Kínában egy második holddal világítanák meg az éjszakákat

A 11 millió lakosú Csengtu városának közvilágítását oldaná meg az a műhold, amely 2020-ban állna geostacionárius pályára Szecsuán fővárosa fölött – adta hírül a kínai People's Daily Online.

Vu Csun Feng, a Kína űrprogramjaiban is részt vállaló csengtui Űrhajózás-technológiai és Mikroelektronikai Kutatóintézet elnöke szerint a valódi égitestnél nyolcszor fényesebb a műhold a Nap fényét tükrökkel irányítja át, és a metropolisz 80 kilométeres körzetét borítaná műholdfénybe éjszakánként, sőt látható lenne Ázsián túl is. Ráadásul a beruházás, amelynek a technikai részleteit homály fedi, már pár év alatt megtérül.

Az oroszok már megpróbálták

A brit Guardian emlékeztetett, hogy nem a kínaiak az elsők, akik efféle Földön kívüli világító szerkezettel próbálkoznak. Az 1990-es évek elején az oroszul zászlót, lobogót jelentő – a Vice két évvel ezelőtti cikkében részletezett – Znamja (знамя, angolosan Znamya) program keretében már próbálkoztak hasonlóval. 1993 februárjában a Mir űrállomáson a Znamja 2.0 elnevezésű 20 méteres űrtükörnek sikerült a telihold fényességének megfelelő másodpercnyi felvillanást produkálnia.

A Znamja 2.5-t nagyobbra építették, és az elképzelések szerint ez a tükörrendszer már tartósan meg tudta volna világítani a Föld felszínét is. Csakhogy az 1999. február 4-ére tervezett akció balul sült el, a Progressz M40 teherűrhajó orrára szerelt eszközt nem sikerült beüzemelni. Egy korabeli tudósítás szerint a 25 méter átmérőjű naptükör többszöri nyitása sem sikerült, „pedig több órán keresztül kísérleteztek vele. Végül a földi irányítás úgy döntött, hogy befejezik a kínlódást, lefékezték a Progressz-M40 keringését, amely belépett a sűrűbb légkörbe, és Új-Zéland közelében a maradványai a Csendes-óceánba zuhantak.”