánycikknek számítanak az elérhető nagy adatbázisok. Itt jön a képbe a mesterségesen generált, szintetikus adat.
Korábban úgy vélték, hogy az egyes sejtek génkifejeződéséről gyűjtött adatok nem vetnek fel komoly adatvédelmi aggályokat, mert ahhoz túl zajosak. Most kiderült, hogy mégis.
A Mastercard felmérése szerint a világjárvány digitalizációra kényszerítette a felhasználókat és a cégeket is, de a kiberbiztonságról egyiküknek sincs sok fogalma. A biztonságos digitális környezet létrehozásához szemléletváltás és technikai fejlesztések is szükségesek.
A hackertámadásnak a cég első közlése szerint 14 ezer áldozata volt, de mivel a profilok rokonság szerint össze vannak kapcsolva, a felhasználók felét érinti az adatlopás.
Ha nem akarod, hogy halálod után virtuális ebek marakodjanak virtuális hagyatékodon, jobban teszed, ha gondoskodsz az élet utáni jövődről, és elkezded fogalmazni digitális végrendeletedet. A bátrabbak saját digitális klónjukat is elkészíttethetik.
Mennyibe kerül Magyarország összes lakosának minden GPS-adata egy hónapra? Mit tud a ChatGPT, amit korábban más nem tudott? Hogyan segített a hálózatkutatás a covid legyűrésében? Aki válaszol: Barabási Albert László és Janosov Milán hálózatkutató, akinek új kötetét csütörtökön mutatták be a CEU-n.
Feloldották a titkosítás alól azt a jelentést, amelyben a kormány a telefonos alkalmazásokból, böngészőkből származó személyes információk vagy helymeghatározási adatok felhasználását részletezi – és aggályát fejezi ki saját gyakorlatával szemben.
Az ujjlenyomat- és az arcfelismerés mellett tenyérrel is próbálkoznak a techcégek, például a kávézólánc által használt technológiát gyártó Amazon. Az adatvédő szervezetek tiltakoznak.
Christopher Wray elmondta, a kínai videós platformot a felhasználók befolyásolására és az eszközök ellenőrzésére is használhatják, az adatok pedig egyenesen a Kínai Kommunista Pártnál landolhatnak.
A cégnek 391,5 millió dollárt kell fizetnie 40 amerikai államban, amiért megtévesztette a felhasználóit a helymeghatározási adatok tárolásával kapcsolatban.
A Facebook mostantól szólni fog róla, ha valaki képernyőfotót készít a beszélgetésekről, így biztosítva azt, hogy ha eltüntetsz egy üzenetet, az valóban el is tűnjön. A cél a privát beszélgetések megóvása.
Több mint 78 milliárd forintos bírságot sózott a nyakukba az Ír Adatvédelmi Bizottság az uniós adatvédelmi szabályok megsértése miatt. A Whatsapp fizetés helyett fellebbez: abban a jogi környezetben évekig is eltarthat, mire egy céggel ténylegesen kifizettetnek egy gigabírságot.
Közhely, hogy az okostelefon mindent tud rólunk, viszont egyre nehezebb és egyre kényelmetlenebb lejönni róla, miközben az adatvédelem irritáló pop-up ablakká degradálódott, amit ki kell kattintani, hogy a kosarunkba pakolhassuk az újabb Ingared asztali lámpát. Kiutat jelenthet az adattudatosság erősítése, a digitális minimalizmus vagy az, ha a techcégek fizetnek a felhasználók adataiért.