A Föld légköréből távozó oxigén hatására kezdett rozsdásodni helyenként a Hold kőzete, és a kutatók nagyon szeretnék már, ha valaki hozna egy kis kőzetmintát, mert az a Föld történetéről is tudna mesélni.
Egy amerikai paleontológus térképre tette, hogy az egyes földtörténeti korszakokban melyik település pontosan hol helyezkedett el. Tökéletes időtöltés, ha kíváncsi, merre volt 250 millió évvel ezelőtt Chicago, Fokváros vagy Prága.
2020-ban a tavalyihoz képest három héttel későbbre, augusztus 22-re esik a Túlfogyasztás világnapja. Az emberiség ökológiai lábnyoma közel 10 százalékkal csökkent 2019 óta, csakhogy ennek nem az önmérséklet, hanem a COVID-19 pandémia az oka.
A kisbolygó 12,3 kilométeres másodpercenkénti sebességgel vágtatott el mellettünk, de csak akkor sikerült észrevenni, amikor már távolodott. Veszélyt akkor sem jelentett volna, ha pályája keresztezi a Földét.
Új trükköt vetnek be a tudósok a földön kívüli élet keresésére. A Holdat gigantikus tükörként használva keresik az élet jeleire utaló kémiai nyomokat, például az ózont.
Az égitest új életkora nem írja felül az eddigi kutatási eredményeket, amelyek szerint születése egybe esik a Föld fémmagjának megjelenésével.
Az emberméretű őspingvinek mellett most felfedeztek egy olyan kihalt fajt is, amely a mai királypingvinekhez hasonlít. Így egyre erősebb az elmélet, miszerint a dinoszauruszok kihalása után a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodó pingvinek uralták a Földet.
A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.
Mostantól biztosnak mondható, hogy a cianobaktériumok által létrehozott üledékszerkezetek, azaz a sztromatolitok a Földi élet legősibb nyomai.
A Planet X teóriája évek óta izgatja a csillagászok fantáziáját, most egy új asztrofizikai elképzelés látott napvilágot.
A hagyományos módszereknél olcsóbb és környezetbarátabb módon, baktériumok segítségével érnék el, hogy ne csússzon ki a lábunk alól a talaj.
Az amerikai csillagászok rekonstruálták, hogyan is nézne ki az emberiségnek is otthont adó planéta, ha egy Naprendszeren kívüli űrtávcsővel pillantanák meg meg egy idegen civilizáció csillagászai.
A Földtől 4,2 fényévre található vörös törpe koronaanyag-kidobódásai erősen erodálhatják a Földhöz hasonlatos kőzetbolygó, a Proxima b légkörét. Ettől még maradhatott folyékony víz a sokat látott bolygó trópusi övében.
Egy amerikai kutatócsoport új modellt vetett be a bolygóközi távolságok kiszámítására, ami alapján nemcsak a Földnek, de a Naprendszer minden bolygójának a Merkúr a legközelebbi szomszédja.
Régebbi adatok alapján megmérték a Földet körülölelő ritka hidrogéngázfelhő, a geokorona kiterjedését és sűrűségét. A kutatásvezető szerint „a Hold átrepül a Föld légkörén”, még ha az iskolában nem is így tanították.
A század végére valószínűleg búcsút mondhatunk bolygónk megszokott kék színének, a melegedő óceánokban ugyanis úgy el fognak szaporodni a fitoplanktonok, hogy bezöldülnek a vizeink.
Egy tízéves kutatás végén számos érdekesség kiderült a rejtélyes földmélyi élővilágról, amelynek tagjai forróságban, nagy nyomás alatt, fénytől elzárva tengetik életüket, megőrizve őskori állapotukat az egyre lassuló időben.
A szonda marsrengések megfigyelésével vizsgálja a bolygó belső szerkezetét. Az adatok minden kőzetbolygó, így a Föld kialakulásról, szerkezetéről és változásáról is rengeteg új információval szolgálnak majd.
Száz év alatt 10 méterrel mozdult el a Föld forgási tengelye. Az emberi tevékenységgel felturbózott klímaváltozás, közelebbről a sarkközeli jégtakaró elolvadása nagyban hozzájárult a jelenséghez.
Figyelem, becslésekre alapuló becslések következnek, a végén pedig sok nulla!
Az óceánok áramlása is befolyásolja a Föld mágneses terét – jelentették be az Európiai Földtudományi Unió bécsi kongresszusán.
Közkeletű tévedés, hogy a Föld középpontjában nagyobb a gravitációs erő, mint a felszínén. Ennek épp a fordítottja igaz. Rockenbauer professzor megmutatja, hogy a fizika törvényei alapján mit várhatunk ettől a különös világtól.
25 éve adták ki a világ vezető tudósai az első figyelmeztetésüket a Föld legégetőbb problémáiról. Most közel tízszer annyian fogtak össze, hogy elmondják: még nagyobb a baj.