
Legalább 50 éve velünk vannak a mikroműanyagok
Egy 1971-ben gyűjtött édesvízi rovarlárva lakócsövében építve találtak műanyagot a hollandiai Naturalis Biodiverzitási Központ kutatói.
Egy 1971-ben gyűjtött édesvízi rovarlárva lakócsövében építve találtak műanyagot a hollandiai Naturalis Biodiverzitási Központ kutatói.
Az Amerikai Kémiai Társaság éves konferenciáján bemutatott eredmények szerint a polisztirol, polietilén és polipropilén zöme a rágás első 8 percében szabadul fel a termékekből.
Míg a vadonban mindig új fészket raknak, a városban hosszú távú lakhelyeket építenek műanyagból egyes madarak – ezeket vizsgálták kutatók, és nemcsak covidmaszkokat találtak, de egy csokipapírt is, ami még az 1994-es focivébét hirdette.
A szennyezés üteme elképesztő: 2016 és 2024 között a másfélszeresére nőtt az emberi agyszövetekben észlelt mikro- és nanoműanyagok mennyisége.
A mélyben vadászó bálnafajok a hallásukra hagyatkoznak a sötétben, ez viszont becsapja őket.
Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.
A műanyagban, papírban, üvegben és fémekben is előforduló és az ételbe bekerülő kemikáliák egészségügyi hatásairól keveset tudunk, de a PFAS vagy a biszfenol A jelenléte különösen aggasztó.
A nem megfelelő, vagy hiányzó szemétszállítás és hulladékkezelés miatt évente több mint 50 millió tonna műanyaghulladék marad kezeletlenül, és ennek nagy részét elégetik.
A kutatók által vizsgált agyi minták tömegének 0,5 százalékát mikroműanyagok tették ki, ami azt jelenti, hogy az agyszövetben akár 20-szor jobban megtapad a szennyező, mint más szerveinkben.
A csónakgyártásban használt anyag a vízbe oldódva kerül a szűrő életmódot folytató puhatestűek szervezetébe. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a szennyezett kagylófélék elfogyasztása káros lehet-e az emberi egészségre.
A fél milliméteres és annál kisebb műanyagdarabkák a merevedési zavarokhoz és a férfiak csökkenő termékenységéhez is hozzájárulhatnak.
Kínai kutatók szerint elengedhetetlenül fontos lenne, hogy megismerjük a mikroműanyag szennyezés szaporodásra gyakorolt lehetséges káros hatásait.
A visszakövethető műanyaghulladékok 24 százalékát a Coca Cola, a Pepsi, a Danone, a Nestlé és egy dohányipari cég bocsátotta ki.
Nemcsak a termelők és a fogyasztók hibásak a rengeteg műanyaghulladék miatt, hanem maga a rendszer is, amiben olcsóbb műanyagot gyártani, mint átállni a körforgásos gazdálkodásra.
Az ismert 16 fajból 10 próbál így túlélni a trópusi régiókban.