
Először szabtak ki bírságot űrszemét miatt Amerikában
150 ezer dollárt kell fizetnie a Dish műholdas TV-társaságnak, amiért a kiöregedett műholdját nem az ígért pályán nyugdíjazta.
150 ezer dollárt kell fizetnie a Dish műholdas TV-társaságnak, amiért a kiöregedett műholdját nem az ígért pályán nyugdíjazta.
A felszíni klímaváltozást ugyan nem befolyásolja közvetlenül, de a műholdkatasztrófák kockázatát durván növeli a korábban gondoltnál akár előbb is bekövetkező napmaximum.
Kizöldítenék az űrt a japán kutatók, és ehhez már a legmegfelelőbb fát is megtalálták: kísérleteikből kiderült, hogy a magnóliafa bírja a legjobban a zordon űrbéli körülményeket.
A Metosat–12 a korábbi műholdaknál kétszer nagyobb felbontásban látja Európát, Afrikát és a Közel-Keletet, így az időjárási események sokkal gyorsabb és pontosabb előrejelzését várják tőle.
Eddig csak szonárral, vagyis hanghullámok alapján tudták feltérképezni a tengerfeneket, most viszont már akár 1100 méter magas tenger alatti hegyeket is lehet radarral, műholdról észlelni.
Jordánia területén 3, a 2. században épített katonai erődítmény nyomaira bukkantak. Az állomásokra a Nabataeus Királyság elfoglalása során lehetett szükség.
Kiderült, hogy az Európai Bizottság amerikai űrcégekkel szeretne szerződést kötni a Galileo műholdak elindítására, hogy kiváltsák a Szojuz és a csúszásokkal küzdő európai Ariane-6 rakétákat. Mindez nem nagyon vág egybe az Európa stratégiai autonómiáját sürgető gondolatokkal.
Az amerikai műholdak ellenséges ballisztikus és hiperszonikus rakétákat követnek majd, hogy a szárazföldi és tengeri rakétavédelmi rendszerek ártalmatlanítani tudják őket. Az első 10 műhold most indult útnak, két év múlva már 180 lesz belőlük.
A Relativity Space nevű magánűrcég első rakétájának indítása sikeres volt, de a Föld körüli pályát végül nem sikerült elérnie a 85 százalékban 3D nyomtatással készült, metánhajtású szerkezetnek, miután meghibásodott az egyik hajtóműve.
Elon Musk Starlinkjéhez hasonlóan Kína is alacsony Föld körüli pályára állítaná a több mint tízezer egységből álló műholdkonstellációját.
Egy londoni cég szerint az I-6 F2 szatelit karbonköltségét többek között egy ruandai napelemfarm és egy ghánai közösségi faültetés támogatásával dolgozták le, a műholdat a SpaceX hordozórakétája, a Falcon 9 juttatta el az űrbe.
A felderítő ballonok viszonylag olcsók, tovább tudnak egy terület felett maradni, és a kiszámítható műholdakkal ellentétben meg tudják lepni célpontjukat, így könnyen elképzelhető, hogy a jövőben egyre több ilyen incidensre kerül sor.
Jól látszik, hogy a SpaceX mekkora hatást gyakorol a műholdak világára. Az Egyesült Államok nyerésre áll Kínával szemben a műholdak versenyében, viszont Európa jócskán lemaradt a műholdak telepítésében.
A november 10-én feleresztett műhold nemrég megkezdte az adatgyűjtést, és most közzétették az első felvételeit a Földről.
A 4,3 milliárd euróból fejlesztett meteorológiai rendszer első tagja a tervek szerint kedden indul az űrbe és áll geostacionárius pályára.