A finnországi Åland-szigetcsoport, a brit Berkshire, Buckinghamshire és Oxfordshire, a svédországi Stockholm, a német Oberbayern, valamint Tübingen régiókban a legmagasabb a foglalkoztatottság az Európai Unióban az Eurostat adatai szerint.

Az aranyérmes, Svédország és Finnország között félúton elterülő Åland-szigeteken több mint 88 százalékos a foglalkoztatottság, ezzel a régió kimagaslik a mezőnyből. A brit húzórégióban 85,2 százalék, Stockholm környékén 84,2, a két német top régióban pedig 83,8, illetve 83,2 százalékos a foglalkoztatottság. Az országok közül Izland a bajnok 86,1 százalékos foglalkoztatottsági aránnyal.

Magyarország: az EU-s átlagnál jobb foglalkoztatási adatok, drámai munkaerőhiány

Magyarországon a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 68,2 százalékos volt 2017-ben, ez jobb, mint az EU 67,6 százalékos átlaga. A magyar régiók közül nem meglepő módon Közép-Magyarország vezet 71,9 százalékkal a 2017-es adatok alapján. Ezzel a rátával a németországi Észak-Rajna-Westfalia (72 százalék) és Münster (71,8 százalék) közé esik. A Nyugat-Dunántúl 71 százalékos, a Közép-Dunántúl 70,5 százalékos foglalkoztatási rátával büszkélkedhet, az utóbbi rátát mérték a brit Dél-Yorkshire régióban és az osztrák Karintiában is. A Dunántúl 68,4 százalékos foglalkoztatási rátája a Liverpoolt magába foglaló brit Merseyside-éval azonos. A Dél-Alföld 67,4 százalékos rátája már az uniós és a magyar átlag alatti, de kedvezőbb, mint az Észak-Alföld 64,4, illetve Észak-Magyarország 63,5 százalékos foglalkoztatottsága.

A foglalkoztatottsági lista végén olyan dél-olasz tartományok állnak, mint Szicília, Calabria, Campania, Isole és Puglia, 40,6-44,5 százalékos foglalkoztatottsági rátákkal.

Az Eurostat táblázatából regionálisan is jól látszik, hogy a hazai foglalkoztatottság dinamikusan nőtt 2013 óta, országosan a 2013-as 58,1-ről nőtt 68,2 százalékra. Idevágó adat, hogy a uniós tagállamok közül Magyarországot is komolyan érinti a munkaerőhiány problémája: itthon jelenleg 2,7 százalékos, ez az ötödik legmagasabb arány az unióban.

Amiben van mit javítania Magyarországnak és a legtöbb kelet-európai uniós tagállamnak, az a részmunkaidős állások aránya, amely itthon, tartománytól függetlenül 7,5 százalék alá esik, ahogy az alábbi térképből is kiderül. Az ábra a 15 év fölötti munkavállalók arányában mutatja a részmunkaidős munkaviszonyban dolgozókat:

Vidék vs. nagyváros

A statisztikák érdekes része a foglalkoztatottságot az urbanizáció mértékével összevető ábra, amelyből kiderül, hogy mennyire határozza meg a foglalkoztatottságot az adott országban, hogy valaki falun, kisvárosban vagy agglomerációban, illetve nagyvárosban él.

Míg az EU átlagában ez a tényező nem oszt, nem szoroz, olyan országokban, mint Bulgária, Litvánia vagy Horvátország, jóval kevesebb a munkalehetőség a falvakban vagy kisebb városokban élők számára, mint a nagyvárosiaknak. Magyarország a középmezőnyhöz tartozik: nincs nagy különbség, ha valaki falusi, vagy vidéki kisvárosban él, az azonban jelentősen növeli a munkaszerzési esélyeket, ha valaki nagyvárosi lakos. Az ábrán a zöld pötty jelöli a falvakra, narancssárga a kisvárosokra és agglomerációs településekre, a kék pedig a nagyvárosokra jellemző foglalkoztatottságot az adott országban:

Több országban éppen a nagyvárosiak körében alacsonyabb a foglalkoztatottság: így van ez Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Máltán, Ausztriában, illetve kisebb mértékben Svédországban és az Egyesült Királyságban is derül ki az Eurostat adataiból.