Büszke teremtményeire, a genomszerkesztett ikrekre a kegyvesztett kínai kutató

Nemcsak kiáll a saját teljesítménye mellett, büszke is arra, hogy HIV-fertőzésre rezisztens csecsemőket hozott létre genomszerkesztéssel Csienkuj He , annak a kínai kutatócsoportnak a vezetője, amely az első emberileg módosított genommal rendelkező ikerpárt jegyzi a hírek szerint. Mint elmondta, a költséges eljárásra maga hajtotta fel a pénzt, a párok pedig önként jelentkeztek a nem mindennapi kísérletre.

A HIV-fertőzött apától és egészséges anyától világra jött, elvileg egészséges ikrek génállományát Csienkuj állítása szerint az úgynevezett Crispr-Cas9 technológiával tették HIV-rezisztenssé. (Az eljárásról a napokban részletesen írt genetikus szerzőnk, Varga Máté.) A DNS-szabászati módszert Feng Csang forradalmasította. A 2013 óta töretlenül egyre tovább tökéletesített génsebészeti módszerrel a szövegszerkesztők kivágás-beillesztés parancssorához hasonlóan lehet a problémás vagy épp a kívánatos géneket ki-be kapcsolgatni, netán el is tüntetni, vagy másikkal helyettesíteni.

A kegyvesztett és magát egy világraszóló balhé kellős közepén találó tudós, mint azt szerdán a Hongkongi Egyetemen, egy génsebészeti csúcstalálkozón nagy nyilvánosság előtt hangsúlyozta, mindössze azt sajnálja, hogy a következő genomszerkesztett, HIV-rezisztens embriók „legyártását” a botrány miatt fel kellett függesztenie. 

A kísérletben részt vett 8 nő közül ugyanis, mint azt Csienkuj elmondta, egy második nő is megfogant a mesterséges megtermékenyítés során. Kutatásait most épp egy ahhoz hasonló konferencián védte meg, amelyen három évvel ezelőtt amerikai, brit és kínai kutatók az övéhez hasonló kísérleteket tiltólistára tették.

Csienkuj He , a HIV-rezisztens ikrek alkotójaFotó: Youtube

A tudományos (és laikus) közönség felháborodása egyébként annak fényében némiképp álszentnek tűnik, hogy idén májusban a Crispr-technológiát tökélyre fejlesztő, ezért sokak által Nobel-esélyesnek is tartott Csang és a szintén az Egyesült Államokban kutató David Liu biokémikus 87 millió dolláros alaptőkével épp egy olyan startupot hívtak életre, amely a Crispr-módszerre alapozná szolgáltatásait. A nem akárhol, hanem a Harvardon és az MIT-n kutató génszabászok a saját fejlesztésű génmódosító eljárásaikra alapozva genetikai betegségek egész sorának jövőbeni gyógyítását ígérik. A napokban kipattant emberigenom-szerkesztési botrányban is megszólaló Csang a hasonló kísérletek felfüggesztése mellett állt ki.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: