Kiválasztották a jövő magyar tudománykommunikátorait

Kiderült, kik lesznek 2019 scindikátorai. Ha a Qubit októberi híradása után még mindig akad, aki nem tudja, kik a scindikátorok (ejtsd: szindikátorok), most elmondjuk: a programgazdák szerint olyan emberek, akik szórakoztatóan, érthetően tudnak beszélni tudományos kutatásaikról. 2019 scindikátorait az előző két évhez hasonlóan újságírók, improvizációs színpadi előadók, illetve színpadi megjelenésre specializálódott szakemberek segítik abban, hogy szórakoztatóan, érthetően tudjanak mesélni ötleteikről. 

A kommunikációs tréningre több mint százan jelentkeztek, az elődöntőbe harmincan jutottak be, november 22-én pedig az is kiderült, ki az a 14 szerencsés doktorandusz, mester- és alapszakos hallgató, aki részt vehet a Nők a Tudományban Egyesület programján. Jelentkezni csak természettudományos, informatikai, mérnöki, illetve matematikai területen kutatóknak lehetett. 

Az ingyenes tréning résztvevői nemcsak tanulnak, hanem versenyeznek is, a legjobbakat a képzés végén díjazzák. A félmillió forintos fődíj mellett szakmai utazásokat, publikálási lehetőségeket, külföldi konferenciautakat lehet nyerni.

Scindikátorjelöltek az elődöntőnFotó: Potyó Imre

Akik bejutottak a döntőbe, három hónapon át személyre szabott és csoportos mentorálás keretében fejlődhetnek improvizációban, történetmesélésben, videókészítésben vagy színpadi viselkedésben, fellépésben. A tréningen tanultakat a jövőben nemcsak újságírókkal való találkozásaik során kamatoztathatják majd. A scindikátorok olyan képességeiket fejleszthetik, amelynek segítségével könnyebben szerezhetnek kutatói pozíciókat itthon vagy akár külföldön, vagy akár magánbefektetőkkel is sikeresebben tárgyalhatnak, amikor kutatásaikhoz finanszírozókat keresnek – mondták a program szervezői.

Mi ebben a jó a magyar tudománynak?

Már csak hab a tortán, hogy mindeközben javul a hazai tudománykommunikáció, a scindikátorokból pedig valódi közösség kovácsolódik, legalábbis erre számítanak a programgazdák. A rátermettség és az elhivatottság mellett ezért is fektettek arra külön hangsúlyt, hogy a döntősök minél változatosabb kutatási és földrajzi területekről érkezzenek. A jelentkezők 20 hazai és határon túli egyetemről pályáztak, a döntősök közé bekerültek debreceni, pécsi, szegedi és újvidéki hallgatók is.

Íme a döntősök:

  1. Dálya Gergely, az ELTE doktorandusza olyan témát kutat, amely a Qubitnek is szívügye. Azon ügyködik, hogy a földi detektorokkal ne csak mérni lehessen a gravitációs hullámokat, hanem azt is meg lehessen határozni, honnan érkeztek. 
  2. Erdei Gergő, a Semmelweis Egyetem doktorandusza azt a kérdést járja körül, mi a különbség a kövér és normál testalkatú gyerekek lakóhelye és szociális háttere között, illetve mit lehet tenni, hogy egy gyerek se hízzon el?
  3. Horváth Ivett Szalóme, a Debreceni Egyetem alapszakos hallgatója gyógytornász szemmel vizsgálja az általános iskolai írás- és olvasásoktatást és a kisiskolás korú gyerekek általános fejlődésének az ütemét.
  4. Kis Dávid, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem sugárbiológiával foglalkozó hallgatója látszólag tréning nélkül is feltalálja magát a színpadon: elődöntős performanszát azzal kezdte, hogy „tartsa fel a kezét, aki kapott vagy küldött ma legalább egy emailt”. Miután a kéztenger a magasba lendült, a tudóspalánta elmagyarázta, hogy kutatása abban segít majd, hogy kiszűrje a rákos sejtek által továbbított spameket.
  5. Lévay Krisztina, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem  gyógyszervegyész-mérnök doktorandusza növényi alapú lebomló műanyagokkal foglalkozik. Hangsúlyozta, amit a Qubit kísérletben bizonyított: marketingtrükkök ide vagy oda, a politejsav-szatyornak is ezer év kell, mire természetes körülmények között lebomlik. Kutatásával Lévay Krisztina ezt a folyamatot csökkentené egy hónapra. Majd leteszteljük azt is. 
  6. Németh Richárd, az ELTE jövőbeli tengerbiológusa szárnyascsigák segítségével igyekszik feltárni az emberi tevékenység természetes vizekre gyakorolt hatását. Van köztük több örökzöld is, például a műanyagszemét.
  7. Putti Krisztián a BME mesterszakosaként olyan számítógépes megoldások fejlesztésén dolgozik, amelyek a jövőben az atomerőművek üzemanyag-felhasználásának hatékonyságát növelik, ezáltal pedig a veszélyeshulladék-képződést csökkentik. 
  8. Sánta-Bell Evelin, a BME doktorandusza gyógyszerhatóanyagok, illetve biodízel gyártásában is hasznosítható fehérjetisztítási módszerek tökéletesítésén fáradozik, amikor nem a színpadi megjelenést gyakorolja.
  9. Steinmann Vilmos, az ELTE geoinformatikusa marsfelszíni mintázatok és földi topográfiai jellegzetességek összehasonlításával igyekszik bizonyítani, volt-e víz a Marson.
  10. Vajda Kitti, a BME mesterszakos hallgatója az autizmussal élők megértését, elfogadását, társadalmi integrációját segítő program kidolgozásán fáradozik. 
  11. B. Varga Emese, az Újvidéki Egyetem alapszakos hallgatója építészeti mimetikával foglalkozik. Hogy mi az? Egy tudományág, amely megfejti, mi a közös egy gyöngykagylóban és egy ultramodern, önhordó épületben. 
  12. Vékony Kata, az ELTE etológia tanszékének mesterszakos hallgatója a Qubit által is kiemelten kezelt témát kutat. Nem véletlenül, mert – mint azt Vékony Kata is hangsúlyozta – „a kutyákat (majdnem) mindenki szereti”. Ráadásul a pozitív megerősítés, közkeletű nevén a jutalmazásos nevelés lehetséges kockázatait is segíthetnek megérteni. 
  13. Vida Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem matematikushallgatója vállalatoknak segít eligazodni a nagyvárosi terekben, méghozzá a gráfelmélet segítségével, matematikai modellezéssel. 
  14. Weintraut Rita a Pécsi Tudományegyetemen kutatja a mindfulness módszerek és a gyógyíthatatlan betegségek kapcsolatát, vagyis azt, mit tehet a terapeuta egy olyan páciensért, akinek a kezelések mellett is folyamatosan romlik az állapota.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: