Rengeteg műanyagszemét kerül a tengerbe, de becsléstől függően a 70-99 százaléka nem kerül elő többé. Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok legalább egy része a korallokban köt ki.
A műanyagban, papírban, üvegben és fémekben is előforduló és az ételbe bekerülő kemikáliák egészségügyi hatásairól keveset tudunk, de a PFAS vagy a biszfenol A jelenléte különösen aggasztó.
A nem megfelelő, vagy hiányzó szemétszállítás és hulladékkezelés miatt évente több mint 50 millió tonna műanyaghulladék marad kezeletlenül, és ennek nagy részét elégetik.
A kutatók által vizsgált agyi minták tömegének 0,5 százalékát mikroműanyagok tették ki, ami azt jelenti, hogy az agyszövetben akár 20-szor jobban megtapad a szennyező, mint más szerveinkben.
A csónakgyártásban használt anyag a vízbe oldódva kerül a szűrő életmódot folytató puhatestűek szervezetébe. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a szennyezett kagylófélék elfogyasztása káros lehet-e az emberi egészségre.
A fél milliméteres és annál kisebb műanyagdarabkák a merevedési zavarokhoz és a férfiak csökkenő termékenységéhez is hozzájárulhatnak.
Kínai kutatók szerint elengedhetetlenül fontos lenne, hogy megismerjük a mikroműanyag szennyezés szaporodásra gyakorolt lehetséges káros hatásait.
A visszakövethető műanyaghulladékok 24 százalékát a Coca Cola, a Pepsi, a Danone, a Nestlé és egy dohányipari cég bocsátotta ki.
Nemcsak a termelők és a fogyasztók hibásak a rengeteg műanyaghulladék miatt, hanem maga a rendszer is, amiben olcsóbb műanyagot gyártani, mint átállni a körforgásos gazdálkodásra.
Az ismert 16 fajból 10 próbál így túlélni a trópusi régiókban.
A mikroműanyag-részecskék nehézfémekkel, vírusokkal és mérgező anyagokkal is szennyeződhetnek, és ha egyszer kikerülnek a környezetbe, akárhová elérnek.
Most már tényleg nincs olyan szeglete a Földnek, ahol ne lenne műanyag.
Ezer liter Balaton-víz átlagosan 5,5 műanyagszemcsét tartalmaz, ami sokszor a kimosott ruhákból vagy kozmetikumokból kerül a tóba. Svigruha Réka szerint azt is érdemes vizsgálni, hogy mi lesz a hallal, ami megeszi a bolhát, és mi lesz az emberrel, aki megeszi a halat.
A Policy Solutions, a Friedrich Ebert Stiftung és a brüsszeli FEPS Budapest bel- és külvárosában, a fővárosi agglomerációban, Szegeden, Miskolcon, Veszprémben és Dunaújvárosban szondázta a lakossági attitűdöket.
Mindennek van környezeti lábnyoma, még a szennyezés ellen kitalált újrahasznosításnak is.