A mérkőzés pontos dátumát már megfejtették, de az eredménnyel és a csapatösszeállításokkal még adósak a felirat dekódolását végző régészek.
Egy mexikói maja lelőhelyen feltárt, egy piramis mélyén rejlő kriptában 400 olyan edényt találtak, amely tele volt szerves anyagokkal – emberi hamvakkal, gumival, faszénnel. A hamvak labdában való újrahasznosítása a megújulási szertartás része lehetett.
Az időszámítás utáni 600 és 900 között virágzó település palotái és szakrális építményei fejlett technológiáról tanúskodnak. Az ásatások eredményei szerint a város lakói a mezőgazdálkodás mellett a halászat mesterségét is magas fokon művelték.
A guatemalai San Bartolo piramis 2300 éves falfestménytöredékei között találtak rá a hetedik napot egy szarvassal ábrázoló írásjelre, így 200 évvel korábbra tolódott a maja naptár használatának legkorábbi tárgyi bizonyítékának származási ideje.
Kitartóan tagadták, most mégis kiderült, hogy egy oroszországi nukleáris üzemből származott az a ruténiumfelhő, amely 2017 végén szétterjedt Európa felett. Nem ez az első eset, hogy az orosz hatóságok nukleáris baleset ügyében titkolóznak.
A Chichén Itzá-i romok között az esőistennek feláldozott tárgyakat is találtak, a kutatók ez alapján a maják pusztulásához vezető kiszáradás tanulságait vizsgálják.
Amerika gyarmatosításakor a hódítók és a velük érkező betegségek olyan iramban pusztították az őslakosokat, hogy ez még a klímára is hatással volt.
A több évezredes edényeken háromféleképpen is sikerült kimutatni a kakaó nyomait. Az eddigi legrégebbi kakaóemlék 3800 évvel ezelőttről származott, és egész máshol találták.