Sudan, az utolsó hím északi szélesszájú orrszarvú halott, de a déli nőstények még megmenthetik a fajt
Alig maradt élő példány az északi szélesszájú orrszarvúból: az utolsó hím tavasszal pusztult el, a két életben lévő nőstény pedig már akkor is kevés lenne a faj megmentéséhez, ha lenne hozzájuk bika. Az északi orrszarvú közeli rokona, a déli szélesszájú orrszarvú azonban megmentheti a fajt, mivel kiderült, hogy egy déli nőstény is képes lehet életet adni egy északi példány által nemzett utódnak.
Miután a világsajtó elsiratta Sudant, a 45 éves korában elaltatott orrszarvút, a tudósok megpróbálták kihasználni az utolsó utáni esélyt arra, hogy helyreállítsák valahogy a populációt: már évekkel ezelőtt elindítottak egy fajmegőrző programot, amelynek keretein belül megőrizték az északi szélesszájú spermáját abban a reményben, hogy a későbbiekben az orrszarvú déli alfaja hibrid utódoknak adhat életet.
Megszállottság ellen is jó
Azt már régóta lehetett sejteni, hogy a vadorzók olyan súlyosan megtizedelték az északi orrszarvúk állományát, hogy a faj pusztulása elkerülhetetlen, a hagyományos kínai gyógyászatban ugyanis igen erős (és drága) orvosságként tartják számon az állat tülkét. Nem is csoda, ha megkérik az árát: attól eltekintve, hogy az északiakat mostanra sikerült kiirtani, a déli alfajt is vadásszák, a porrá őrölt tülköt pedig a közhiedelemmel ellentétben nem potencianövelőként fogyasztják, de ezen kívül majdhogynem mindenre jó (annak ellenére, hogy ez az állítólagos hatása csak nyugaton terjedt el, visszaszivárgott Vietnamba, ahol ennek hatására már viagraként is fogyasztják). A tülök a következő kórságokra kínál gyógyírt: kígyómarás, reuma, köszvény, tífusz, fejfájás, hányás, ételmérgezés, kelések és ördög általi megszállottság. A faj egyedeit a szarv visszavágásával próbálták meg megóvni a vadorzóktól, de mihelyst akár egy minimális tülökkezdemény megjelenik az állaton, máris lecsapnak rájuk a vadászok.
Közeli rokonok
Thomas Hildebradt, a berlini Állatkerti és Vadállatkutató Intézet munkatársa a kilencvenes évek óta foglalkozik az északi szélesszájúak megmentésével, mint nyilatkozta, akkor már nyilvánvalóvá vált, hogy a korabeli technika nem teszi lehetővé a faj megőrzését, de a jövőre gondolva folyékony nitrogénban tartósította a begyűjtött spermamintákat – és nemsokára eljöhet az idő, amikor fel is használhatják őket.
Azt az eddigiekben is tudták, hogy mesterséges megtermékenyítéssel a gyakoribb déli nőstények is képesek lehetnek megszülni egy észak-déli hibridet, de a kutatók nem voltak benne biztosak, hogy az utód egészséges és nemzőképes lesz-e, egy friss genetikai vizsgálat viszont elárulta, hogy a két alfaj közelebbi rokonságban áll egymással, mint eddig feltételezték. A teszt elárulta, hogy nem is olyan rég, a legutóbbi jégkorszak idején a két alfaj egyedei közös területen osztoztak, és párosodtak is egymással, húszezer év pedig a genetika szempontjából nem túl nagy idő, így Michael Bruford genetikus szerint valószínű, hogy egy déli példány is egészséges hibridnek adhat életet. Erre legutóbb 1977-ben került sor: az utolsó ismert, fogságban született példány ugyan 32 évet élt, de sosem párosodott.