A magyar természettudományos folyóirat, amely még a Nature-t is megelőzte
A Természettudományi Közlöny 1869 januárjában, a brit Nature-t 10 hónappal megelőzve jelent meg, és ha más néven is, de máig létezik.
tudósportré
Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni
A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?
A kíváncsi magyar kémikus, aki közelebb vitte az emberiséget a klímaváltozás legyűréséhez
2017-ben Kaliforniában halt meg a Nobel-díjas Oláh György, aki a kémiai reakciókban semlegesnek tartott metán aktivizálásával forradalmasította a kémiát. Hogyan jutott el Oláh a „mágikus savtól” a karbokation-kémiáig?
Azt biztosan hallottad már Görgei Artúrról, hogy áruló. És azt, hogy nagyszerű vegyész?
Az 1848-as szabadságharc egyik legellentmondásosabb alakja kitűnő kémikus volt, és bár a tudomány helyett a katonaságot választotta, képzettsége nem veszett kárba: maga is úgy látta, hogy az a fegyelmezett gondolkodásmód, ami elvezet a megfigyelésektől a valóság megismeréséhez, jól használható a hadászati stratégia megalkotásában is.
A tudós, akinek a holográfiát köszönheti a világ
Nem, nem Obi-Wan Kenobiról van szó, hanem a nagyszerű Gábor Dénesről, aki 1971-ben, 24 évvel a felfedezés után kapta meg a Nobel-díjat korszakos találmányáért.
Hawking megmentette a világot, a Nobel-díja mégis elmaradt
Stephen Hawking 1974-es hipotézise szerint a fekete lyukak is képesek sugározni. A tavaly márciusban elhunyt tudós már nem érhette meg elméletének nemrégiben publikált kísérleti igazolását.
Virtualitás és hullámtermészet – így tette fel a koronát a kvantummechanika elméletére Louis de Broglie
Hogyan használjuk a modern fizika különös elméletét, a kvantum-elektrodinamikát, hogy közelebb jussunk az anyag hullámtermészetének megértéséhez? A francia fizikus doktori disszertációja 1929-ben Nobel-díjat ért.
Selye János élete és a felfedezés, amely átalakította mindennapi életünket
Selye Jánosnak bőven volt alkalma, hogy átélje az általa először leírt stressz hatásait, hiszen ő lehetett az egyik, akit legtöbbször jelöltek Nobel-díjra, de végül sosem kapta meg. Ennek oka lehetett a tudós ellentmondásos kapcsolata is a dohányipari lobbival.
A disszidens magyar Nobel-díjas, akit itthon akadémikusi címétől is megfosztottak
Békésy György a kémián, a fizikán és az akusztikán keresztül egészen az orvosi Nobel-díjig jutott, az emberi fül működéséről tett jelentős felfedezéseket. Háromszor kellett a nulláról újrakezdenie, egyszer akkor, amikor 1948-ban búcsút mondott Magyarországnak. A disszidens tudóst itthon csak jóval a halála után, 1982-ben rehabilitálták.
Az osztrák-magyar Nobel-díjas, aki lopással vádolta Einsteint, és hitt a nemzetiszocializmusban
Lénárd Fülöp tudományos munkássága megkérdőjelezhetetlen, elsőként részesült Nobel-díjban a magyarok közül. A relativitáselméletet és a kvantumfizikát azonban zsidó szemfényvesztésnek tartotta, ami gátolta tudományos gondolkozását és további előmenetelét.
Hogyan forradalmasította az autógyártást Galamb József, a bolygóműves, a Ford T-Modell tervezője?
A hétgyermekes makói családba született Galamb József keményen megdolgozott a sikerért, a tengerészetnél Horthy is felfigyelt a tehetségére. Végül Amerikában csinált karriert: ő alkotta meg az automata sebességváltó első példányait, és nélküle talán a Ford legendás T-modellje sem készülhetett volna el.
Ha Hevesy György Magyarországon maradhat, a hafniumot ma talán hungaricumnak hívnák
A 20. század egyik legsokoldalúbb tudósa, a periódusos rendszer 72. elemének felfedezője fizikai és orvosi Nobel-díjat is kaphatott volna, de végül a kémiaiban részesült. Azt is egy év késéssel adták át neki, mert 1944 túl sötét év volt az ünnepléshez.
Bárány Róbert a hadifogolytáborban értesült arról, hogy Nobel-díjat kapott
A magyar orvos a belső fül működését leíró felfedezéseiért kapta meg a Nobel-díjat, amiről egy turkisztáni hadifogolytáborban értesült. Bárány az Osztrák-Magyar Monarchiának Nobel-díjasként sem kellett, végül Svédországban kötött ki, ahol megbecsült orvosként dolgozott.
A Szovjetunióba szökött, nem kapta meg a a Nobel-díjat a kalandos életű olasz atomfizikus, Mr. Neutrínó
Mire jött rá az utóbb kémkedéssel vádolt olasz származású tudós, Bruno Pontecorvo? Felül kellett-e bírálni a relativitás kiinduló tételét a titokzatos neutrínók miatt? Rockenbauer professzor folytatja a kalandozást a fizika világában.
Neutrínó: a titokzatos részecske, ami négy Nobel-díjat ért
Ha valaki Nobel-díjat szeretne kapni, annak érdemes foglakoznia a neutrínók fizikájával. Ezt mutatja, hogy eddig négy alkalommal nyolc fizikusnak ítélték oda a díjat a területen elért eredményekért, de több is lehetett volna, ha mindegyik kutató megérhette volna a nagy napot.