Mi köze a D-vitaminnak a bőrszínünkhöz? Mennyire határozza meg az emberi bőr színét a földrajzi elhelyezkedés? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A dél-afrikai vízlelőhelyeken kétszer nagyobb valószínűséggel menekültek el a vadállatok, ha emberi hangokat hallottak, mintha egy oroszlán üvöltését játszották volna le nekik.
A Kalambo-vízesésnél talált, eszközökkel végzett megmunkálás nyomait rejtő fadarabok valószínűleg egy folyóparti stég vagy kunyhó részét képezték.
Egy újonnan felfedezett főemlősfaj vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a főemlősök Európa nyugati és középső részén fejlődtek ki, innen terjedtek el a mediterrán térségben, majd Afrikában is.
Rózsa Balázs kutatóorvos-fizikus Magyarországon építi a világ egyik legmodernebb szemészeti kutatóintézetét; Hardi Richárd szemészorvos a kongói őserdőben küzd a szürkehályog ellen. Legújabb podcastepizódunkban egy Boncasztalhoz ültek.
A súlyosan veszélyeztetett keskenyszájú orrszarvúk tülkeit azért szokták eltávolítani, mert így nem lövik ki őket az orvvadászok, de ez rosszul hat az állatok szociális életére.
A nőstény jelenléte biztató, mert a nőstények jelentik a falkák alapját.
A betegségbe 2021-ben több mint 600 ezer ember, többségében gyermek halt bele.
A világ 15 éveseinek több mint fele az árfolyam ismeretében sem tudja kiszámolni, hány euró 2700 dollár – mondta a Stanford neves közgazdászprofesszora, Eric Hanushek hétfői előadásában. Ez azért baj, mert az oktatás színvonala később az egyéni kereseteket és az egyes országok gazdasági teljesítményét is látványosan befolyásolja.
Az afrikai szavanna változó éghajlata és gazdag állatvilága arra késztette az ember elődeit, hogy megszabaduljanak szőrzetüktől, szerszámokat használjanak és változtassanak étrendjükön – állítja a témát évtizedek óta kutató ökológiaprofesszor.
Alig 50 éve, 1974-ben még feleennyien, 4 milliárdan voltunk, de pánikra semmi ok: a népesség éves növekedésének üteme az utóbbi évtizedekben drámai mértékben csökken. Szakértők szerint különben sem az számít, hogy mennyien vagyunk, hanem hogy miként osztozunk a Föld erőforrásain.
A projekt a világ egyik legnaposabb országában, az alacsony népsűrűségű Namíbiában épül, ahol tökéletesen megoldható a nap- és szélerőművekkel hajtott hidrogénes áramtermelés.
Bár egy mentőautó elvben gyorsabb, szűk belvárosi terekben vagy dugókban a bicikli sokkal hatékonyabb. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában már megszokott látvány a bringás mentő, míg Afrikában és Ázsiában az infrastrukturális problémákat és a pénzhiányt igyekeznek orvosolni vele. Az Országos Mentőszolgálat nemrég bejelentette, hogy hamarosan Magyarországon is lesznek biciklis mentősök.
65 ezer évvel ezelőtt az egész kontinensen őrületes népszerűségre tett szert a korabeli svájci bicska, a mindenre alkalmazható pattintott kőpenge, ami ugyan egyszerű, mint a faék, de a hasonló technikai megoldások miatt a kutatók úgy gondolják, hogy a különböző törzsek egymástól tanulhatták el a nyelezés és a ragasztás fortélyait.
A zsűri indoklása szerint a Burkina Faso-i születésű Diébédo Francis Kéré társadalmi és környezeti igazságosságot szolgáltat, építészete nem a tárgyról, hanem a célról szól, nem a termékről, hanem a folyamatról.