Eldorádó-gyanús felfedezést tettek német és brit kutatók a bolíviai Amazóniában: lézeres radartechnikával néztek a növényzet alá, és sűrűn lakott, piramisokkal és monumentális építményekkel ellátott városok nyomait fedezték fel.
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Müncheni Műszaki Egyetem és a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet közös kutatócsoportja szerint a kártevőszabályozásban hatékony ízeltlábúakat a természeteshez közelítő összefüggő zöldfelületek kialakításával lehet támogatni a városokban.
A magányosság nagyobb mértékben növeli a halálozás kockázatát, mint a légszennyezés vagy az elhízás, és a városokban az embertömegek ellenére még nagyobb veszélyt jelent az egyedüllét. A parkok, erdők, de még a szabad ég látványa is jelentősen javítja a városlakók mentális egészségét.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint úgy tűnik, hogy a városok magas épületei úgynevezett szupernormális kulcsingert jelentenek a költési izgalomban lévő tőkésréce-tojók számára, amelyek így a fészkeiket a majdan kikelő fiókák számára nem megfelelő helyekre építik.
Amerikai, francia, izraeli és magyar kutatók 102 tartósabban emberközelbe került állatfaj ragadozókkal szembeni túlélési reakcióit vizsgálták a domesztikált, a fogságban tartott, illetve a városi vadvilághoz tartozók körében.
A luxushatásnak nevezett ökológiai mintázat leginkább a száraz területeken fekvő városokban jelentkezik.
Az urbanizált környezethez alkalmazkodó ragadozók kutyaszerűbbek, mint vidéki társaik, állítják a Glasgow-i Egyetem kutatói.
A világ egyik vezető urbanizációkutatója, Edward Glaeser szerint átmeneti megtorpanás várható csak az urbanizációban a világjárvány miatt. A kreativitás és a kikapcsolódás fellegvárait hosszú távon nem fenyegeti a veszély, a városiasodás feltartóztathatatlan.
Berlinben róka és nyúl, Ajaccióban vaddisznók borzolták a kedélyeket. Minden vadállatfaj kerüli az emberekkel való találkozást, de ha tartósabban kezd csökkenni az interakciók száma, akkor még a félénkebb állatok is felbátorodnak.
Minden vadállat kerüli az emberrel való találkozást, de ha tartósan csökken az interakciók száma, még a félénkebb őz, szarvas és sün is felbátorodik, nem beszélve az olyan kifejezetten vakmerő fajokról, mint a vaddisznó, a vörös róka vagy a dolmányos varjú.
A madarak meglehetős magabiztossággal döntik el, hogy az emberi javak közül mi ehető és mi nem, ráadásul láthatóan úgy, hogy nem próba szerencse alapon választják ki az adott holmi fogyaszthatóságát.
Koppenhágának egészen elképesztő mértékben, 61 százalékkal sikerült visszafognia a kibocsátást, de a hatékonyan zöldülő városok között van Athén és Varsó is.
Létezhet-e 200 méteres ember? Létezik-e felső határ az állatok méretére? Létezik-e maximális méret a városokra nézve? Meddig nő és meddig él egy élőlény? Meddig nő és él egy város? Létezik-e mindezekre valamilyen matematikai képlet?
A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.
Kína az elmúlt években kőkemény szigorral csökkentette a belföldi légszennyezést, növelte a megújulók részarányát az energetikai szektorban, de a határain kívül folytatta környezet- és természetromboló beruházási és kitermelési stratégiáját. Az okokról a Greenpeace kelet-ázsiai régióvezetőjét, Cö Pang Cseungot kérdeztük.
Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.
Brit, francia és holland meteorológusok szerint azért felhősebb a tavaszi és a nyári ég a nagyvárosok felett, mint vidéken, mert a felszín urbanizált környezete és a légszennyezés felturbózza a felhőképződési folyamatokat.
A felszín alatti rétegekben megbúvó emlékeket láthatóvá tevő új kutatás szerint az ókori civilizáció jóval fejlettebb volt, mint feltételezték.
Nagyot nőtt a magyarországi foglalkoztatottság az elmúlt 5 évben, így egy kicsivel jobban állunk, mint az uniós átlag. A munkaerőhiány ugyanakkor drámai méreteket öltött.
A Föld urbanizálódó lakossága még csak 2007-ben lépte át a város-vidék egyensúlyt, de az ENSZ friss jelentése szerint harminc év múlva az emberek kétharmada városokban lakik majd. 10 év múlva India lesz a legnépesebb ország, Afrikán pedig a világ jövője múlhat.
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.
Miközben sokan az udvariasság hiányát látják az egyes szám második személyű megszólításban, a feudális Magyarországon még mindenki tegeződött, az urak pedig lemagázták az alacsonyabb rangúakat.
Bár sokáig úgy tűnt, hogy a városi kölcsönbicikli-szolgáltatások sikere töretlen, a kínai csődsorozat felhívta a figyelmet az üzleti modellek hibáira.