Ez a viselkedés megköveteli a terület mentális feltérképezésének képességét, valamint a hangjelzések és a forgalmi minta változásai közötti kapcsolat megértését.
A skorpiómarások száma 9 év alatt 250 százalékkal emelkedett, a fő ok a városok terjeszkedése, ahol az állatok bőséges élelmet és biztonságos búvóhelyeket találnak.
Míg az őshonos fajok egyedszámát csökkenti az urbanizáció, a behurcolt fajok élvezik a városok zöld foltjait: a Vérmezőn vagy a Róbert Károly körútnál több mint 30-szor annyi ázsiai márványospoloskát és 300-szor annyi lepkekabócát figyeltek meg a juharfákon, mint Csillebércen vagy a Normafán.
A virginiai Richmond Egyetem kutatói az Egyesült Államok 13 nagyvárosa mellett Amszterdam, Tokió és Torontó elmúlt hét évének rágcsálókra vonatkozó adatsorait elemezték a klímaváltozás tükrében.
Fegyverek és drágakövek is előkerültek a korai város helyszínén, ami viszonylag fejlett társadalom jelenlétére utal egy olyan területen, amiről eddig azt tartották, hogy csak nomád pásztorok lakták.
A sziklán fészkelő fajoknak nagyobb az agytérfogatuk, és ezek a fajok gyakrabban telepednek meg városi környezetben is.
A LIDAR technológiával feltérképezett 2500 éves városrendszer átírja a dél-amerikai ókor történetét.
A dél-baranyai tájegység sorsa az 1950-es évek elején pecsételődött meg: az államszocialista falupolitika olyan negatív folyamatokat generált, amelyek következtében a régió szinte teljes lakossága lecserélődött. A közös szlovén-magyar kutatás eredményeiről a PTE munkatársai számolnak be.
Bár az áprilisi választások után hirtelen mindenki vidékszakértő lett az országban, a kérdés természetesen nem ilyen egyszerű: a parasztság eltűnésével a város és vidék közt húzódó határ is elmosódott, a tájak és életformák sokfélesége miatt nincs is igazán olyan, hogy „vidék”. A TK Podcast vendége Csurgó Bernadett vidékkutató szociológus.
Jeremy DeSilva és kollégái 2021 derekán azt állították, hogy az emberi agyméret csökkeni kezdett a földművelésre történő áttérés után, az ok pedig maga az urbanizáció. Az amerikai Brian Villmoare és az angol Mark Grabowski viszont tüzetesen újból megvizsgálta a tavaly tálalt bizonyítékokat.
Eldorádó-gyanús felfedezést tettek német és brit kutatók a bolíviai Amazóniában: lézeres radartechnikával néztek a növényzet alá, és sűrűn lakott, piramisokkal és monumentális építményekkel ellátott városok nyomait fedezték fel.
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Müncheni Műszaki Egyetem és a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet közös kutatócsoportja szerint a kártevőszabályozásban hatékony ízeltlábúakat a természeteshez közelítő összefüggő zöldfelületek kialakításával lehet támogatni a városokban.
A magányosság nagyobb mértékben növeli a halálozás kockázatát, mint a légszennyezés vagy az elhízás, és a városokban az embertömegek ellenére még nagyobb veszélyt jelent az egyedüllét. A parkok, erdők, de még a szabad ég látványa is jelentősen javítja a városlakók mentális egészségét.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint úgy tűnik, hogy a városok magas épületei úgynevezett szupernormális kulcsingert jelentenek a költési izgalomban lévő tőkésréce-tojók számára, amelyek így a fészkeiket a majdan kikelő fiókák számára nem megfelelő helyekre építik.
Amerikai, francia, izraeli és magyar kutatók 102 tartósabban emberközelbe került állatfaj ragadozókkal szembeni túlélési reakcióit vizsgálták a domesztikált, a fogságban tartott, illetve a városi vadvilághoz tartozók körében.