Hogyan forradalmasította az autógyártást Galamb József, a bolygóműves, a Ford T-Modell tervezője?
Kevesen vannak tisztában vele, milyen sok tehetséges magyar műszaki és technikai szakember volt a 20. század elején, akik munkájukkal döntő hatást gyakoroltak a modern kor műszaki kultúrájára. Ismerkedjünk meg most a Makón 1881-ben egy szegény református családban született Galamb József pályafutásával és találmányaival.
Makóról Németországba
A hétgyermekes család szűkös viszonyok között élt az apa korai halála miatt, de a család mindent megtett, hogy megfelelő oktatásban részesüljenek a gyermekek. Így került Galambos József is Szegedre, ahol az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma Déri Miklós Szakközépiskola) tanult. Itt az autógyártással még csak közvetve találkozhatott, egyik tanára ugyanis annak a Csonka Jánosnak a testvére volt, aki úttörő szerepet játszott a magyar autó- és motorgyártás megindításában.
Felsőiskolai végzettséget már Budapesten szerzett a Budapesti Állami Felsőiskolában (ma Óbudai Egyetem, Bánki Donát Mérnöki Kar). Galamb József különleges érdeklődést mutatott a legkülönbözőbb gépi szerkezetek iránt, és főként az alkalmazási lehetőségekre volt kíváncsi. A főiskola elvégzése után emiatt szerzett képesítést mint kovács, kútfúró, harangöntő, lakatos és rézöntő is, emellett gyakorlatra tett szert a lokomotívok és gőzkazánok kezelésében.
Galamb József sokirányú képzettségét először a diósgyőri Vasgyár üzemmérnökeként kamatoztatta. Pályájában fordulatot hozott az 1901-es év, amikor kötelező katonai szolgálatra a haditengerészethez került. Ott is mint gépszerelő mérnök tevékenykedett, és munka közben kapcsolatba került Horthy Miklóssal, a torpedónaszád parancsnokával. Horthy felismerte Galamb különös tehetségét, és kezdeményezte, hogy korábban szereljék le a katonaságtól szakmai fejlődése érdekében.
Galamb élt is a lehetőséggel, és az autógyártás különböző területeibe kóstolt bele Hódmezővásárhelyen, Aradon és Békéscsabán, és kiváló munkájának köszönhetően a Magyar Automobil Rt. ösztöndíját is elnyerte. Ez nyitotta meg számára az utat Németországba, ahol az autógyártás a legfejlettebb volt az akkori Európában. Galamb minél többet akart megtudni az autógyártás titkaiból, ezért több helyen is megfordult, így eljutott Drezdába, Hamburgba, Berlinbe és Brémába is.
Az ösztöndíja csak ennyire futotta, de nem adta fel, inkább munkát vállalt egy hajógyárban, majd a Daimler és Benz düsseldorfi üzemében, és később annál a Frankfurt am Mainban székelő Adler Automobilnál dolgozott motor-összeszerelőként, ahol 1930-tól Ganz Józsefet is alkalmazták.
Az amerikai álom
Galamb nem vetett meg semmilyen munkát, ami hozzásegítette, hogy minél többet tudjon meg a motorok szerkezetéről és működéséről. Ez a vágy hajtotta tovább Amerikába is. Mindenáron ott akart lenni a St. Louisban rendezett 1904-es autó-világkiállításon. Még 1903 őszén érkezett meg az Egyesült Államokba minden pénz és támogatás nélkül, de őt ez nem akadályozhatta meg, hogy elérje célját.
Hozzá volt szokva, hogy mindig alulról kellett indulnia, és bármilyen munkát elvállalt, amiről úgy gondolta, hogy tanulhat valamit. Dolgozott dobozgyárban, majd faburkolat-készítőként, és végül eljutott Pittsburgh-be is, ahol motorok iránti szenvedélyének élhetett mint szerszámkészítő. Nem keresett sokat, de kemény, kitartó munkával azért összeszedett annyit, ami elég volt, hogy eljusson a világkiállításra.
Az itt szerzett tapasztalatai arról győzték meg, hogy el kell jutnia a motorgyártás Mekkájába, Detroitba, ahová egy barátja is hívta. Ezért nem tért vissza Németországba. Rövid ideig Clevelandben karburátorokat készített, majd eljutott Detroitba, álmai városába, ahol a sok vándorlás után végleg letelepedett.
Álláskeresőként avval bizonyította gépészmérnöki tudását, hogy elkészítette egy speciális fúró tervezetét, amire egyszeriben három gyár is felfigyelt. Ő a lehetőségek közül Henry Ford ajánlatát fogadta el, és nyugdíjas koráig ott is maradt. Ott ugyan műszaki rajzolóként a ranglétra aljáról indult, de fokozatosan haladt felfelé, amíg végül eljutott a főmérnöki és igazgatói pozícióba. (Alább Mátyássy Áron 2016-os, A bolygóműves című dokumentumfilmje Galamb Józsefről:)
Korszakalkotó találmányok
Galamb szakmai útját találmányok hosszú sora kövezte ki, amivel forradalmasította az autóipart. Ő alkotta meg az automata sebességváltó első példányait is a bolygóműves konstrukcióval. Az autók sorozatgyártását segítette elő, amikor levehető hengerű motorokat tervezett. Ez indította útjára a mozgó összeszerelő szalagos technikát, amely felgyorsította és olcsóbbá tette az autógyártást.
Nélküle talán nem is jöhetett volna létre a legendás T-modell, az a népautó, amely átalakította az amerikaiak életét. Húsz év alatt több mint 15 millió autó került ki Ford műhelyéből, és ezáltal az autó a gazdagok luxuscikkéből a mindennapok Amerikájának része lett.
Az új életformának megfelelően a tipikus amerikai városok szerkezete eltér attól, amit itt Európában megszoktunk. Nincsenek egymáshoz szorosan illeszkedő épületek, hiányzik a nálunk megszokott utcakép. Nagy távolságban vannak a lakóhelyek a bevásárló és szolgáltató centrumoktól. Az amerikai nagyvárosi élet elképzelhetetlen autók nélkül, ezt tette lehetővé és mozdította elő az olcsó népautó. Amerika talán más lenne ma, ha Galamb József nem dönt úgy, hogy életművét itt viszi végbe. Ezt Henry Ford is felismerte, és annyi fizetést adott neki, amennyit az Egyesült Államok akkori elnöke vett fel.
Az első világháború éveiben a haditechnikai alkalmazások kerültek előtérbe, amiben Galamb tervező munkája is fontos szerepet kapott. Kidolgozott eljárásokat tengeralattjárók felderítésére, új harckocsikat, sebesültszállító autókat és repülőgépmotorokat tervezett. A háború után részt vett a V-8 modell kialakításában, a teherszállítás megkönnyítését célozta speciális vagonok és teherautók tervezésével.
Megélhetés az itthoniaknak, ösztöndíj a szegény diákoknak
Galamb József nem feledkezett meg szülővárosáról, Makóról sem. Egyik fontos alkotása, amit az ugyancsak magyar származású Farkas Jenővel együtt tervezett meg, a nevezetes Fordson-traktor, az első sorozatgyártásban készült mezőgazdasági jármű. Ennek specialitása volt, hogy működtetése nem kívánta meg a korábbi típusokra jellemző nagyobb fizikai erőt, így nők is vezethették, amikor a férfiak a háborúban szolgáltak.
Ebből hat példányt küldött haza testvéreinek, akik erre alapozva hoztak létre egy jól prosperáló vállalatot, amely egészen a Rákosi-korszakban bekövetkezett államosításáig sikeresen működött.
Galamb József gondolt a szegény sorsú makói diákokra is, 1921-ben ösztöndíjat alapított a számukra. A második világháború előtti években néhányszor hazalátogatott, egyik alkalommal Horthy kormányzó személyesen tüntette ki.
Detroitban halt meg 1955-ben, rá emlékezve Makó városa 2000-ben posztumusz díszpolgári címet adományozott neki, munkásságára emlékeztet egy szakképző iskola is, amely Galamb József nevét viseli.
A szerző fizikus, a BME és az ELTE címzetes egyetemi tanára. A Qubiten a Kalandozások a fizikában címen futó sorozatának írásai itt olvashatók, korábbi tudósportréi pedig itt következnek: