Sokat kávézol? Mostantól a génekre is foghatod

A géneknek nagyobb szerepe lehet abban, ki mennyi kávét vagy teát iszik, mint eddig hitték – állítják a Nature Scientific Reports szerzői. Sőt, a keserű italokból hajlamosak többet fogyasztani azok, akik – genetikai adottságaik miatt – jobban érzik annak keserűségét. 

Ez annak fényében meglepő lehet, hogy a keserű ételeket és italokat, a savanyúval együtt, az ember azért hajlamos kerülni, mert evolúciósan kódolva van a szervezetében, hogy ami keserű, az minimum gyanús, de akár még életveszélyes is lehet.

A kutatók az adatok egy részét a megkérdezettek fogyasztási szokásait firtató kérdőívek segítségével, míg egy másik részét genetikai adatokat is tartalmazó adatbázisokból gyűjtötték. A kérdőív elsősorban a tea- és kávéfogyasztási szokásokra, valamint a résztvevők alkoholfogyasztási gyakorlatára kérdezett rá.

Keserű és keserű között valójában jelentős különbségek lehetnek. Teljesen másnak érezzük a kelbimbó, a tea, a kávé vagy a vörösbor kesernyésségét – magyarázta a kutatást vezető ausztrál Jue Sheng Ong a Live Science magazinnak

A mintegy félmillió megkérdezett és 1757 ikerpár biobankból származó adatai alapján végzett kutatásból az derült ki, hogy a kesernyés zöldségek, például a kelbimbó kesernyés ízét intenzívebben érzékelő emberek hajlamosabbak inkább teázni, mint kávézni. Az alkoholt, azon belül is épp a fanyar ízéről híres vörösbort pedig kifejezetten kerülik. Ong szerint az általuk felfedezett adalék akár még az alkoholizmus elleni küzdelemben is jól jöhet. 

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.