A Kínai Kommunista Párt az utóbbi időben sorban töri le a prosperáló techcégek, köztük az Alibaba, az Ant, a Meituan, a Tencent és a Didi Chuxing szarvát. És hogy miért azt a lovat ütik, amelyik a legjobban húz? Peking megelégelte, hogy a technológiai cégek robbanásszerű növekedése miatt megnőttek a jövedelmi különbségek az országban.
Az első deepfake-kel összefüggő japán büntetőügyben egy 43 éves férfit vettek őrizetbe, miután több mint tízezer kipixelezett japán felnőttfilmről tüntette el az elhomályosított részeket.
A Facebook azzal védekezik, hogy a belsős használatra szánt dokumentumokat a sajtó szándékosan értelmezi félre. A Wall Street Journal szerint a Facebook egyetlen vádpontjukat sem cáfolta, és a problémák kezelése helyett az ellentámadásban látja a megoldást.
Az oldal üzemeltetése egyre több akadályba ütközik a szigorodó működési feltételek miatt. A cenzúravádak, a kínai hírszerzés toborzóakciói, valamint a Peking és Washington részéről egyaránt növekvő kormányzati nyomás lehetetlen helyzetbe hozzák a vállalatot.
Nem tetszett a kínai kormánynak, hogy egy tajvani biológust és a békedíjas dalai lámát is meghívták az idei Nobel-csúcsra, ezért először a washingtoni kínai nagykövetség helyezett nyomást az amerikai tudományos akadémiára, majd az online közvetítést érte rejtélyes kibertámadás.
A kínai kormányzat az űreszközök elnevezésével tudatosan azt üzeni a versenytársaknak, hogy Apolló mellett bizony helyet kell szorítani az űrben Csang'ónak is, aki az örök élet elixírjét őrzi a Holdon. Az országban egyre népszerűbb sci-fi pedig már a Nyugat felé is azt kommunikálja, hogy nem kell félni a kínai űrfölénytől.
Hatályba lépett az új uniós irányelv szerint átalakított szerzői jogi törvény, aminek legvitatottabb pontjai linkadó és cenzúragép néven híresültek el. Az elvileg a sajtótermékek és a zeneipar védelmére alkotott jogszabályok ellenzőik szerint a szólásszabadságot és a szabad információáramlást veszélyeztetik, miközben a kiadóknak sem hajtanak hasznot.
Vége a daliás időknek, amikor az ember még alsóneművel a fején, a tetoválásait villogtatva piszkálhatta az orrát a kínai TenCent WeChat nevű streamszolgáltatásán. A techcég csütörtökön közleményben tudatta, hogy ezentúl mit tekint helytelen viselkedésnek, az előbb felsorolt tevékenységek mellett például jövendőt mondani is tilos.
A videómegosztó oldalon sokáig megtalálhatók voltak azok a terrorcselekményekről vagy brutális gyilkosságokról készült felvételek, amiket minden más oldalról töröltek. Az alapító szerint megváltozott a világ, az internet és az emberek is, ők pedig belefáradtak a harcba.
Oroszország azután szállt rá a Twitterre, hogy a Navalnij-botrány miatt terjedni kezdtek a kormány elleni tüntetésre buzdító videók. A cenzúrába azonban csúszott egy kis hiba.
A lengyel kormány igazságügy-minisztere által benyújtott törvénytervezet egy bizottság alá rendelné a közösségi oldalak működését. A Facebook köteles lenne visszaállítani a törölt tartalmakat és profilokat, ha a bizottság úgy dönt.
A Disney-birodalom a saját streaming-szolgáltatásán szór hamut a fejére a Dumbo, a Pán Péter és a Dzsungel könyve előtt, amiért a rajzfilmek nem elég polkorrektek. Az indoklás szerint csak azért nem távolították el őket a kínálatból, mert így akarják beismerni a hibájukat.
Hszi Csin-ping kormányzása alatt tovább erősödik a cenzúra, ekkora országos tisztogatást évtizedek óta nem látott Kína. Az Állatfarm és az 1984 mellett képregényeket és vallásos könyveket is levettek a polcokról, Micimackó viszont újra zöld lámpát kapott.
A koronavírus alatt különösen nagy népszerűségre, és a biztonságossága miatt kétes hírnévre szert tevő amerikai videókonferencia-alkalmazás, a Zoom ezúttal a kínai cenzúrának engedelmeskedve Amerikában élő kínai aktivisták fiókját függesztette fel, amiért megemlékeztek a Tienanmen történt mészárlásról. A cég a helyi törvényekre hivatkozik.
A BBC streamingszolgáltatója, a UKTV levette a műsorról a Waczak szálló egyik klasszikus epizódját. Az ok valószínűleg az, hogy az 1975 és 1979 között futó sorozat főhőse nem volt elég polkorrekt, a hivatalos indoklás szerint felülvizsgálják, hogy a régi műsorok közül mi lehet sértő a modern nézőközönség számára.
Amerikai hírszerzési források szerint Peking megpróbálta meggátolni a WHO-t a világjárvány kihirdetésében, hogy Kína még a felhalmozási láz kezdete előtt több gyógyszert és védőfelszerelést tudjon vásárolni. Nagyhatalmi érdekek torzítják az igazságot, kínai és amerikai forrásokból is burjánzanak a hivatalosnak tűnő, egymásnak is ellentmondó konteók.
A kirakatba tett milói Vénusztól komplett színházi előadásig számos vesztese lett az 1927 tavaszán életbe lépett, eredetileg a bordélyokat ráncba szedni kívánó erkölcsrendészeti razziasorozatnak.
Egy vuhani egyetem honlapján jelent meg a rendelet, amely szerint a kutatóknak közlés előtt először az egyetemen, majd a minisztériumnál kell engedélyeztetniük a publikációikat. A rendeletet a honlapról azóta törölték, de a gyanú szerint az intézkedés a koronavírus eredetét vizsgáló kutatások szorosabb ellenőrzésére szolgál.
Nyilvánvaló, hogy a szabad információáramlás önmagában nem elég a járványhelyzet megfelelő kezelésére, de az is egyértelmű, hogy annak hiánya komolyan akadályozza a megalapozott egyéni és a kollektív döntések meghozatalát.
Az új intézkedésnek tankönyvek és kötelező olvasmányok is áldozatul esnek, mostantól csak a marxista elvek és a kínai filozófia mentén lehet tanítani az általános és középiskolákban.
Jimmy Wales a Wikipédia után újra megváltoztatná az internetet: WT.Social nevű, adományokból fenntartott közösségi oldalán nincsenek hirdetések, és algoritmusok helyett a közösség dönt arról, hogy melyik információ a leghitelesebb. Wales a Wikipédia múltjáról és az internet jövőjéről is beszélt a Qubitnek.
Kínai mintára épül az oroszok internete, ahol az állam törvényesen blokkolhat bármilyen oldalt és tartalmat. Vlagyimir Putyin közben a magánkézben lévő orosz techcégeket is kinézte magának. A közös jelszó: külföldről támadnak, védjük meg az országot!
A Dragonfly, azaz Szitakötő névre keresztelt keresőt kínai megrendelésre fejlesztette volna a Google. A kereső megfelelt volna a kínai cenzúra kívánalmainak, és könnyebben azonosíthatóvá tette volna a felhasználókat, most már hivatalosan is vége van.
A szabad enciklopédiát sem szabad már olvasni a Kínai Népköztársaságban.
Kína új szempontrendszer szerint engedélyezteti a számítógépes játékokat. A propagandaminisztérium mindent betilt, ami a kínai történelemmel foglalkozik, szerencsejátéknak minősül, vagy vér van benne. Az maradhat, ami a hagyományos kínai értékeket dicsőíti.
Amióta Emmanuel Macron elnök hadat üzent az álhíreknek, Franciaországban átláthatóvá kell tenni, hogy ki finanszírozta az online politikai kampányokat. Mint kiderült, az európai parlamenti választásokon való részvételre buzdító állami kampány nem felelt meg ezeknek a feltételeknek, a Twitter be is tiltotta.
Nem a Bing pillanatnyi zavaráról van szó, hanem a hírek szerint az egyik szolgáltatóhoz egyenesen a kínai kormánytól jött az utasítás, hogy a Microsoft keresőjét „illegális tartalom” miatt blokkolni kell.
A CEU hálózatkutatója, az MTA rendes tagja nyílt levélben tudatta a Magyar Tudomány Ünnepe szervezőivel, hogy lemondja előadását, miután az akadémia több kutatót eltiltott a szereplésről.
Az ünnepre szervezett előadások közül kettőt nem enged megtartani az MTA, az egyik ezek közül a nők szerepével foglalkozik a nyílt forráskódú programozásban. Az előadás alapjául szolgáló tanulmány egyik szerzője, Vedres Balázs szerint lehet, hogy az akadémia túl gendergyanúsnak találta a témát.
Az Európai Parlament szerdán elfogadta az új szerzői jogi irányelveket, amiket a Facebook és a Google ellen szabtak, de az ő helyzetüket erősítheti, miközben a kisebbeket ellehetetleníti. Jöhet a linkadó és a tartalomszűrés.
A Georgia Tech professzora, Ted Hill egy Darwin-tételből kiinduló tanulmányát úgy megfúrták a szexizmus vádját hangoztató aktivisták, hogy szerzőtársa levetette róla a nevét, és volt olyan kiadvány, ahonnan példátlan módon, már a megjelenés után törölték a cikket.
A Google azt állítja, hogy ez a globális cenzúrának és az autoriter rezsimeknek kedvez, az adatvédelmi hatóságok szerint viszont – figyelem! – az adatvédelem a legfontosabb.