Újabb rekordot döntött a Föld két éve folyamatosan gyorsuló tengely körüli forgási sebessége
Június 29-én bolygónk 1,59 ezredmásodperccel kevesebb mint 24 óra alatt tett meg egy teljes fordulatot.
föld
A kőzetlemezek mozgásának köszönhetjük, hogy a Föld nem jegesedett el teljesen az elmúlt pár millió évben
Egy új kutatás feltárja, hogyan változott a Föld mélyéből a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége az elmúlt 250 millió évben, és miként akadályozhatta meg ez a folyamat, hogy a bolygó még jobban eljegesedjen.
Megszületett a magyarázat arra, hogyan keletkezhetett a Föld mélyében rejlő két gigantikus képződmény
A lábunk alatt több ezer kilométerre két, kontinensek méretéhez fogható furcsa alakzat rejtőzik. Egy új hipotézis szerint lehetséges, hogy a hatalmas struktúrák a Holdat 4,5 milliárd éve létrehozó becsapódás hatására jöttek létre, egy másik bolygó maradványaiból.
550 millió éve alakult ki bolygónk belső magja, és úgy tűnik, ez mentette meg az életet a Földön
A bolygó mágneses tere a belső magnak köszönhetően állt vissza mai erősségének 70 százalékára. A Föld mélyén lezajlott drámai változások miatt folytatódhatott az állatvilág és általában az élet evolúciója, ami lassan elvezetett a mai biodiverzitás kialakulásáig.
Két különleges társasjáték a Föld napjára
A nagy dobozos Planetben egy saját Föld-szerű bolygót kell építeni, és azt minél többféle állattal benépesíteni, míg a Fűszerkert nevű, könnyed és gyors kártyajáték megismerteti a játékosokat a Föld kincset érő fűszereivel.
A földkéreg harmadáig már sikerült lefúrnunk, a cél a Föld magját burkoló köpeny elérése
Az 1960-as években amerikai kutatók egészen a földköpenyig akartak lefúrni, hogy igazolják a lemeztektonika elméletét. A legmélyebbre végül a szovjetek jutottak, és bár a 12 ezer méteres rekordot azóta sem sikerült megdönteni, a hidegháborús projekteket a Föld mélyét feltáró programok sora követte.
Videóajánló: A brit kémikus, akinek elmélete segíthet az élet eredetének megfejtésében
Lee Cronin, a Glasgow-i Egyetem professzora szerint az élet eredetének megértéséhez nem a múltban kell kutatkodni, hanem ki kell találni, hogyan tudjuk az életet azonosítani. Mivel az élet alapja az evolúció, ezért már csak az a kérdés, hogyan tudjuk megmondani egy molekuláról vagy objektumról, hogy azt evolúció hozta létre.
Nem csak pusztítani, teremteni is tudnak a szupernehéz fekete lyukak
Hogyan lehet egy fekete lyuknak anyagcsóvája? Hogyan kell elképzelni a világegyetem kezdetét és végét? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Felejtsd el, amit fizikából és földrajzból tanultál: lehet, hogy a Föld magja mégsem szilárd
Egy új modell szerint a Föld legbelső magja nem szilárd, ahogy eddig hitték, hanem olyan különleges, nem szilárd és nem folyékony állapotú, ami kizárólag a bolygók belsejére jellemző szupermagas nyomáson jöhet létre. A szuperionikus állapotot kísérleti körülmények között is sikerült már létrehozni, igaz, eddig csak a vizet tudták ilyen állapotba kényszeríteni.
Hamarabb hűlhet ki és válhat bárki számára lakhatatlanná a Föld, mint gondoltuk
Az éghajlatváltozás elsősorban az ember kihalásával fenyeget, miközben a Föld forró magjának a kihűlése a teljes földi élet szempontjából végzetes lesz. Márpedig a Föld másfélszer gyorsabban hűl, mint azt eddig feltételezték.
A Nap és a Hold gravitációja minden élőlény működését befolyásolja egy új tanulmány szerint
Hiába, hogy a két égitest együttes vonzereje a Földön észlelhető gravitáció egymilliomodát sem éri el, már ez is elég sok ahhoz, hogy minden élő és holt anyag működését, ciklusait és ritmusait befolyásolhassa.
Videóajánló: Carl Sagan karácsonyi előadása a földi és a földön kívüli életről, 1977-ből
Michael Faraday 1825-ben alapította meg a karácsonyi tudományos előadássorozat hagyományát a westminsteri Royal Institutionben; a valaha volt talán legkedveltebb kozmológus ismeretterjesztő, Carl Sagan 1977-ben került sorra. Ebben az időben indultak a Voyager-szondák felfedezni a Naprendszer külső területeit, amikor még egyetlen exobolygót sem ismertek.
Már a Föld születésétől kezdve érkeztek bolygónkra az élethez nélkülözhetetlen anyagok a külső Naprendszerből
Kutatók a földköpeny mélyéről származó mintákban lévő kriptont vizsgálták, amely fényt derített bolygónk formálódásának körülményeire. Kiderült, hogy az élethez szükséges anyagokat részben a külső Naprendszerből származó por és jeges bolygókezdemények juttathatták a Földre.
A Napból eredhet a Föld vízkészletének egy része
A napszéllel kilökődő hidrogénionok behatolnak a kisbolygókba, ott vízként raktározódnak, majd meteoritok formájában csapódnak be a különböző égitestekbe – e folyamat hozhatta létre a Föld óceánjait, és ezért lehet vizet kinyerni a Hold felszínét borító regolitból.
Útnak indult az űrszonda, amely egy kisbolygóba csapódik, és úgy teszteli, hogyan tudnánk megvédeni a Földet
A NASA DART űrszondája egy a Földre nem veszélyes kisbolygóba csapódik majd, hogy kipróbálja, hogyan tudnánk éles helyzetben eltéríteni egy a bolygót fenyegető égitestet.
Sosem volt lakható a Vénusz egy új éghajlati modell szerint
A bolygót érő napsugárzás mértéke és az éjszakai oldalon a hőt megtartó felhők már négymilliárd éve is kizárták, hogy folyékony víz jelenjen meg a Vénusz felszínén – derült ki egy új kutatásból. A vénuszi életről szóló vita azonban csak körülbelül tíz év múlva zárulhat le megnyugtatóan, a bolygót feltérképező szondák adatai alapján.
A klímaváltozás miatt egyre halványabbá válik a Föld
A csendes-óceán keleti régióiban eltűnő felhők miatt nőhet az óceánok átlaghőmérséklete, ami tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.
Mennyire veszélyes az út a világűrbe?
Visznek-e magukkal az űrhajósok Geiger–Müller-számlálót? Mi az a dél-atlanti mágneses anomália, és milyen jelenség a foszfén? Mit kutat majd a három új Vénusz-szonda? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A hosszabb nappalok segíthették az élet kialakulását a Föld korai időszakában
A Nature Geoscience folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban német és amerikai kutatók összefüggést találtak az oxigenizáció és a Föld tengely körüli forgási sebessége között.
1967 óta reménykedünk benne, de most kiderült, hogy mégsem lehetséges az élet a Vénusz felhői közt
Egy új kutatás lényegében kizárja annak lehetőségét, hogy bármilyen földihez hasonló élet létezzék a Vénusz a légkörében, mert ahhoz túl kevés a felhőzetben a víz mennyisége. A most kidolgozott módszertan ugyanakkor exobolygók vizsgálatára is jó lesz, és segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
Ma kétszer annyi hőt szív fel a Föld, mint másfél évtizede
Egy új tanulmány szerint aggasztó trend figyelhető meg a Föld felmelegedésében. Az energiaegyensúly-hiány a korábban sejtettnél sokkal rosszabb lehet, így a jelenség következményei is súlyosabbak lehetnek.
Ha van a közelünkben rajtunk kívül más technológiai civilizáció, évezredek óta képes észlelni a földi élet jeleit
Egy új kutatás szerint az elmúlt 5000 évben több mint 1700 csillag távolságából volt megfigyelhető a Föld, és néhány ilyen csillag körül biztosan kering olyan bolygó, ami elméletileg lakható.
A leghosszabb idei nappal indul a csillagászati nyár
Bár a nyári napfordulót szokás Szent Iván éjjelén, vagyis június 24-én ünnepelni, azonban a legrövidebb éjszaka már régóta június 20-ára vagy 21-ére esik.
A kínai rover megtörte a marsi átkot
Hogyan zajlik az életkutatás a Jezero-kráterben? Mit keres a Csurong marsradarja? Mire jó egy neutrínódetektor az Antarktisz jege alatt? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással indul a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Paprikás manióka, kannibalizmus és földevés: így látják a kortárs művészek az evés jövőjét
Mi lenne, ha 2050-re a klímaváltozás miatt a paprikás manióka lépne elő nemzeti eledellé a paprikás krumpli helyett, vagy algoritmusok pingpongoznák le egymás között, milyen növényeket érdemes termeszteni? Mi lenne, ha nem a csirkéket hizlalnánk terminátorméretűre, hanem az ember zsugorodna 50 centisre? Az OFF-Biennále Menü Imaginaire című kiállításán az evés jövője került a terítékre.
Mesterséges fényvisszaverő felhők létrehozásával lépne fel a klímaváltozás ellen az amerikai tudományos akadémia
Az akadémia jelentése szerint a radikális beavatkozásra azért lehet szükség, mert az üvegházhatású gázok kibocsátásai nem csökkennek a várt mértékben. A geomérnökségnek számos ellenzője akad, ezért a tudósok is óvatosan közelítik meg a témát, de öt éven belül szeretnének dűlőre jutni.
A Föld belső magjának lehet egy még belsőbb magja
Az ausztrál kutatók felfedezése újraírhatja a tankönyveket, amelyek még csak külső és belső magról számolnak be a Föld struktúrájának taglalásánál. Itt a legbelsőbb belső mag!
Asztrofizikusok rajzolták újra a világtérképet, hogy a lehető legpontosabb képet mutassa
A majdnem gömb alakú Föld kétdimenziós, sík ábrázolása évszázadok óta gondot jelent a térképészeknek. A Princetoni Egyetem professzorai most egy minden eddiginél kevésbé torzító, duplakorong-formájú világtérképpel reformálnák meg a szakmát.
Gyorsul a Föld forgási sebessége
2020 rettentő hosszú évnek tűnt, pedig tavaly júliusban mérték a valaha volt legrövidebb napot az elmúlt fél évszázadban.
Először nőtte túl a mesterséges anyagok tömege az élőkét a Földön
Újabb küldetést teljesített az emberiség a bolygó totális leuralásáért vívott küzdelmében: egy friss kutatás szerint már többet nyomnak a Földön az ember alkotta dolgok, például a beton, a tégla vagy a műanyag, mint az összes élőlény, a teljes biomassza.
Rozsdásodik a Hold, és ezt a Földnek köszönheti
A Föld légköréből távozó oxigén hatására kezdett rozsdásodni helyenként a Hold kőzete, és a kutatók nagyon szeretnék már, ha valaki hozna egy kis kőzetmintát, mert az a Föld történetéről is tudna mesélni.
Interaktív térképre vitték a Föld utolsó 750 millió évét
Egy amerikai paleontológus térképre tette, hogy az egyes földtörténeti korszakokban melyik település pontosan hol helyezkedett el. Tökéletes időtöltés, ha kíváncsi, merre volt 250 millió évvel ezelőtt Chicago, Fokváros vagy Prága.
Idén csak nyolc hónap alatt tapsoltuk el a Föld éves erőforrásait
2020-ban a tavalyihoz képest három héttel későbbre, augusztus 22-re esik a Túlfogyasztás világnapja. Az emberiség ökológiai lábnyoma közel 10 százalékkal csökkent 2019 óta, csakhogy ennek nem az önmérséklet, hanem a COVID-19 pandémia az oka.
Úgy száguldott el egy kisbolygó a Föld mellett, hogy alig vettük észre
A kisbolygó 12,3 kilométeres másodpercenkénti sebességgel vágtatott el mellettünk, de csak akkor sikerült észrevenni, amikor már távolodott. Veszélyt akkor sem jelentett volna, ha pályája keresztezi a Földét.
Óriástükörként vetik be a Holdat az élhető exobolygók felkutatására
Új trükköt vetnek be a tudósok a földön kívüli élet keresésére. A Holdat gigantikus tükörként használva keresik az élet jeleire utaló kémiai nyomokat, például az ózont.
A Hold 85 millió évvel fiatalabb az eddig gondoltnál
Az égitest új életkora nem írja felül az eddigi kutatási eredményeket, amelyek szerint születése egybe esik a Föld fémmagjának megjelenésével.
A daliás idők, amikor a Déli-sarkot trópusi klíma jellemezte, és a pingvinek uralták a Földet
Az emberméretű őspingvinek mellett most felfedeztek egy olyan kihalt fajt is, amely a mai királypingvinekhez hasonlít. Így egyre erősebb az elmélet, miszerint a dinoszauruszok kihalása után a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodó pingvinek uralták a Földet.
A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását
A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.
3,5 milliárd éves a legősibb földi életforma, amelyet ausztrál kutatók azonosítottak
Mostantól biztosnak mondható, hogy a cianobaktériumok által létrehozott üledékszerkezetek, azaz a sztromatolitok a Földi élet legősibb nyomai.
Fekete lyuk is lehet a Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója
A Planet X teóriája évek óta izgatja a csillagászok fantáziáját, most egy új asztrofizikai elképzelés látott napvilágot.
Megváltoztatják a talaj összetételét, hogy ellenálljon a földrengéseknek
A hagyományos módszereknél olcsóbb és környezetbarátabb módon, baktériumok segítségével érnék el, hogy ne csússzon ki a lábunk alól a talaj.
Így nézne ki a Föld exobolygóként
Az amerikai csillagászok rekonstruálták, hogyan is nézne ki az emberiségnek is otthont adó planéta, ha egy Naprendszeren kívüli űrtávcsővel pillantanák meg meg egy idegen civilizáció csillagászai.
A Proxima Centauri fortyogása miatt cudar világ lehet a legközelebbi Föld-szerű bolygón
A Földtől 4,2 fényévre található vörös törpe koronaanyag-kidobódásai erősen erodálhatják a Földhöz hasonlatos kőzetbolygó, a Proxima b légkörét. Ettől még maradhatott folyékony víz a sokat látott bolygó trópusi övében.
Lehet, hogy mégsem a Vénusz a Föld legközelebbi szomszédja
Egy amerikai kutatócsoport új modellt vetett be a bolygóközi távolságok kiszámítására, ami alapján nemcsak a Földnek, de a Naprendszer minden bolygójának a Merkúr a legközelebbi szomszédja.
Sokkal messzebbre nyúlik a Föld légköre, mint eddig hitték
Régebbi adatok alapján megmérték a Földet körülölelő ritka hidrogéngázfelhő, a geokorona kiterjedését és sűrűségét. A kutatásvezető szerint „a Hold átrepül a Föld légkörén”, még ha az iskolában nem is így tanították.
Vészesen szaporodik a fitoplankton: viszlát, kék bolygó, helló, zöld bolygó!
A század végére valószínűleg búcsút mondhatunk bolygónk megszokott kék színének, a melegedő óceánokban ugyanis úgy el fognak szaporodni a fitoplanktonok, hogy bezöldülnek a vizeink.
Megdöbbentően népes, földön túli világ él a Föld mélyén
Egy tízéves kutatás végén számos érdekesség kiderült a rejtélyes földmélyi élővilágról, amelynek tagjai forróságban, nagy nyomás alatt, fénytől elzárva tengetik életüket, megőrizve őskori állapotukat az egyre lassuló időben.
Ma este landol a Marson a NASA űrszondája, az InSight
A szonda marsrengések megfigyelésével vizsgálja a bolygó belső szerkezetét. Az adatok minden kőzetbolygó, így a Föld kialakulásról, szerkezetéről és változásáról is rengeteg új információval szolgálnak majd.
A NASA szerint az emberiség miatt mozdult el a Föld forgási tengelye
Száz év alatt 10 méterrel mozdult el a Föld forgási tengelye. Az emberi tevékenységgel felturbózott klímaváltozás, közelebbről a sarkközeli jégtakaró elolvadása nagyban hozzájárult a jelenséghez.
Hány dollár a Föld értéke? És az egész univerzumé? Egy matematikus kiszámolta
Figyelem, becslésekre alapuló becslések következnek, a végén pedig sok nulla!