A NASA szerint az emberiség miatt mozdult el a Föld forgási tengelye

Bár a Föld nem fog sarkából kidőlni, az amerikai űrügynökség, a NASA kutatóinak tanulmánya szerint érdemes figyelemmel követni a bolygó forgástengelye által produkált anomáliákat, már csak azért is, mert az okok között szerepel a klímaváltozás is. Márpedig az utóbbi felgyorsulása egyértelműen összefüggésbe hozható az emberi tevékenységgel, pontosabban az üvegházhatású gázok kibocsátásával. 

Nemcsak kering, imbolyog is a Föld

A kaliforniai Jet Propulsion Lab munkatársai mélyelemzésnek veteték alá az elmúlt évszázadban felhalmozott, az utolsó évtizedekben műholdakkal is segített mérések eredményeit, és meglepő eredményre jutottak. A Föld forgási tengelye a 20. század kezdetétől napjainkig 10 métert vándorolt nyugati irányba. A bolygó felszín alatti zajló, a domborzatot is alakító folyamatai, illetve a vízkészletek eltérő halmazállapotai és elhelyezkedései miatt a forgástengely imbolygása természetes jelenség ugyan, de ilyen rövid idő alatt ekkora változás, több mint figyelemre méltó. 

A NASA kutatói szerint a forgástengely vándorlását részben az ember idézte elő azzal, hogy beavatkozott az úgynevezett izosztázia geológiai jelenségébe, amely a Föld külső, a kéregből és a legfelső köpenyből álló, szilárd, merev, litoszférának nevezett kőzetburka és a közvetlenül alatta található felső képlékeny réteg, az asztenoszféra közötti gravitációs egyensúly, illetve annak hiánya. 

Szerkezeti vázlatFotó: Wikipédia

Erre az egyensúlyra ugyanis a felszín fölötti történések is befolyással vannak: leginkább az eljegesedés, illetve az olvadás. A NASA kutatói szerint a tízméteres kilengés oka a klímaváltozással felgyorsult extrém olvadás, amely Grönlandot is kizöldítette, 7500 gigatonnás nyomás alól szabadította fel a litoszférát, egyszersmind hatással volt a Föld forgástengelyére is. A grönlandi jég a világóceánokat duzzasztó víztömeggé vált, ez szintén hatással van a forgástengely kilengésének mértékére. 

Hogy miképp, arra a NASA kutatói az egyes feltételezett jelenségek mentén állítható animációs illusztrációval is szolgáltak. Az alábbi képen a tapasztalt eltérés látható:

Fotó: NASA

A NASA kutatói igyekeztek mindenkit megnyugtatni, hogy a planetáris vonalzón a 10 méter nem is olyan sok, és valószínűleg a forgástengely sodródása nem okoz jelentősebb gondot. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a klímaváltozás egyéb hatásai sokkal súlyosabbak.

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.