A Yutu-2 olyan ásványokra talált, amelyek a Hold köpenyében keletkezhettek. Ilyeneket egyik korábbi robotszondás mintavisszahozó küldetés vagy Apollo-holdraszállás során sem sikerült találni.
Emblematikus fotóval búcsúzott a Beresheet.
A Beresheet lett volna az első izraeli holdjáró, de 149 méterre a Hold felszínétől meghibásodott a hajtómű. Morris Kahn, a SpaceIL igazgatója szerint már az is szép teljesítmény, hogy idáig eljutottak.
Túl sok látogatóra nem számítanak, de a harmincmillió oldalnyi anyagtól azt remélik, hogy megőriz valamit az emberi kultúrából az utókornak.
Régebbi adatok alapján megmérték a Földet körülölelő ritka hidrogéngázfelhő, a geokorona kiterjedését és sűrűségét. A kutatásvezető szerint „a Hold átrepül a Föld légkörén”, még ha az iskolában nem is így tanították.
„Nagy lépés ez Izraelnek, de még nagyobb az izraeli technológiának" - mondta az expedícióról Benjamin Netanjahu. Ha minden jól megy, a Beresheet, azaz Genezis nevű izraeli leszállóegység áprilisban kezdheti meg a kutatásokat a Holdon.
Az Európai Űrügynökség több európai céggel szerződött, hogy 2025-re eljusson a Holdra – igaz, addigra már a fél világ beelőzi.
A Csang'o-4 lekapta a Jáde Nyúl 2-t, erre a Jáde Nyúl 2 visszalőtt. Ekkor lépett akcióba a Szarkahíd. De mi köze mindehhez Kármán Tódornak?
Kína bevette a Hold sötét oldalát, India a vízjeget kutatja, Izrael beszáll a buliba, Elon Musk pedig emberes tesztűrrepülést tervez júniusra. 2019 a Hold éve lesz.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az űrkutatás: Kína sikeresen küldött űrszondát a Hold sötét oldalára. A holdjáró geológiai vizsgálatokat végez, és máris küldött haza néhány képet.
Fedélzetén burgonya- és lúdfűpalántákkal a Hold Földről nem látható féltekéjét kutatja majd a Csang’o-4 űrszonda, és előkészíti a 2030-ra tervezett első kínai holdra szállást.
A NASA csak a Mars előszobájának tartja a Holdat , a Roszkoszmosz viszont elsődleges céljának tekinti, hogy 2040-re orosz kolónia éljen az égitesten. A szovjet csodát élnék újra, miközben virágzik a korrupció az orosz űrügynökségen belül.
A Szaturnusz holdján víz is van, szerves anyag is van, energiaforrás is van. Akkor miért ne lehetne élet is?
2020-ra a valódinál nyolcszor fényesebb holdat telepítene Szecsuán tartomány fővárosának egére az Űrhajózás-technológiai és Mikroelektronikai Kutatóintézet. A műholddal a közvilágításon spórolna a 11 millió lakosú Csengtu vezetése.
Az MTA sugárzásdózis-mérőit viszi magával az Orion űrhajó a Hold körüli, egyelőre ember nélküli küldetésre. A szerkezetnek szerepe lesz a későbbi, emberes Mars-küldetések előkészítésében is.
Kiderült, ki lesz a SpaceX első űrturistája: a Big Falcon Rocket fedélzetén a japán milliárdos és egykori rocksztár, Maezava Juszaku és néhány kiválasztott művész fogja megközelíteni a Holdat.
Az első ember című, Velencében bemutatott film úgy teszi izgalmassá a Ryan Gosling alakításában megjelenő, elsőként a Holdra szálló űrhajós történetét, hogy az elejétől kezdve pontosan tudjuk, mi lesz a vége.
A Hold pólusain felszíni vízjég jelenlétét igazolja egy friss kutatás, amely az eddigieknél közvetlenebb bizonyítékokkal szolgál. Egy magyar kutató, Földi Tivadar már évtizedekkel ezelőtt megjósolta a felfedezést.
Öt órán és tizenhárom percen keresztül gyönyörködhetünk péntek éjszaka a holdfogyatkozásban, és a teljes fogyatkozás is több mint másfél órán keresztül tart majd. Bónusz: sokan megint apokalipszist kiáltanak.
Íme az 1969. július 20-án este negyed 9-kor végrehajtott Holdra szállás kevéssé ismert szereplői: a nyugalmazott könnyűipari dolgozók, a törött kapcsoló, a kegyetlen por, egy toll és egy óra.
Magyarországon épp az esti órákban láthatjuk a hosszú vérholdat, Amerikában várhatnak vele legalább még egy évszázadot.
A Trump-féle új NASA a holdra szállás és a Mars-missziók megteremtésébe pumpálja a milliárdokat, miközben a kormány ellehetetleníti a klímakutatásokat. Most először a népet is megkérdezték arról, miket tartanak a NASA legfőbb feladatainak.
A teliholdnézés új keletű kultuszát tápláló mai esemény a Kárpát-medencében kisebb szenzáció lesz, mivel innen nézve csak kora délután kerül pályája legközelebbi pontjára a Hold. Aki ügyes, a végét azért elcsípheti.
A világűrt és az égitesteket a nemzetközi űregyezmény értelmében egy nemzet sem sajátíthatja ki, de mi a helyzet a magáncégekkel? Az elavult, 1967-ben született törvények az űrbéli aranyláz útjában állnak.
Egy japán szonda bukkant rá arra az 50 kilométer hosszú barlangra, ami kedvező, biztonságosnak vélt környezete miatt alkalmas lehet egy holdbázis helyszínének. Az egyre olcsóbb technológiáknak köszönhetően innen már csak egy ugrás a Mars.