Sokat kávézol? Mostantól a génekre is foghatod

A géneknek nagyobb szerepe lehet abban, ki mennyi kávét vagy teát iszik, mint eddig hitték – állítják a Nature Scientific Reports szerzői. Sőt, a keserű italokból hajlamosak többet fogyasztani azok, akik – genetikai adottságaik miatt – jobban érzik annak keserűségét. 

Ez annak fényében meglepő lehet, hogy a keserű ételeket és italokat, a savanyúval együtt, az ember azért hajlamos kerülni, mert evolúciósan kódolva van a szervezetében, hogy ami keserű, az minimum gyanús, de akár még életveszélyes is lehet.

A kutatók az adatok egy részét a megkérdezettek fogyasztási szokásait firtató kérdőívek segítségével, míg egy másik részét genetikai adatokat is tartalmazó adatbázisokból gyűjtötték. A kérdőív elsősorban a tea- és kávéfogyasztási szokásokra, valamint a résztvevők alkoholfogyasztási gyakorlatára kérdezett rá.

Keserű és keserű között valójában jelentős különbségek lehetnek. Teljesen másnak érezzük a kelbimbó, a tea, a kávé vagy a vörösbor kesernyésségét – magyarázta a kutatást vezető ausztrál Jue Sheng Ong a Live Science magazinnak

A mintegy félmillió megkérdezett és 1757 ikerpár biobankból származó adatai alapján végzett kutatásból az derült ki, hogy a kesernyés zöldségek, például a kelbimbó kesernyés ízét intenzívebben érzékelő emberek hajlamosabbak inkább teázni, mint kávézni. Az alkoholt, azon belül is épp a fanyar ízéről híres vörösbort pedig kifejezetten kerülik. Ong szerint az általuk felfedezett adalék akár még az alkoholizmus elleni küzdelemben is jól jöhet.