Bár a Pokemon Go globális őrülete nagyjából a múlté, és már csak néhány olyan harcoló alakulat tartja magát, akik nem hallottak róla, hogy vége a háborúnak, a Niantic által fejlesztett, az augmented reality (AR), vagyis a kiterjesztett valóság eszközével operáló mobiltelefonos játék hatása nem múlt el nyomtalanul.

A Pokémon Go lényege, hogy a felhasználók a világ valódi térképén alapuló kiterjesztett valóságban keresnek pokémonokat, és fizikai valójukban odamennek, hogy megszerezzék vagy legyőzzék őket. A játék 2016 nyarán annyira eldurvult, hogy egy hollandiai városban például éjszakára kijárási tilalmat akartak bevezetni a pokémonoknak, Oroszországban pedig 3 év börtönt kapott valaki, mert egy templomban játszott.

Az észak-kaliforniai kerületi bíróság november 29-én tárgyalta azt az ügyet, amelyet még két éve indított a New Jersey állam West Orange városában lakó Jeffery Marder a Niantic, illetve a jogtulajdonos Ninentendo ellen. A nyugdíjas Marder úr a játék fejlesztőjét tartotta felelősnek azért, hogy ingatlanát 2016 nyarán „elözönlötték” a Pokemon Go-játékosok: összesen öt illetéktelen behatolást regisztráltak nála.

Két évvel ezelőtt jelentős sajtóvisszhangot keltett az is, amikor kiderült, hogy a játék valósága egyebek mellett a washingtoni Holokauszt Múzeumra vagy egy alabamai temetőre is kiterjedt.

A bíróság most kártérítés megfizetésére is kötelezte az alperes játékfejlesztőket, de annak összege nem publikus. Annyi a nyilvános adatokból tudható, hogy a játékot tavaly nyár végére már 100 millióan töltötték le telefonjukra, a cég 2017-es árbevétele pedig elérte a 270 millió dollárt.

A Pokemon Go-val és a kiterjesztett valósággal (AR) az alábbi cikkenkben foglalkoztunk korábban: