Németországi adatok azt mutatják, manapság későbbre tesszük az öregkor kezdetét, mint negyven, ötven évvel ezelőtt. Ráadásul 4-5 évente változik, mikortól gondoljuk magunkat idősnek, és egyre későbbre kerül ez a határ.
Vajon mekkora társadalmi és gazdasági katasztrófát jelentene globálisan, ha sokkal tovább élnének az emberek? Az öregedés folyamatával foglalkozó 7. Qubit Live kerekasztal-beszélgetése Szathmáry Eörs, Kubinyi Enikő és Vellai Tibor biológusokkal immár videón és podcastban is elérhető.
Mitől „halhatatlanok” az édesvízi hidrák? Mi a funkciója az ugráló géneknek? Hogyan lehet az összes öregkori betegség kialakulását egyszerre késleltetni? Vellai Tibor a 7. Qubit Live-on bemutatta, hogyan működik az öregedés a sejtek szintjén.
Mit tegyünk, hogy a kutyáink tovább maradjanak fiatalosak, és hosszabb ideig legyenek velünk? Van-e különbség a fajták között? A kutyák és az emberek nagyon hasonló időskori kognitív hanyatlásáról Kubinyi Enikő a 7. Qubit Live-on tartott nagy sikerű előadást.
Küzdhetünk-e a biológia ellen? Mi az öregedés az egyén, a társadalom és a faj szintjén? Milyen modellek segíthetnek az öregedési folyamat megértésében? Az öregedés miértjeire még ma sincsenek egyértelmű válaszok, de Szathmáry Eörs a 7. Qubit Live-on igyekezett feltárni a lehetséges magyarázatokat.
A jégmentes időszak a nyolcvanas évek eleje óta évtizedenként 6 nappal növekedett, a szokatlan körülmények pedig a medvék egészségén is nyomot hagynak.
Egy 35 éves magyar nőnek 1950-ben még 21,37 élő rokona volt, 2095-ben már csak 15,4 lesz, ami nagyjából 28 százalékos csökkenést jelent. A rokonsági struktúrák azért fontosak, mert a gondozási feladatok szinte az egész világon a családi szolidaritásra épülnek, és nagyon nem mindegy, hány hozzátartozóra számíthatunk.
Csordás Attila és kollégái azt remélik, hogy a biológiai öregedést mérő új órájuk az egészséges élettartamot meghosszabbító terápiák fejlesztésében és tesztelésében is segíthet.
A vérben keringő fehérjék azonban árulkodhatnak arról, hogy melyik szerv milyen állapotban van az emberi testben, ez segíthet szűrni az öregedés következtében kialakuló betegségeket.
Egy friss tanulmány szerint a több zöldfelülettel rendelkező környékeken élő emberek telomerjei hosszabbak, ami lassabb öregedést és hosszabb élettartamot jelent.
Rovarokban és egerekben már bizonyították, hogy az IGF-1 növekedési hormon korlátozásával lassítható az öregedés – most nagy testű kutyákon vizsgálják a hatását.
Egészséges táplálkozással, aktívabb életmóddal, kordában tartott vérnyomással és vércukorszinttel lassítható az öregedési folyamat a kutatók szerint.
Mikor tudjuk már gyógyítani a rákot? Meddig lehet kitolni az emberi élet tartamát? Hogyan öregszenek a kutyák? Szerdán a Kristályban a Qubit hetedik élő rendezvényén az öregedés volt a téma.
Miközben a fejlett ipari országok egyik legnagyobb problémája a lakosság elöregedése, a tudósok még arra sem tudták a választ, mitől öregszenek az élőlények. A világon elsőként az ELTE kutatóinak sikerült kísérleti úton bizonyítani, hogy az ugráló gének miatt.
David Sinclair és kollégái azt állítják, hogy az öregedés nemcsak genetikai, hanem kémiai eszközökkel is visszafordítható. Kritikusaik szerint a kutatás nem sok újdonságot tartalmaz, és nemhogy embereken, de még állatokon sem tesztelték.