Egy Tunéziában előkerült, 8 ezer éve élt férfi maradványainak DNS vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: európai vadászó-gyűjtögető felmenőket.
Több mint kéttucat, elefánt és víziló csontból készült eszköz került elő egyetlen tanzániai lelőhelyről. Ekkoriban így már bevett dolog lehetett a csonteszközök készítése.
Egy friss kutatás szerint az állatok mikrobiomja nem attól függ, hogy mit esznek, hanem attól, hogy melyik fajhoz tartoznak.
A Psilocybe ochraceocentrata ráadásul a legismertebb hallucinogén gombafaj, a kubai badargomba legközelebbi rokona lehet, és akkor terjedhetett el, amikor a Homo erectus vándorolni kezdett északra.
Az Egészségügyi Világszervezet közleménye szerint a megbetegedéseket egyszerre okozhatja többféle vírus, például malária, tüdőgyulladás, influenza, Covid-19 vagy kanyaró, illetve az alultápláltság.
A kór influenzaszerű tünetekkel, magas lázzal és fejfájással jár, legalább 79 fertőzött meghalt, más források szerint az áldozatok száma elérte 143-at. Az országban emellett egyre több a majomhimlős eset is.
A 19. század legvégén kilőtt hímek még életükben megsérült fogzománca alól előkerült szőrszálak genetikai elemzése a legendákat igazolta.
A korábban majomhimlőként ismert kórokozó gyorsan terjed Közép-Afrikában és elsősorban gyermekek körében okoz fertőzéseket. A WHO szerdán dönt, hogy nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet hirdet-e.
Évente több százezer ember halálát okozhatják a rossz minőségű gyógyszerek Szubszaharai Afrika országaiban, derül ki egy kiterjedt elemzésből.
A két újonnan azonosított faj csak a tudomány számára volt ismeretlen, a helyi gyógyítók és sámánok szertartásaiban már régóta szerepelnek a pszilobicintartalmú gombák.
A légszennyezés Afrikában ma a második vezető halálozási tényező. Hogyan lehet kiváltani az erősen környezetszennyező dízeles technológiákat? A CEU és a Qubit közös podcastjának vendége Lipták Szilárd villamosmérnök, aki Nairobiban fejleszt napelemes malmokat otthoni használatra.
Kenyai elefántok kommunikácóját vizsgálva úgy tűnik, hogy képesek egymást az emberi nevekhez hasonló módon, egyénileg megszólítani. Ez teljesen egyedülálló jelenség az állatvilágban, és köze lehet a nyelv evolúciójához is.
A világ ismert kobalt- és mangánkészletének fele az érzékeny afrikai ökoszisztémák alatt található.
Az ősi és modern emberi genomokat, valamint az egykori környezetet rekonstruáló modelleket felhasználó kutatás szerint az Eurázsiát először elérő emberek több ezer évig az Iráni-fennsíkon éltek.
A 42 faj több mint 53 ezer megfigyelésén alapuló adatsorok egyértelműen mutatják a negatív tendenciát.