Az emberméretű őspingvinek mellett most felfedeztek egy olyan kihalt fajt is, amely a mai királypingvinekhez hasonlít. Így egyre erősebb az elmélet, miszerint a dinoszauruszok kihalása után a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodó pingvinek uralták a Földet.
A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.
Mostantól biztosnak mondható, hogy a cianobaktériumok által létrehozott üledékszerkezetek, azaz a sztromatolitok a Földi élet legősibb nyomai.
A Planet X teóriája évek óta izgatja a csillagászok fantáziáját, most egy új asztrofizikai elképzelés látott napvilágot.
A hagyományos módszereknél olcsóbb és környezetbarátabb módon, baktériumok segítségével érnék el, hogy ne csússzon ki a lábunk alól a talaj.
Az amerikai csillagászok rekonstruálták, hogyan is nézne ki az emberiségnek is otthont adó planéta, ha egy Naprendszeren kívüli űrtávcsővel pillantanák meg meg egy idegen civilizáció csillagászai.
A Földtől 4,2 fényévre található vörös törpe koronaanyag-kidobódásai erősen erodálhatják a Földhöz hasonlatos kőzetbolygó, a Proxima b légkörét. Ettől még maradhatott folyékony víz a sokat látott bolygó trópusi övében.
Egy amerikai kutatócsoport új modellt vetett be a bolygóközi távolságok kiszámítására, ami alapján nemcsak a Földnek, de a Naprendszer minden bolygójának a Merkúr a legközelebbi szomszédja.
Régebbi adatok alapján megmérték a Földet körülölelő ritka hidrogéngázfelhő, a geokorona kiterjedését és sűrűségét. A kutatásvezető szerint „a Hold átrepül a Föld légkörén”, még ha az iskolában nem is így tanították.
A század végére valószínűleg búcsút mondhatunk bolygónk megszokott kék színének, a melegedő óceánokban ugyanis úgy el fognak szaporodni a fitoplanktonok, hogy bezöldülnek a vizeink.
Egy tízéves kutatás végén számos érdekesség kiderült a rejtélyes földmélyi élővilágról, amelynek tagjai forróságban, nagy nyomás alatt, fénytől elzárva tengetik életüket, megőrizve őskori állapotukat az egyre lassuló időben.
A szonda marsrengések megfigyelésével vizsgálja a bolygó belső szerkezetét. Az adatok minden kőzetbolygó, így a Föld kialakulásról, szerkezetéről és változásáról is rengeteg új információval szolgálnak majd.
Száz év alatt 10 méterrel mozdult el a Föld forgási tengelye. Az emberi tevékenységgel felturbózott klímaváltozás, közelebbről a sarkközeli jégtakaró elolvadása nagyban hozzájárult a jelenséghez.
Figyelem, becslésekre alapuló becslések következnek, a végén pedig sok nulla!
Az óceánok áramlása is befolyásolja a Föld mágneses terét – jelentették be az Európiai Földtudományi Unió bécsi kongresszusán.
Közkeletű tévedés, hogy a Föld középpontjában nagyobb a gravitációs erő, mint a felszínén. Ennek épp a fordítottja igaz. Rockenbauer professzor megmutatja, hogy a fizika törvényei alapján mit várhatunk ettől a különös világtól.
25 éve adták ki a világ vezető tudósai az első figyelmeztetésüket a Föld legégetőbb problémáiról. Most közel tízszer annyian fogtak össze, hogy elmondják: még nagyobb a baj.