Így főzték le 5300 éve az első kakaót

Az embernek és a csokoládénak röpke másfél évezreddel hosszabb közös múltja van, mint eddig hitték. A Nature, Ecology & Evolutionben közzétett kutatás arra jutott, hogy az ecuadori Mayo-Chinchipe kultúrában már 5300 évvel ezelőtt használták a kakaóbabot. Ráadásul ez az eddig a kakaófa (Theobroma cacao) őshazájának tartott Közép-Amerikától jóval délebbre történt a Univeristy of British Columbia kutatói szerint.

Michael Blake régész és kollégái a dél-amerikai Ecuadorban, Santa Ana-La Floridában, a legrégebben ismert Mayo-Chinchipe lelőhelyen kutakodtak. A kutatók gondosan megmunkált cserépedényekre bukkantak, amelyek a maják által használt kakaókészítő alkalmatosságokra emlékeztettek. A régészben felmerült, hogy talán az ecuadori edényeket is erre használták.

Az edényeket további vizsgálatoknak vetették alá, és a kakaóra utaló jelek háromféleképpen is megjelentek. A főzésből származó szenes maradványokban a kakaóra jellemző formájú keményítőszemcséket fedeztek fel, a vegyi elemzés pedig kimutatta a kakaónövény által termelt keserű alkaloid, a teobromin jelenlétét. Emellett még a kakaó DNS-ét is megtalálták az edényeken, és összehasonlították a mai növényekével.

Az eddigi legkorábbi régészeti emlék a kakaó termesztéséről és feldolgozásáról Közép-Amerikában került elő, 3800 évvel ezelőttről, bár a tudomány régóta gyanította, hogy az ember korábban is szerette már a kakaót. Erre utaltak olyan korábbi korszakokból származó dél-amerikai cserépedények, amelyek a kakaófa gyümölcsét, a kakaóbabot ábrázolták, illetve az a megfigyelés is, miszerint a legnagyobb genetikai sokféleséget a Felső-Amazonas vidékén mutatják a kakaónövények, éppen ott, ahol most edényeken sikerült kimutatni a növény nyomait.

Azt még nem tudni, hogy az i.e. 5500-tól 1700-ig fennálló Mayo-Chinchipe kultúrában élők termesztették-e a kakaót, vagy csak begyűjtötték a vadon élő növények termését, továbbá az a kérdés is válaszra vár, vajon hogyan terjedt tovább észak felé a kakaó élvezete.

Tej és cukor nem volt

Amíg a kakaóbabból egy kívánatos kis csokiszelet lesz, olyan bonyolult feldolgozási folyamaton megy keresztül, hogy nehéz elképzelni, hogyan juthatott ez bárkinek is eszébe a nem túl csábító külsejű gyümölcs láttán.

Az érett kakaótermés a fán úgy néz ki, mint egy amerikaifoci-labda. Ha leszedik, felnyitják kemény páncélját, és kiveszik belőle a fehér, rostos hüvelyeket, majd ezeket fermentálják (erjesztik), ami általában egy hetet vesz igénybe. Ha a termés megerjedt, a magokat kiszárítják, érlelik, megpörkölik, és addig őrlik, míg krémes anyag nem lesz belőle. Bár a mai csokoládék eléggé különböznek attól, ahogy a kakaót néhány évezreddel ezelőtt Közép- és Dél-Amerikában fogyasztották, a feldolgozás kezdeti fázisai ma is hasonlóak.

A mai csokigyártásban a kakaóbab a szárítás és érlelés után további tisztításon, pörkölésen és egyéb eljárásokon esik át, majd a magok nagy részét cukorral és tehéntejjel elegyítik. Ez a két hozzávaló egész biztosan hiányzott a korabeli közép- és dél-amerikai kakaóélvezők kelléktárából.

(Quart)

Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala

A 10 éve indult Khan Academy pontgyűjtős, videós, önálló tanulást támogató platformja a gamifikációt használja a tanulók motiválására. Támogatók híján a magyar oldalon egyelőre sovány az átböngészhető anyag, és a hazai oktatás állapota is kérdésessé teszi, mennyire egészítheti ki ez a szolgáltatás az iskolai munkát.