Léteznek-e tüköruniverzumok, és ha igen, miért nem?
Egyelőre több a kérdés, mint a válasz, de néha nem árt, ha a tudományban is szabadon engedjük fantáziánkat.
Rockenbauer Antal összes cikke
Harsányi János Nobel-díja bebizonyította, hogy a játék komoly dolog
Ma száz éve született a kalandos életű közgazdász, aki megjárta Lyont, Brisbane-t, Detroitot, a Stanfordot és a Berkeley-t is, és akinek játékelméleti kalandjai 1994-ben Nobel-díjat értek.
Az ikerparadoxon és a görbe tükör: látszat és valóság
Elindulsz egy űrutazásra, az ikertestvéred itt marad a Földön. Mire hazatérsz, annyit öregedett, hogy rá se ismersz. Ikernek iker, de miért paradoxon? Rockenbauer professzor elmagyarázza.
Miért dominál az univerzumban az anyag az antianyag felett?
Amerikai, japán, kanadai és német részecskefizikusok a Physical Review Letters folyóiratban megjelent tanulmányukban arra keresik a választ, hogyan jöhet létre és hogyan mutatható ki a szimmetriatörés.
Ha nem fogadjuk el az ősrobbanás elméletét, még mindig van egy másik lehetőség
Az ősrobbanás elmélete legalább annyi megoldatlan kérdést vet fel, mint amennyire válaszolni tud. Induljunk el most egy másik irányból: hátha mi magunk vagyunk a zsugorodó óriások, és a növekvő univerzumról alkotott képünk csupán látszat. Mi mindenre adhat magyarázatot a ciklikusan változó fénysebesség koncepciója?
A magyar természettudományos folyóirat, amely még a Nature-t is megelőzte
A Természettudományi Közlöny 1869 januárjában, a brit Nature-t 10 hónappal megelőzve jelent meg, és ha más néven is, de máig létezik.
Ha a gravitáció nem elég, mégis mi tartja egyben a galaxisokat?
A Max Planck Intézet részecskefizikusai a világűr helyett itt a Földön próbálják megtalálni a sötét anyagot, az axionokat magában foglaló különös közeget.
A vallás és a mítoszok közelebb viszik a modern tudományt a világ megértéséhez
Az archaikus gondolkozás a hitre épül, és nincs szüksége racionális bizonyításra. Ez szemben áll a racionális gondolkozással, bár igazából nem is helyes szembenállásról beszélni: jobb azt mondani, hogy a kétféle gondolkozás kiegészíti egymást, írja Rockenbauer Antal fizikus.
Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni
A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?
Anyagi világunk bámulatos képességű kötőanyaga, az elektron
Az elektronok változatos kötési technikája határozza meg az anyagok halmazállapotát, színét, sűrűségét, keménységét és még hosszan sorolhatnánk. Honnan ez a sokoldalúság, hogyan alapozza ezt meg az elektronok látszólag oly egyszerű felépítése?
Barangolás a valóság és az elképzelt világ határvidékén
Meddig terjed a valóság, hol veszi át helyét a látszat, saját fantáziánk vagy valamilyen elméleti konstrukció? Ez a kérdés különösen fontossá válik, amikor a mikrovilág titkait kutatjuk, mert ennek a világnak a józan ész által sokszor nem értett paradoxonjai onnan származnak, hogy elvéthetjük a valóság és képzelet között húzódó határvonalat.
A kíváncsi magyar kémikus, aki közelebb vitte az emberiséget a klímaváltozás legyűréséhez
2017-ben Kaliforniában halt meg a Nobel-díjas Oláh György, aki a kémiai reakciókban semlegesnek tartott metán aktivizálásával forradalmasította a kémiát. Hogyan jutott el Oláh a „mágikus savtól” a karbokation-kémiáig?
Amikor a fény és az anyag elválaszthatatlanul összefonódik
A Chicagói Egyetem kutatóinak felfedezése új és szokatlan kvantumfizikai jelenségek vizsgálatára nyújt lehetőséget különleges effektusok létrehozásával.
Laboratóriumi fekete lyuk bizonyítja, hogy Stephen Hawkingnak igaza volt
Hanghullámokkal szimulált fekete lyukkal igazolta az eddig csak elméletileg levezetett Hawking-sugárzást egy izraeli kutatócsoport. Egyszersmind azt is, hogy a kvantumfolyamatok valóban lehetőséget adnak olyan jelenségekre, amelyek a klasszikus fizika szerint lehetetlenek.
Dobj fel egy marék gyöngyöt, és nézd meg, hogyan írhatják át életfolyamatok az entrópianövekedés törvényét!
Úgy foghatjuk fel az élet kialakulását, mint egy olyan folyamatot, amely felgyorsítja a földi entrópia növekedését. Az emberi tevékenység pedig, különösen az ipari forradalom óta, tovább gyorsít rajta.
Azt biztosan hallottad már Görgei Artúrról, hogy áruló. És azt, hogy nagyszerű vegyész?
Az 1848-as szabadságharc egyik legellentmondásosabb alakja kitűnő kémikus volt, és bár a tudomány helyett a katonaságot választotta, képzettsége nem veszett kárba: maga is úgy látta, hogy az a fegyelmezett gondolkodásmód, ami elvezet a megfigyelésektől a valóság megismeréséhez, jól használható a hadászati stratégia megalkotásában is.
Mennyire vehetjük bizonyítottnak, hogy felfedeztük a Higgs-bozont?
A tudományban kötelező az óvatosság, ezért a szakma annyit mondhat, hogy jelenlegi tudásunk szerint a megfigyelt új részecske nagy valószínűséggel a Higgs-bozon, de nem állítja, hogy az elmélet minden kétséget kizárólag bizonyított lenne.
Visszafordítható-e az idő iránya a kvantumok világában?
Mélyen belénk ivódott az időben való gondolkozás, így szinte képtelenek vagyunk megérteni a valószínűség világát, ahol nem egymás utáni, hanem egymás melletti eseményeket kell számba venni. Még akkor is, ha a hírek arról szólnak, hogy ilyen vagy olyan kvantumfizikai kísérletben megfordították az idő irányát.
Meg akarod érteni a kvantumfizikát? Nagyobbat kell lépned, mint Kopernikusznak a maga korában
A kvantummechanika átírja a mozgások fogalmát, amit mindennapi gondolkodásunk igen nehezen fogad be, nagyobb feladat ez neki, mint a középkori embernek felfogni Kopernikusz tanait. Még fizikusok között is folyik a vita a kvantumelmélet matematikai formulái mögött meghúzódó fizikai valóság értelmezéséről.
A tudós, akinek a holográfiát köszönheti a világ
Nem, nem Obi-Wan Kenobiról van szó, hanem a nagyszerű Gábor Dénesről, aki 1971-ben, 24 évvel a felfedezés után kapta meg a Nobel-díjat korszakos találmányáért.
Hawking megmentette a világot, a Nobel-díja mégis elmaradt
Stephen Hawking 1974-es hipotézise szerint a fekete lyukak is képesek sugározni. A tavaly márciusban elhunyt tudós már nem érhette meg elméletének nemrégiben publikált kísérleti igazolását.
Virtualitás és hullámtermészet – így tette fel a koronát a kvantummechanika elméletére Louis de Broglie
Hogyan használjuk a modern fizika különös elméletét, a kvantum-elektrodinamikát, hogy közelebb jussunk az anyag hullámtermészetének megértéséhez? A francia fizikus doktori disszertációja 1929-ben Nobel-díjat ért.
Selye János élete és a felfedezés, amely átalakította mindennapi életünket
Selye Jánosnak bőven volt alkalma, hogy átélje az általa először leírt stressz hatásait, hiszen ő lehetett az egyik, akit legtöbbször jelöltek Nobel-díjra, de végül sosem kapta meg. Ennek oka lehetett a tudós ellentmondásos kapcsolata is a dohányipari lobbival.
A fizika sokat vitatott kérdése: mi a foton, részecske vagy hullám?
A rövid válasz: a foton se nem részecske, se nem hullám, hanem térben és időben hullámszerűen változó képesség, és amikor ez a képesség megváltoztatja valahol egy elektron állapotát, azt foghatjuk fel részecskehatásnak.
A disszidens magyar Nobel-díjas, akit itthon akadémikusi címétől is megfosztottak
Békésy György a kémián, a fizikán és az akusztikán keresztül egészen az orvosi Nobel-díjig jutott, az emberi fül működéséről tett jelentős felfedezéseket. Háromszor kellett a nulláról újrakezdenie, egyszer akkor, amikor 1948-ban búcsút mondott Magyarországnak. A disszidens tudóst itthon csak jóval a halála után, 1982-ben rehabilitálták.
Az osztrák-magyar Nobel-díjas, aki lopással vádolta Einsteint, és hitt a nemzetiszocializmusban
Lénárd Fülöp tudományos munkássága megkérdőjelezhetetlen, elsőként részesült Nobel-díjban a magyarok közül. A relativitáselméletet és a kvantumfizikát azonban zsidó szemfényvesztésnek tartotta, ami gátolta tudományos gondolkozását és további előmenetelét.
Hogyan forradalmasította az autógyártást Galamb József, a bolygóműves, a Ford T-Modell tervezője?
A hétgyermekes makói családba született Galamb József keményen megdolgozott a sikerért, a tengerészetnél Horthy is felfigyelt a tehetségére. Végül Amerikában csinált karriert: ő alkotta meg az automata sebességváltó első példányait, és nélküle talán a Ford legendás T-modellje sem készülhetett volna el.
Ha Hevesy György Magyarországon maradhat, a hafniumot ma talán hungaricumnak hívnák
A 20. század egyik legsokoldalúbb tudósa, a periódusos rendszer 72. elemének felfedezője fizikai és orvosi Nobel-díjat is kaphatott volna, de végül a kémiaiban részesült. Azt is egy év késéssel adták át neki, mert 1944 túl sötét év volt az ünnepléshez.
Bárány Róbert a hadifogolytáborban értesült arról, hogy Nobel-díjat kapott
A magyar orvos a belső fül működését leíró felfedezéseiért kapta meg a Nobel-díjat, amiről egy turkisztáni hadifogolytáborban értesült. Bárány az Osztrák-Magyar Monarchiának Nobel-díjasként sem kellett, végül Svédországban kötött ki, ahol megbecsült orvosként dolgozott.
Létezik tökéletes szimmetria?
A tökéletes szimmetria nagyfokú rendezettséget jelent, ezt viszont megbolygatja a véletlen, ami többé-kevésbé megzavarja a szabályos sorok rendjét. Ennek mértékét adja meg a fizika az entrópiával. De hogyan sérül a tükrözési szimmetria a gyenge kölcsönhatásban?
A rejtélyes negyedik erő, amely nélkül nem is léteznénk: a gyenge kölcsönhatás
A gyengének nevezett kölcsönhatás szerényen hangzó neve ellenére kulcsszerepet játszik univerzumunk felépítésében: nélküle a világegyetem egyetlen hatalmas fekete lyuk lenne.
Színre lép a kvark, mint Mátyás király okos lánya
Amikor a fizikusokat már-már zavarta a sok újonnan felfedezett részecske, az 1964-ben megalapozott kvarkelmélet lett a felmentő sereg. Hogyan ad magyarázatot a kvarkok két alaptípusa több mint száz szubatomi részecske felépítésére? Miért használunk három színt a kvarkok jellemzésére?
Hogyan jönnek létre a fekete lyukak?
Azt tudtad, hogy létezik olyan anyag, amivel ha megtöltesz egy parányi kávéskanalat, a gízai nagy piramis tömegének ezerszeresét kapod? Rockenbauer professzor bezzeg tudta.
Hogyan működik a tükör?
Mennyire ismerjük azt a mechanizmust, ahogy a tükör a fényt visszaveri, fókuszálja, felnagyítja, vagy a távoli csillagokat közelebb hozza? Rockenbauer professzor mindenre fényt derít.
Démokritosz és a kvantumfizika
Vajon hova jutottak volna a nagyszerű ókori görög filozófusok, ha rendelkeznek azokkal a korszerű eszközökkel, amelyekkel a mai tudomány dolgozik? Rockenbauer professzor a válasz nyomában.
Kockajátékos-e Isten?
Amikor egy foton az ablakhoz ér, választhat, hogy áthalad rajta, vagy visszapattan. De mi dönti el, hogy mi fog történni? Einstein felvetését úgy szemléltethetjük, hogy az Isten feldob két kockát, és ha mindkettőn a hatos szám jelenik meg, akkor visszaverődik a szóban forgó a foton, míg egyébként áthalad.
Hogyan lehetne izgalmasabbá tenni a focivébét és a nemzeti bajnokságokat?
Rockenbauer professzor, az ELTE elméleti fizikusa a kvantumrészecskék viselkedése után a modern futball legégetőbb kérdésére is megadja a választ.
Mi volt Usain Bolt titka?
Hogyan érte el a legendás futó 2009-es világcsúcsát? Miért volt hatékonyabb a technikája a többi sprinterénél? A fizika erre is magyarázatot ad.
Van-e jobb magyarázatunk a villámlásra, mint Zeusz haragja?
A villámlás megértése a fizika és a kémia távoli területeinek ismeretét követeli meg, és a tudomány még ma sincs teljesen tisztában azzal, hogy mi történik, amikor tüzes nyilak lövellnek az égből.
Még a lámpát sem tudnánk felgyújtani, ha nem lenne alagúteffektus
Mi különbözteti meg az elektront a magasugrótól? Hogyan képes az elektron átugrani egy akkora gátat, amihez nincs is elég mozgási energiája? Aki válaszol: Rockenbauer professzor.
A Szovjetunióba szökött, nem kapta meg a a Nobel-díjat a kalandos életű olasz atomfizikus, Mr. Neutrínó
Mire jött rá az utóbb kémkedéssel vádolt olasz származású tudós, Bruno Pontecorvo? Felül kellett-e bírálni a relativitás kiinduló tételét a titokzatos neutrínók miatt? Rockenbauer professzor folytatja a kalandozást a fizika világában.
Neutrínó: a titokzatos részecske, ami négy Nobel-díjat ért
Ha valaki Nobel-díjat szeretne kapni, annak érdemes foglakoznia a neutrínók fizikájával. Ezt mutatja, hogy eddig négy alkalommal nyolc fizikusnak ítélték oda a díjat a területen elért eredményekért, de több is lehetett volna, ha mindegyik kutató megérhette volna a nagy napot.
Maxwell négy egyenlete, amely elindította a technikai forradalmat
A híres egyenletek nemcsak betetőzték a klasszikus fizika fejezetét, hanem alapot adtak a modern fizika huszadik századi forradalmának is.
Mi a kapcsolat az elektromágnesség törvényei és a bibliai teremtéstörténet között?
Ha mai civilizációnkat akarjuk valamilyen anyagról elnevezni, talán legtalálóbb lenne, ha az elektron korszakának hívnánk. Nem túlzás kijelenteni, hogy egész civilizációnk sorsfordító pillanata volt Maxwell felfedezése. De mi köze ennek Mózeshez?
Hogyan magyarázza a relativitáselmélet a sanghaji expressz lebegését a sínek felett?
Honnan származnak a rejtélyesnek tűnő mágneses hatások? A kérdés sokáig még a fizikusokat is zavarba hozta. A választ a mozgásokban kell keresni.
A szerelem még a Földet is kimozdíthatja a helyéről
Mi történik, ha a lány egy varázslattal elektronjainak egy százalékát átküldi a fiúhoz? Ekkor a lány pozitív, a fiú nagy negatív töltéssel rendelkezik. Mekkora lesz a vonzóerő közöttük?
Mi történik, amikor belépünk egy sötét szobába, és felgyújtjuk a villanyt?
Sokkal több minden, és sokkal bonyolultabban, mint azt elsőre gondolná az ember. Rockenbauer professzor elmagyarázza az elektromágneses sugárzást.
Dobozba zárhatjuk-e a fényt, és létezik-e a rejtélyes éter?
Fel lehet-e tölteni a teret fotonokkal? És mit mond a relativitáselmélet az éter létezéséről? Rockenbauer professzor elmagyarázza.
Hogyan lehet mérni az űrhajósok súlyát a súlytalanságban?
Hullámok, rezgések és rezonanciák: működik-e a mérleg az űrben, és mi köze ennek a normál zenei A hanghoz? Rockenbauer professzor magyaráz.
Miért látunk nappal kék eget, és honnan származik a felhők színe?
Számtalan kérdést vetnek fel a szemet gyönyörködtető fényjelenségek a szivárványtól a bárányfelhők színéig. Rockenbauer professzor ezekre ad választ a fénytani törvények alapján.