Az univerzumban keringő száraz porhüvely vagy kocsonyás csontú múmia leszel a marsi talajba kaparva? A holttestek lebomlása a földi ökoszisztémához idomult, az űrbéli körülmények viszont jelentősen felülírják ezt a folyamatot.
Egy német cég ultrakönnyű anyagokból készített elektromos holdjáró motorkerékpárt – a NASA 2024-ben szeretne emberekkel is visszatérni a Holdra, addigra a helyi közlekedést is meg kell oldania.
A csendes-óceán keleti régióiban eltűnő felhők miatt nőhet az óceánok átlaghőmérséklete, ami tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.
Vadonatúj radartechnológiával készítették az 1,4 milliárd pixeles képet, amely a Hold Tycho-kráterét ábrázolja. És ez még csak a kezdet!
A Földtől 370 fényévre található PDS 70 rendszer egyik bolygója körül olyan korong jelent meg, ami egy vagy több hold születését jelzi előre – ilyen jelenségről eddig még nem sikerült felvételt készíteni.
A felerősödött gravitációs erővel járó Hold-ciklus összeadódik a tengerszint szűnni nem akaró emelkedésével, és ez komoly gondokat okoz majd a 2030-as évek közepétől a tengerpartokon. Egy új tanulmány először számolt az árapály-jelenség összes szóba jöhető tényezőjével.
Eddig úgy tartották, hogy a Szaturnusz holdja mélyén húzódó óceánból gejzíreken át kitörő metán élettelen geokémiai folyamatok eredménye is lehet, de francia kutatók legújabb modelljei alapján ilyen mennyiségben csak biológiai tevékenység állíthatja elő a gázt, vagyis élet húzódhat az Enceladus jeges felszíne alatt.
Képzeljük el, mi lenne, ha egy csapásra megszabadulhatnánk az összes műanyaghulladéktól. Megnőne-e a Hold, és mekkora lenne az új szemét-égitest? Mi lenne, ha a hulladékot a Földdel nyeletnénk el? Az Ész Ventura e heti különleges becslési feladatai nem igényelnek feltétlenül bonyolult számításokat, kutatómunkát viszont igen.
Andrew McCarthy speciális távcsövekkel és kamerákkal készít nagy felbontású fotókat különböző égitestekről. Legutóbb a napfelszín egy különösen aktív területén kialakult plazmaesőt örökített meg.
A hatalmas Ganymedes előtt hétfőn haladt el a NASA Juno űrszondája, közel ezer kilométerre megközelítve a Jupiter jeges holdját. Most megérkeztek az első fotók a látogatásról.
A Holdon 2013-ban felfedezett lávaalagutakban helyeznék biztonságba a Föld genetikai örökségét – arra az esetre, ha véletlenül meg találna szűnni az emberi civilizáció. A holdi génbank egyes részei a kvantum levitáció segítségével működnének.
Az idei év valóban fantasztikus és néha erősen vitatott eredményeket hozott az űrkutatásban és a csillagászatban. 2020-ban sokkal közelebb kerültünk a Naprendszer és az univerzum más szegleteinek megértéséhez.
A Csang'o–5 küldetés sikere azt jelenti, hogy 44 év után először állnak új holdkőzetminták a kutatók rendelkezésére. Az USA és a Szovjetunió után Kína a harmadik ország, amelynek sikerült mintákat gyűjteni a Holdon.
Jövőre hivatalosan is elindul a NASA Artemis-programja, amelynek során 2024-ben újra embereket küldenek a Holdra. A hősies-hazafias jelszavak után az űrhivatal most végre azt is elárulta, milyen kutatásokat végeznek majd az égitesten a Hold vízkészletével először találkozó űrhajósok, a későbbi Hold-kolónia előfutárai.
A Holdra több mint 50 év után visszatérő Artemis-misszió első űrhajósai kilenc férfi és kilenc nő közül kerülhetnek ki. A NASA listáján szereplők fele még sosem járt az űrben, de több ismert nevet is találni rajta.
A Csang'o–5 még idén visszatérhet a Földre, több kilogrammnyi kőzet- és talajmintával, hogy a kutatók közelebb kerüljenek a Hold keletkezésének megértéséhez, és az égitest eredetének feltárásához.
Az Artemis-program űrhajósainak valahol lakni és dolgozni is kell a Holdon, és a bázist a következő években robotoknak kell felépíteniük. A tervek még mindig nincsenek meg, de két csillagász most ősi módszerekre támaszkodva oldaná meg a dolgot.
A pályáját márciusban elhagyó 2020 CD3 természetes képződmény. Csillagászok szerint az 1,2 méter átmérőjű aszteroida azért keringhetett közel 3 évig a Föld körül, mert pályáját a Hold stabilizálta.
Bebizonyosodott, hogy víztartalmú kőzetek vannak a Hold felszínének egyes részein; összesen 40 ezer négyzetkilométernyi területról feltételezhető, hogy vízjeget rejt. Utóbbi kifejezetten jól jöhet a NASA jövőbeli emberes holdküldetései során.
Az indoklás szerint a mobilos telekommunikáció megbízhatóbb, nagyobb hatótávolságú, mint a Holdon jelenleg használt rádiós szabványok. A terv előkészítésére a Nokia Bell Labs 14,1 millió dollárt kapott.
A most először pontosan kimért sugárdózis miatt a közeljövő emberes Hold-expedícióinak speciális védelemre lesz szükségük, állítják egy friss tanulmány kínai és német szerzői.
A holdra szállás csak az első etapja a 28 milliárd dollárból megvalósítandó Artemis-programnak: a NASA tervei szerint a 2030-as évektől egy új holdbázisról indulnának az első emberes küldetések a Marsra.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai is hozzáteszik a magukét az Európai Űrügynökség két év múlva startoló JUICE-missziója sikeréhez.
A Föld légköréből távozó oxigén hatására kezdett rozsdásodni helyenként a Hold kőzete, és a kutatók nagyon szeretnék már, ha valaki hozna egy kis kőzetmintát, mert az a Föld történetéről is tudna mesélni.
Új trükköt vetnek be a tudósok a földön kívüli élet keresésére. A Holdat gigantikus tükörként használva keresik az élet jeleire utaló kémiai nyomokat, például az ózont.
Már Obama elnöksége idején elmérgesedett a viszony a NASA és a kínai űrügynökség között, de Trump alatt tetőzik csak igazán az űrverseny. A kék sarokban: a SpaceX-szel és más magáncégekkel felturbózott NASA (amerikai, 68 éves). A piros sarokban: az állam korlátlan támogatását élvező CNSA (kínai, 27 éves).
Az égitest új életkora nem írja felül az eddigi kutatási eredményeket, amelyek szerint születése egybe esik a Föld fémmagjának megjelenésével.
A tavaly júliusban a kínai Yutu–2 holdjáró által felfedezett, zselészerű anyag valójában olvadt kőzet. Na de mi okozta az olvadását?
Neil Armstrongék 2 és fél óra alatt egyetlen kilométert tettek meg a rögös holdi utakon, az Artemis–3 űrhajósainak 6 óra alatt 16 kilométert kell majd szökkenniük. A cél: a déli sarkvidék jegéből vizet kinyerni.
A 10–50 méteres hullámhosszakon, vagyis a 6-30 Megahertz frekvenciatartományban működő rádiótávcsővel a csillagászok az eddig hozzáférhetetlen korai világegyetembe nyerhetnének bepillantást.
A minden ismert krátert, rést és törésvonalt tartalmazó földtani térkép a tervek szerint 2024-ben induló amerikai Hold-missziók alapfelszerelése lesz.
Az objektum különlegessége, hogy nagy valószínűséggel nem emberi eredetű; ilyet eddig csak egyszer jegyzett fel a tudomány.
A Csang'o-4 eddigi legélesebb fényképein a holdi horizont és a zord regolit is szinte tapinthatóvá válik, de a Hold túlsó oldalát járó két jármű egymást is szívesen fotózgatja.
Ha veled is kitoltak a felhők, vagy csak elfelejtetél felnézni az égre tegnap, nézd meg csodás holdfogyatkozás-fotóinkat.
A Cassini űrszonda radaros és infravörös méréseiből összeállított térkép feltárja a Szaturnusz sűrű felhőzettel borított holdjának felszínét, tengereit, tavait, hegyeit és dűnékkel tarkított síkságait. A kutatás a 2026-ban induló Dragonfly drón küldetését is nagyban segíti majd.
Ez a Jupiter-hold a Földön kívüli élet keresésének egyik legfontosabb célpontja, és úgy tűnik, hogy most jött el az áttörés. A vízpára kilövellését egy újfajta modellel igazolta az űrhivatal.
A holdi talajt 40-45 százalékban oxigén alkotja, és ennek 96 százalékát sikerült is kivonni belőle egy új módszerrel. Az oxigénre a holdi élethez, a hátramaradt fémötvözetre a helyi gyártáshoz lesz szükség a kutatók szerint.
Húsz új holdat fedeztek fel a Szaturnusz körül, így a bolygó holdjainak száma 82-re emelkedett. Az égitestek annyira újak, hogy még nevük sincsen, a csillagászok a nagyközönség segítségét várják. A holdakat óriásokról lehet majd elnevezni.
Az ismeretlen anyagról szóló első teória szerint olvadt üvegről van szó, de a leletet még alapos vizsgálatnak kell alávetni.
A mikroszkopikus élőlények szinte teljesen kiszáradt formában utaztak a Holdra, de még így is akár száz éven belül feléleszthetők tetszhalott állapotukból néhány csepp vízzel.
A naptól védett kráterekben, -233 Celsius-fokos környezetben vígan elvannak a jégtömegek, a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint akár több tízmillió tonnányi is.
Ötven éve járt először, és eddig utoljára ember a Holdon – vagy legalábbis a NASA ezt akarja elhitetni velünk. Buzz Aldrin a konspirációs teóriák szerint nem is lépett a Holdra, helyette homárt zabált egy Las Vegas-i hotelben. Az oroszok 57 százaléka máig azt gondolja, hogy az amerikaiak Holdra szállása hatalmas kamu volt csupán.
Az 50 évvel ezelőtti Holdra szállás nemcsak technikai vagy geopolitikai szempontból volt jelentős, hanem a modern bolygótudományt és Naprendszerünk felderítését is megalapozta.
Az Apollo-küldetések képeit feljavítva és összefoltozva mai szemmel is élvezhető panorámafotókat szerkesztettek a NASA szakértői.
Az 1960-as évek űrháborújában mindent felülírt a látszat: az űrhajókba valójában nem is kellettek emberek, de Gagarin jót tett a szovjet propagandának, ami végső soron a Holdra szállásba hajszolta az USA-t. De mit keresett egy náci tudós a NASA körül, és miért maradt volna el az űrverseny, ha nem ölik meg Kennedyt?
Két tudománytalan filmrészlet után most egy olyan filmet elemeztünk a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársaival, ahol a sci legalább olyan fontos, mint a fi. Avagy éljen a hélium-3!
A Föld elhagyása nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen is: az emberiség jövője a Naprendszer erőforrásainak és lehetőségeinek kihasználásában rejlik. De merre vegyük az irányt?
A Yutu-2 kínai űrszonda olyan ásványokra talált, amelyek a Hold köpenyében keletkezhettek. Ilyeneket egyik korábbi robotszondás mintavisszahozó küldetés vagy Apollo-holdraszállás során sem sikerült találni.
Emblematikus fotóval búcsúzott a Beresheet.
A Beresheet lett volna az első izraeli holdjáró, de 149 méterre a Hold felszínétől meghibásodott a hajtómű. Morris Kahn, a SpaceIL igazgatója szerint már az is szép teljesítmény, hogy idáig eljutottak.