A Szilícium-völgyből indult rangos díj a tudományos világ egyik legnagyobb pénzjutalommal, 3 millió dollárral járó elismerése. Az élettani kategóriában idén Karikó Katalint és Drew Weissmant is díjazták, az mRNS-technológiák kutatásában elért több évtizedes eredményeikért.
A BME szenátusa és a Neumann Társaság az elméleti számítástechnikához való több évtizedes hozzájárulása, valamint a matematika fejlődése terén végzett munkássága miatt ítélte Szemerédinek a címet.
Az Oncompass Medicine rákos daganatokban azonosított molekuláris genetikai elváltozások alapján ajánl személyre szabott terápiát. A Future Unicorn díj azt jelzi, hogy a digitális iparág európai szakmai szervezete látja a potenciált a cégben arra, hogy a jövőben egymilliárd dollárra értékelt techóriássá váljon.
Az Earthshot Prize 50 millió fontot oszt szét tíz év alatt a Föld ötven legégetőbb problémáinak megoldására. Bárki pályázhat, Vilmos szerint a cél az, hogy a bolygót jobb állapotban adjuk át a következő generációnak, mint amilyenben most van.
Az Amerikai Közgazdasági Egyesület évente tüntet ki negyven év alatti közgazdászokat a díjjal. Idén a Harvard kutatója kapta az elismerést, mert új lendületet adott a politikai közgazdaságtannak.
Sinkovics Ede, a csimpánz, a zeller, Roska Botond, a Mars, a klíma és még sokan mások: ők voltak 2019 meghatározó szereplői a Qubiten.
A 84 éves James Peebles az ősrobbanást követő kozmikus történések feltárásáért, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz pedig az első Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért kapta az idei fizikai Nobel-díjakat.
Két amerikai és egy brit professzor kapta idén az orvosi Nobel-díjat, mégpedig a sejtek oxigénellátáshoz való alkalmazkodásának kutatásáért. A felfedezéseiken alapuló gyógymódokat a vérszegénység és a rák elleni harcban is bevethetik.
Ahogy Mérő László matematikus-pszichológus mondta a Mensa HungarIQa szeptemberi díjátadóján: az IQ-juk szerint a felső két százalékba tartozó mensások valószínűleg nem játszanak többet, mint mások, csak más típusú játékokat kedvelnek. Itt vannak az ország legintelligensebbjeinek kedvenc idei társasjátékai.
Fülöp Lívia,molekuláris kémikus és Bunford Nóra, klinikai szakpszichológus nyerte el a csak magyar kutatónőknek kiosztható, összesen 4 millió forintos díjat.
Németországban barnaszenet bányásznak ott, ahol nemrég egy 12 ezer éves erdő állt, a vegyi anyagok groteszk színekre festik a felszínt. Kenyában a gyerekek saras pocsolyákból isznak. Az orrszarvúkat természetvédők csonkítják meg, hogy ne az orvvadászok tegyék. Íme a Ciwem fotópályázatának díjnyertesi.
„A gyerekek felnőttként viselkednek, miközben számos meglett politikus és cégvezető úgy viselkedik, mint egy gyerek” – mondta a díjátadón az Amnesty International főtitkára.
Nádasdi Ákos terhességi diabéteszen átesett nők anyagcsere-jellemzőit vizsgálja. Doktori munkájában arra keresi a választ, hogyan befolyásolják genetikai tényezők a 2-es típusú cukorbetegség és a nem alkoholos eredetű zsírmájbetegség közötti összefüggést.
A Lányok Napját szervező egyesület az innovációs tudományok kategóriájában nyert a Nature pályázatán, ahol több mint 110 nemzetközi szervezet közül választották ki a magyar csapatot.
A japán Hondzso Taszuku és az amerikai James P. Allison kutatása során az emberi immunrendszerben rejlő lehetőségeket használta fel a ráksejtek elpusztítására.
A Nobel-díj paródiájaként létrehozott elismerést boldogan vették át a munkahelyi vudubabázást és az emberi nyál műtárgytisztító szerepét kutató tudósok is.
A magyar parlagi sasok védelmét díjazta idén az Európai Unió. A magyar erőfeszítések eredményeként a hazai parlagisas-állomány 150-ről 200 pár fölé emelkedhetett, ami az EU teljes állományának 25 százalékos növekedését jelenti!