Az 1848-as szabadságharc egyik legellentmondásosabb alakja kitűnő kémikus volt, és bár a tudomány helyett a katonaságot választotta, képzettsége nem veszett kárba: maga is úgy látta, hogy az a fegyelmezett gondolkodásmód, ami elvezet a megfigyelésektől a valóság megismeréséhez, jól használható a hadászati stratégia megalkotásában is.
A tudományban kötelező az óvatosság, ezért a szakma annyit mondhat, hogy jelenlegi tudásunk szerint a megfigyelt új részecske nagy valószínűséggel a Higgs-bozon, de nem állítja, hogy az elmélet minden kétséget kizárólag bizonyított lenne.
Mélyen belénk ivódott az időben való gondolkozás, így szinte képtelenek vagyunk megérteni a valószínűség világát, ahol nem egymás utáni, hanem egymás melletti eseményeket kell számba venni. Még akkor is, ha a hírek arról szólnak, hogy ilyen vagy olyan kvantumfizikai kísérletben megfordították az idő irányát.
A kvantummechanika átírja a mozgások fogalmát, amit mindennapi gondolkodásunk igen nehezen fogad be, nagyobb feladat ez neki, mint a középkori embernek felfogni Kopernikusz tanait. Még fizikusok között is folyik a vita a kvantumelmélet matematikai formulái mögött meghúzódó fizikai valóság értelmezéséről.
Nem, nem Obi-Wan Kenobiról van szó, hanem a nagyszerű Gábor Dénesről, aki 1971-ben, 24 évvel a felfedezés után kapta meg a Nobel-díjat korszakos találmányáért.
Stephen Hawking 1974-es hipotézise szerint a fekete lyukak is képesek sugározni. A tavaly márciusban elhunyt tudós már nem érhette meg elméletének nemrégiben publikált kísérleti igazolását.
Hogyan használjuk a modern fizika különös elméletét, a kvantum-elektrodinamikát, hogy közelebb jussunk az anyag hullámtermészetének megértéséhez? A francia fizikus doktori disszertációja 1929-ben Nobel-díjat ért.
Selye Jánosnak bőven volt alkalma, hogy átélje az általa először leírt stressz hatásait, hiszen ő lehetett az egyik, akit legtöbbször jelöltek Nobel-díjra, de végül sosem kapta meg. Ennek oka lehetett a tudós ellentmondásos kapcsolata is a dohányipari lobbival.
A rövid válasz: a foton se nem részecske, se nem hullám, hanem térben és időben hullámszerűen változó képesség, és amikor ez a képesség megváltoztatja valahol egy elektron állapotát, azt foghatjuk fel részecskehatásnak.
Békésy György a kémián, a fizikán és az akusztikán keresztül egészen az orvosi Nobel-díjig jutott, az emberi fül működéséről tett jelentős felfedezéseket. Háromszor kellett a nulláról újrakezdenie, egyszer akkor, amikor 1948-ban búcsút mondott Magyarországnak. A disszidens tudóst itthon csak jóval a halála után, 1982-ben rehabilitálták.
Lénárd Fülöp tudományos munkássága megkérdőjelezhetetlen, elsőként részesült Nobel-díjban a magyarok közül. A relativitáselméletet és a kvantumfizikát azonban zsidó szemfényvesztésnek tartotta, ami gátolta tudományos gondolkozását és további előmenetelét.
A hétgyermekes makói családba született Galamb József keményen megdolgozott a sikerért, a tengerészetnél Horthy is felfigyelt a tehetségére. Végül Amerikában csinált karriert: ő alkotta meg az automata sebességváltó első példányait, és nélküle talán a Ford legendás T-modellje sem készülhetett volna el.
A 20. század egyik legsokoldalúbb tudósa, a periódusos rendszer 72. elemének felfedezője fizikai és orvosi Nobel-díjat is kaphatott volna, de végül a kémiaiban részesült. Azt is egy év késéssel adták át neki, mert 1944 túl sötét év volt az ünnepléshez.
A magyar orvos a belső fül működését leíró felfedezéseiért kapta meg a Nobel-díjat, amiről egy turkisztáni hadifogolytáborban értesült. Bárány az Osztrák-Magyar Monarchiának Nobel-díjasként sem kellett, végül Svédországban kötött ki, ahol megbecsült orvosként dolgozott.
A tökéletes szimmetria nagyfokú rendezettséget jelent, ezt viszont megbolygatja a véletlen, ami többé-kevésbé megzavarja a szabályos sorok rendjét. Ennek mértékét adja meg a fizika az entrópiával. De hogyan sérül a tükrözési szimmetria a gyenge kölcsönhatásban?
A gyengének nevezett kölcsönhatás szerényen hangzó neve ellenére kulcsszerepet játszik univerzumunk felépítésében: nélküle a világegyetem egyetlen hatalmas fekete lyuk lenne.
Amikor a fizikusokat már-már zavarta a sok újonnan felfedezett részecske, az 1964-ben megalapozott kvarkelmélet lett a felmentő sereg. Hogyan ad magyarázatot a kvarkok két alaptípusa több mint száz szubatomi részecske felépítésére? Miért használunk három színt a kvarkok jellemzésére?
Azt tudtad, hogy létezik olyan anyag, amivel ha megtöltesz egy parányi kávéskanalat, a gízai nagy piramis tömegének ezerszeresét kapod? Rockenbauer professzor bezzeg tudta.
Mennyire ismerjük azt a mechanizmust, ahogy a tükör a fényt visszaveri, fókuszálja, felnagyítja, vagy a távoli csillagokat közelebb hozza? Rockenbauer professzor mindenre fényt derít.
Vajon hova jutottak volna a nagyszerű ókori görög filozófusok, ha rendelkeznek azokkal a korszerű eszközökkel, amelyekkel a mai tudomány dolgozik? Rockenbauer professzor a válasz nyomában.
Amikor egy foton az ablakhoz ér, választhat, hogy áthalad rajta, vagy visszapattan. De mi dönti el, hogy mi fog történni? Einstein felvetését úgy szemléltethetjük, hogy az Isten feldob két kockát, és ha mindkettőn a hatos szám jelenik meg, akkor visszaverődik a szóban forgó a foton, míg egyébként áthalad.
Rockenbauer professzor, az ELTE elméleti fizikusa a kvantumrészecskék viselkedése után a modern futball legégetőbb kérdésére is megadja a választ.
Hogyan érte el a legendás futó 2009-es világcsúcsát? Miért volt hatékonyabb a technikája a többi sprinterénél? A fizika erre is magyarázatot ad.
A villámlás megértése a fizika és a kémia távoli területeinek ismeretét követeli meg, és a tudomány még ma sincs teljesen tisztában azzal, hogy mi történik, amikor tüzes nyilak lövellnek az égből.
Mi különbözteti meg az elektront a magasugrótól? Hogyan képes az elektron átugrani egy akkora gátat, amihez nincs is elég mozgási energiája? Aki válaszol: Rockenbauer professzor.
Mire jött rá az utóbb kémkedéssel vádolt olasz származású tudós, Bruno Pontecorvo? Felül kellett-e bírálni a relativitás kiinduló tételét a titokzatos neutrínók miatt? Rockenbauer professzor folytatja a kalandozást a fizika világában.
Ha valaki Nobel-díjat szeretne kapni, annak érdemes foglakoznia a neutrínók fizikájával. Ezt mutatja, hogy eddig négy alkalommal nyolc fizikusnak ítélték oda a díjat a területen elért eredményekért, de több is lehetett volna, ha mindegyik kutató megérhette volna a nagy napot.
A híres egyenletek nemcsak betetőzték a klasszikus fizika fejezetét, hanem alapot adtak a modern fizika huszadik századi forradalmának is.
Ha mai civilizációnkat akarjuk valamilyen anyagról elnevezni, talán legtalálóbb lenne, ha az elektron korszakának hívnánk. Nem túlzás kijelenteni, hogy egész civilizációnk sorsfordító pillanata volt Maxwell felfedezése. De mi köze ennek Mózeshez?
Honnan származnak a rejtélyesnek tűnő mágneses hatások? A kérdés sokáig még a fizikusokat is zavarba hozta. A választ a mozgásokban kell keresni.
Mi történik, ha a lány egy varázslattal elektronjainak egy százalékát átküldi a fiúhoz? Ekkor a lány pozitív, a fiú nagy negatív töltéssel rendelkezik. Mekkora lesz a vonzóerő közöttük?
Sokkal több minden, és sokkal bonyolultabban, mint azt elsőre gondolná az ember. Rockenbauer professzor elmagyarázza az elektromágneses sugárzást.
Fel lehet-e tölteni a teret fotonokkal? És mit mond a relativitáselmélet az éter létezéséről? Rockenbauer professzor elmagyarázza.
Hullámok, rezgések és rezonanciák: működik-e a mérleg az űrben, és mi köze ennek a normál zenei A hanghoz? Rockenbauer professzor magyaráz.
Számtalan kérdést vetnek fel a szemet gyönyörködtető fényjelenségek a szivárványtól a bárányfelhők színéig. Rockenbauer professzor ezekre ad választ a fénytani törvények alapján.
Ha repülőre ülsz, megváltozik a súlyod, de nem mindegy, hogy Keletnek indulsz, vagy Nyugatnak. Rockenbauer professzor lerántja a leplet a világméretű összeesküvésről.
Közkeletű tévedés, hogy a Föld középpontjában nagyobb a gravitációs erő, mint a felszínén. Ennek épp a fordítottja igaz. Rockenbauer professzor megmutatja, hogy a fizika törvényei alapján mit várhatunk ettől a különös világtól.
Az ősrobbanás elmélete nem zárja ki a Nagy Reccs lehetőségét, de Rockenbauer Antal szerint ennél komolyabb gondot okozhat, ha a Nap vörös óriássá duzzadva elnyeli Földünket. A professzor úr üzeni, hogy addig is tessenek Qubitet olvasni!
Rockenbauer professzor mindent elmagyaráz, de a végső választ a kedves olvasóra bízza. Tessenek végre eldönteni, hogyan keletkezett az univerzum!
Mi volt előbb, a fény, vagy a csillagok? Mit mondott Fridman, Einstein, Planck, és mit mondott az Úr? Rockenbauer professzor a sötét anyag nyomába ered, és kő kövön nem marad utána.
Dobjunk fel egy követ, és álljunk alá! Rockenbauer professzor elmagyarázza, mire jutott Einstein, Hubble és Lemaître az univerzum keletkezéséről.
Rockenbauer professzornak rossz híre van: nem lát reális esélyt arra, hogy eljussunk a második Földre – hacsak nem szánunk hosszú évezredeket az útra.
A technikai fejlődés minden korlátot átléphet, csak egyet nem: a fizika törvényeit. Rockenbauer professzor magyaráz.
Mondhat-e bármit a makroszkopikus folyamatok irányát meghatározó entrópia arról, hogy miért következnek be spontán átalakulások az elemi részecskék vagy az atomok állapotában? Rockenbauer professzor elmagyarázza.
Az entrópia fogalmával szinte minden magyarázható, az emberi társadalom fejlődése is felfogható az egyre nagyobb mérvű entrópiatermelés korszakaiként. De hol vannak a fizika határai? Rockenbauer professzor elmondja.
Rockenbauer professzor végre rendesen elmagyarázza, mi az az entrópia, miért nem építhető perpetuum mobile, és közben még egy varázslatot is bemutat. Csak a kezét figyeljék!
Energia, entrópia, evolúció: Rockenbauer professzor kézen fogja az olvasót, és úgy bevezeti a fizikába, hogy a rugalmas potenciál adja a másikat.
Olykor eljön az ideje, hogy megtisztítsuk a fizikát a portól, eltávolítsuk a rárakódott szennyet. Erre vállalkozik a Qubiten induló sorozatában Rockenbauer Antal, a BME és az ELTE címzetes egyetemi tanára.