Íme 30 nagyváros, ahol már csökken a szén-dioxid-kibocsátás
Koppenhágának egészen elképesztő mértékben, 61 százalékkal sikerült visszafognia a kibocsátást, de a hatékonyan zöldülő városok között van Athén és Varsó is.
urbanizáció
Az élőlények és a városok közös elmélete
Létezhet-e 200 méteres ember? Létezik-e felső határ az állatok méretére? Létezik-e maximális méret a városokra nézve? Meddig nő és meddig él egy élőlény? Meddig nő és él egy város? Létezik-e mindezekre valamilyen matematikai képlet?
Budapest nem mediterrán városnak épült, de attól még túlélhetné az éghajlatváltozást
A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.
Kína otthon rálépett a zöld útra, de közben a kínai cégek világszerte folytatják a rablógazdálkodást
Kína az elmúlt években kőkemény szigorral csökkentette a belföldi légszennyezést, növelte a megújulók részarányát az energetikai szektorban, de a határain kívül folytatta környezet- és természetromboló beruházási és kitermelési stratégiáját. Az okokról a Greenpeace kelet-ázsiai régióvezetőjét, Cö Pang Cseungot kérdeztük.
A pesti varjak nem üzentek hadat az embernek, csak a fiókáikat védik
Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.
A nagyvárosok maguknak termelik saját felhőiket, sőt a viharok is gyakoribbak a sűrűn beépített területeken
Brit, francia és holland meteorológusok szerint azért felhősebb a tavaszi és a nyári ég a nagyvárosok felett, mint vidéken, mert a felszín urbanizált környezete és a légszennyezés felturbózza a felhőképződési folyamatokat.
Sokkal feljettebb volt a maja civilizáció infrastruktúrája, mint eddig gondolták
A felszín alatti rétegekben megbúvó emlékeket láthatóvá tevő új kutatás szerint az ókori civilizáció jóval fejlettebb volt, mint feltételezték.
Faluban vagy városban laksz? Aztán munkád van-e?
Nagyot nőtt a magyarországi foglalkoztatottság az elmúlt 5 évben, így egy kicsivel jobban állunk, mint az uniós átlag. A munkaerőhiány ugyanakkor drámai méreteket öltött.
Tovább hanyatlik a vidék: 2050-re a magyarok négyötöde városokban él majd
A Föld urbanizálódó lakossága még csak 2007-ben lépte át a város-vidék egyensúlyt, de az ENSZ friss jelentése szerint harminc év múlva az emberek kétharmada városokban lakik majd. 10 év múlva India lesz a legnépesebb ország, Afrikán pedig a világ jövője múlhat.
Róma, Madrid, Párizs: a rettegés tette tönkre egykor virágzó városainkat
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.
Futótűzként terjed a tegeződés, végleg kikophat a magázódás a nagyvárosi nyelvhasználatból
Miközben sokan az udvariasság hiányát látják az egyes szám második személyű megszólításban, a feudális Magyarországon még mindenki tegeződött, az urak pedig lemagázták az alacsonyabb rangúakat.
Defektet kapott a bérbringaüzlet, de már foltozzák a lukakat
Bár sokáig úgy tűnt, hogy a városi kölcsönbicikli-szolgáltatások sikere töretlen, a kínai csődsorozat felhívta a figyelmet az üzleti modellek hibáira.