Hipnotikus videón mutatják be, hogyan csúszhatnak össze a kontinenseink 250 millió éven belül
A földtörténészek számára nem újdonság, hogy a Föld mai arculatának meg vannak számlálva a napjai. A földrészek autonómiája legalábbis tarthatatlan, a szuperkontinensek kora nem járt le a nagyjából 310 millió évvel ezelőttől 130 millió éven keresztül létezett Pangeával.
Arra mindeddig mégis meglepően kevesen vállalkoztak, hogy megsaccolják, mikor jön majd létre és hogyan is fog kinézni a következő szuperkontinens. Portugál, brit és ausztrál geológusok és óceanográfusok egy csoportja nemrégiben épp erre vállalkozott.
A kutatók abból indultak ki, hogyan bomlott 180 millió évvel ezelőtt önálló kontinensekre Pangea, és azóta merre araszolgatnak a ma ismert földrészek. Az Eurázsiától és Afrikától egyre távolodó amerikai kontinens által megnyitott Atlanti-óceán például azóta is fokozatosan nő – a Csendes-óceán rovására. Ha ez a következő egy-két százmillió évben is így halad tovább, nagyjából 200-250 millió év múlva létrejön Novopangea. Az új szuperkontinens nagyjából annyiban különbözik majd a 200 millió évvel ezelőttitől, hogy az amerikai kontinens átkerül Eurázsia Ázsia felőli oldalára. Ja, és eszerint az alig néhány százmillió éve született Atlanti-óceán visszaszorítja a Csendest.
A kontinensek mozgásáról az Amerikai Geofizikai Egyesület nemrég videót is készített:
A kutatók szerint azonban vannak alternatív lehetőségek is. Ezek egyike szerint az amerikai kontinens távolodása lelassul, majd egy ponton meg is áll, Amerika pedig visszafordul. A folyamat végén, úgy 250 millió év múlva az ős-Pangea egy szuperújkori változata, Pangea Ultima jönne létre, amelynek minden partját a Csendes-óceán nyaldosná.
Nemcsak némiképp módosult Pangeák jöhetnek létre
Nem zárható ki viszont az sem, hogy a földkéreglemezek mozgásai és egymásra torlódása mentén új ütközési, szakszóval szubdukciós zónák alakulnak ki. Ezeknek köszönhetően a korábbitól akár merőben eltérő formációk is létrejöhetnek. Az erre fogadó forgatókönyvek egyike szerint az északi irányba araszoló Ausztrália lenne a majdan Aurica fantázianéven egyesülő új szuperkontinens központi magja.
Az utolsó, a Föld mai arculatát egyúttal a legdrasztikusabban átformáló elképzelés szerint az északi irányú mozgás nemcsak Ausztrália, hanem a többi földrész haladási irányát is kőbe vési. Az Amasia-hívők szerint néhány százmillió év múlva Antarktika kivételével minden kontinens az Északi-sark köré csoportosul majd.
A Global and Planetary Change című szaklapban nemrégiben publikáló nemzetközi kutatócsoport, noha mind a négy lehetséges forgatókönyvet vizsgálja, Novopangea kialakulását látja a legvalószínűbbnek.
(Forrás: The Conversation)
Kapcsolódó cikk a Qubiten: