A Szilícium-völgy háborút indított a halál ellen, de sajnos még mindig nem vagyunk halhatatlanok
A halhatatlanságot, vagy legalábbis az ember élettartamának sok száz évvel való kitolását tűzték ki célul a kaliforniai Szilícium-völgy technológiai cégeinek vezetői. A milliárdos vagyonokkal bíró elit tagjai által alapított és finanszírozott laboratóriumok az örök ifjúság forrását kutatják, abban reménykedve, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint elérhető 120 éves emberi életkort sok évtizeddel meghosszabbíthatják, vagy akár ezerre is emelhetik az egészségben megélhető évek számát.
Sergey Brin, a Google társalapítója, Larry Ellison, az Oracle elnöke, Peter Thiel, a Paypal alapítója, Sean Parker, a Facebook első elnöke, valamint a SpaceX- és Tesla-alapító Elon Musk is tagja annak az elit társaságnak, amelyet az amerikai Time magazin még tavaly a „halhatlan nagyurak osztályának” nevezett. És bár a halhatatlanság elérésére tett próbálkozások egyelőre gyerekcipőben járnak, a kísérleteket végző cégekbe és kutatóintézetekbe ömlik a pénz, így elméletben elképzelhető, hogy valamelyikük előbb-utóbb sikerrel jár. Ha pedig tényleg megtalálják az örök, vagy legalábbis a hosszú élet elixírjét, amihez nyilván nem mindenki férhet majd hozzá, az emberiség két részre szakadhat: a halandók és a halhatalanok kasztjára. Addig azonban, legalábbis most úgy tűnik, még sok víznek kell lefolynia a Mountain View-i Stevens Creeken.
Háború a halál ellen
A milliárdos körökben egyre népszerűbb elitklub virtuális alapkövét Peter Thiel tette le hat évvel ezelőtt. A kockázati tőkebefektetőként is elhíresült milliárdos a Business Insidernek nyilatkozva jelentette ki, hogy azért finanszírozza a genomszerkesztéssel kapcsolatos kutatásokat, hogy azzal legalább 150 évre ki lehessen tolni az emberi élet hosszát, mások mellett a sajátját is.
A Google 2013-ban „solv(ing) death” jelszóval szintén a halál problémájának megoldását tűzte ki célul, amikor megalapította saját biotechnológiai cégét Calico néven. A marketingeszközökkel is alaposan kistafírozott tudományos vállalkozás laborállatokon kísérletezve próbálkozik az öregedés késleltetésével, tudományos szempontból eddig vajmi kevés eredménnyel. A Szilícium-völgy milliárdosainak finanszírozásával az örök, vagy legalábbis a hosszú élet titkainak feltárására jött létre a Human Longevity nevű kutatóvállalat is, amely mintegy mellékprofilként olyan öregkori betegeségek kutatásával foglalkozik, mint az Alzheimer- és Parkinson-kór. Áttörést azoban eddig nem sikerült elérniük.
Az örök életre tör Serge Fauget, a tech-szcéna Magyarországon kevésbé ismert 32 éves milliárdosa, aki szeptemberben a brit Guardiannek arról számolt be, hogy személyre szabott biohackinggel gyúr az örök fiatalságra. Orvosai sok más mellett mikrodózisokban adagolt LSD-vel és MDMA-val kúrálják a cél elérésnek érdekében.
Ifjak vére
A Futurism minapi összeállítása szerint a technológiai elit köreiben újra és újra felbukkannak már létező gyógyszernevek is. Ám a diabétesz kezelésben bevált, sejtregeneráló metformin, a sejtnövekedést és osztódást elősegítő, immunszuppresszáns rapamicin, illetve az onkológiai terápiák során a sejtszintű anyagcserét felgyorsító tanespimicin az ígéretes klinikai eredmények ellenére számtalan, még nem ismert kockázattal is járhat, már amennyiben az öregedés megakadályozása a cél.
A halhatatlanságért köznapi ember számára felfoghatatlan összegeket áldozni hajlandó elit egyik slágerkúrája állítólag a fiatalító vérátömlesztés, vagyis a parabiózis. Mint ahogy a Budapest Science MeetUp három éve megírta a vámpírhistóriákba illő módszer lényege a direkt transzfúzió, amely során egy ifjú szervezet vérét megkapja egy idősebb, de úgy, hogy az idősebbé az ifjúba kerül.
Az egereken végzett sorozatkutatások ugyanis fényt derítettek arra, hogy a parabiózis során a csont-, a máj- és az izomsejtek is megfiatalodnak, a szív korral járó kóros megnövekedése (hipertrófia) csökken, sőt az is bizonyított, hogy az idegsejtek születését is stimulálja az ilyen vérátömlesztés, segítve a kognitív funkciók szinten tartását. Ugyanakkor az öreg vér pont fordított hatással van a fiatal szervezetre. Mint kiderült, nem a vérplazma (vagyis a vér sejtektől megtisztított része) produkálja a felsorolt hatásokat, így a parabiózis jelenleg alkalmazott kevésbé véres, de felettébb drága módszere, amikor a páciens a saját plazmájából származó nevezett növekedési faktorokkal törnek hasonló eredményre. Mivel a magánklinikákon zajló beavatkozásokról eddig nem publikltak egyetlen tanulmányt sem, így azt sem tudni, hogy a laborállatok esetlben működő parabiózissal kezelt kevesek valóban megfiatalodnak-e.
A Google megoldja a halált, LOL
A kaliforniai techcégek halálmegvető bátorsággal végzett halálellenes próbálkozásait a fentiek fényében az orvosok, a biológusok és a genetikusok és az emberi élethez közel álló egyéb szakemberek általában meglehetős szkepszissel figyelik. Amikor a Google öt évvel ezelőtt bejelentette a Calico indulását, a Time pedig a címlapján tette fel a kérdést, hogy meg tudja-e oldani a Google a halált, Antonio Regalado, az MIT Technology Review orvosbiológiai rovatának szerkesztője gúnyos hangvételű publicisztikában röhögte ki a próbálkozást, és cikkének a „Google to Try to Solve Death, LOL” (A Google megpróbálja megoldani a halált, LOL) címet adta.
És bár Regalado túl sok konkrét tudományos érvet nem sorolt fel az ellen, hogy miért is ne győzhetnék le a Szilícium-völgyben a halált, felhívta a figyelmet arra, hogy az ottani kutatócégek feltehetően néhány millió dolláros költségvetéséhez képest csak az amerikai állami egészségügyi szervezet, a National Insitutes of Health (NIH) legalább évi 31 milliárd dollárt költ orvosbiológiai kutatásokra, nem beszélve a gyógyszercégek kutatásba és fejlesztésbe ölt dollármilliárdjairól, az eredmény, mármint a halhatatlanság, mégis várat magára. A szerkesztő kijelentette: kuruzslás, szélhámosság az egész, ami az emberek vágyát használja ki, hogy legyőzzék a halált, és a Google-nek inkább a saját keresőjét kellene rendbe tennie, mert az a „stem stell treatment"-re keresve sötét kínai és panamai kuruzslók minden nyavajára jó gyógyszerhirdetéseit dobja ki.
Persze, ahogy a halálbizniszben mondani szokás: az nevet, aki utoljára nevet.