Rettegett revizorok, gyilkos pokémonok, szorgalmas illegális bevándorlók

A heti közgázhíradóban: új tanulmányok az adóellenőrzések hatásáról, a gyilkos pokémonokról és az illegális bevándorlók oktatásáról.

Ha kiszáll az adóellenőr, nem csak te fizetsz több adót

Az adóelkerülés Magyarországon szinte nemzeti sport, de máshol is gyakori. Egy új amerikai kísérletben azt vizsgálták, hogy mi történik a gyanús cégek adófizetési hajlandóságával, ha levelet kapnak, hogy be kellene fizetni az adót, vagy ha kiszáll hozzájuk egy revizor.

William C. Boning, Joel Slemrod és Ugo Troiano (akinek egy másik tanulmányáról is írtam nemrégiben), a michigani egyetem kutatói az amerikai adóhatóságnál dolgozó kutatókkal közös tanulmányában 12 ezer olyan céget vizsgáltak, amelyek az adóhatóság algoritmusai szerint gyanúsnak tűntek az általuk a dolgozóik béréből levont és az adóhatóságnak továbbküldött adó mennyisége alapján. A 12 ezer céget véletlenszerűen három csoportba sorsolták: az egyik csoportot békén hagyták; a másik csoportnak küldtek egy levelet, amiben barátságosan elmagyarázták, hogy meglepően kevés volt a befizetésük, illetve hogy miként működik az adóelőleg, és meddig kéne beküldeniük a pénzt; a harmadik csoport tagjaihoz pedig személyesen szállt ki egy adóellenőr, hogy elbeszélgessen velük az adóelőlegről. Egy ilyen kísérletben azért hasznos, ha van egy kontrollcsoport, amivel nem történik semmi, mert így kiszűrhető az a hatás, hogy egyébként a kísérlettől függetlenül is változhatna a cégek adómorálja. Például ha azokhoz a cégekhez szállnak ki, amelyek gyanúsak, mert átlagosan kevés adót fizettek be az elmúlt negyedévekben, de ennek az oka csak átmeneti likviditási probléma volt, úgy tűnhetne, hogy a revizorok megjelenése okozta a javuló adómorált, pedig csak a likviditási gondok szűntek meg. Ez nem csak elméleti probléma: a kísérletben a kontrollcsoportban is javult kicsit az adómorál. Ezért a levelek és a revizorok hatásának pontos kiszámitásához nemcsak a levelet kapó és a revizorok által meglátogatott cégek adómoráljának javulását kell figyelembe venni, hanem ki kell vonni az ő javulásukból a kontrollcsoport javulását, hiszen ennyit javultak volna, ha semmi nem történik velük.

A kutatók arra jutnak, hogy ha egy céghez kiszállt a revizor, hogy tájékoztassa, akkor a kontrollcsoporthoz képest 276%-kal (!) nőtt az adóbefizetése a következő negyedévben. Ha viszont csak levelet kapott egy cég, 34%-os volt a növekedés. 

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Ami szintén érdekes: a kutatók azt is látják, hogy melyik cég kivel szerződik az adóbevallása elkészítéséhez. (Amerikában annyira bonyolultak az adók, hogy még a sima dolgozók is gyakran adózásra szakosodott cégeket vesznek igénybe az adóbevallásuk elkészítéséhez. Az adóbevallások elkészítésével foglalkozó cégek persze örülnek, hogy bonyolultak az adók, sőt súlyos dollármilliókat költenek lobbizásra, hogy a szövetségi kormány még véletlenül se egyszerűsítse a rendszert.) Amikor egy céghez kimegy a revizor, annál az átlagosan 24 másik cégnél is átlagosan 2%-kal nő a befizetett adóelőleg, amelyiknek ugyanaz az adóbevallását elkészítő könyvelője, mint a meglátogatott cégnek. A meglátogatott cégek leányvállalatainál viszont átlagosan 9%-os csökkenést találtak a kutatók a befizetésekben. Két lehetséges magyarázatot vetnek fel: vagy a leányvállalatoktól vontak el pénzt a nagyobb adóelőleg-befizetésre, vagy mivel az adóelőlegre ránéztek a revizorok, máshol próbáltak spórolni: papíron megemelték a leányvállalatokon keresztül leírható költségeiket.

A pokémonok ölnek

Nem is gondolnád, hogy közgazdászok írták azt most megjelent műhelytanulmányt, ami a Pokémon Go nevű népszerű okostelefonos alkalmazás veszélyeiről szól. A Pokémon Go lényege, hogy a felhasználók a városuk valódi térképén alapuló kiterjesztett valóságban keresnek értékes pokémonokat, és fizikailag odamennek, hogy megszerezzék őket. A játék annyira elharapódzott, hogy egy hollandiai városban éjszakára kijárási tilalmat akartak bevezetni a pokémonoknak, Oroszországban pedig 3 év börtönt kapott valaki, mert egy templomban játszott. Mara Faccio és John McConnell, a Purdue Egyetem kutatói egy indianai megyében vizsgálták a pokémonok elhelyezkedését és az ezekhez kötődő haláleseteket. (Ha ismerős ez a tanulmány, az amiatt van, mert a 444 már november végén írt róla egy rövidhírt az Axios cikke alapján. A közgazdaságtanban viszont annyira lassú a publikációs folyamat, hogy egy 2017. novemberében először online megosztott tanulmányból 2018. februárjára lesz műhelytanulmány, aztán majd 2019-ben vagy 2020-ban publikáció.)

A kutatók arra jutnak, hogy a pokémonlelőhelyek közelében jóval több baleset, sérülés, sőt haláleset történik. Indiana állam Tippecanoe megyéjében vizsgálták, merre voltak az úgynevezett PokéStopok, amikor megjelent a játék. A játék megjelenése utáni öt hónapban számításaik szerint 134 extra balesetet okozott a játék, 498 567 dollár kárt okozva autókban, ami ebben az időszakban a megye összes autókárának egyötöde volt. A balesetek teljes költsége 5-25 millió dollár lehetett, ami országos szinten 2-7.3 milliárd dollárnak felel meg. Vagyis a kutatók szerint nemcsak hogy megölt két plusz embert a Pokémon Go Tippecanoe megyében, 31 extra embernek pedig sérülést okozott, hanem ha egész Amerikára kivetítjük a hatását, akár a magyar GDP 6%-ának megfelelő kárt is okozhatott.

Az illegális bevándorlók tanulnak és dolgoznak

Korábban már írtam arról, hogy ha legálisan Amerikába jössz, nem veszed el az amerikaiak munkáját, mert amikor harmadára vágták azoknak a külföldieknek a számát, akik munkavállalási vízumot kaphatnak egy évben, nem kapott helyettük több amerikai munkát az őket foglalkoztató cégekben. Amerikában viszont nemcsak kb. 34 millió legális bevándorló él, hanem kb. 11 millió illegális bevándorló is. Ez azt jelenti, hogy az illegális bevándorlók is olyan sokan vannak, hogy érdemes tanulmányozni  a gazdasági hatásukat, az egészségi állapotukat vagy akár az oktatásukat.

Egy most megjelent műhelytanulmány azt vizsgálja, hogy milyen hatása volt a Barack Obama elnök adminisztrációja által 2012-ben bevezetett és Donald Trump elnök által 2017-től fokozatosan kivezetett politikának, ami lehetővé tette, hogy a gyerekként illegálisan Amerikába érkező, 2012-ben 31 évnél fiatalabb bevándorlók egy időre elkerüljék a deportálást (kétévente kellett újrakérelmezniük a státuszukat), illetve munkavállalási engedélyhez és  társadalombiztositási számhoz jussanak. Elira Kuka (Southern Methodist University), Na'ama Shenhav (Dartmouth College) és Kevin Shih (Rensselaer Polytechnic Institute) azt nézik meg, hogy amikor ezek az illegális bevándorlók lehetőséget kapnak a legális munkavállalásra, többet tanulnak és dolgoznak-e.

A tanulmány több felmérést és a kaliforniai állami oktatási hivatal adminisztratív adatait használja. Mivel pontosan nem lehet tudni a felmérésekből, hogy kinek milyen a bevándorlási státusza (ez eléggé csökkentené annak az esélyét, hogy szóba álljanak az illegális bevándorlók a felmérést készítőkkel), a kutatók olyanokat hasonlítanak össze, akik nagy valószínűséggel voltak jogosultak a reform által munkavállalásra és a deportálás elkerülésére. Ezek azok a nem amerikai állampolgár latino fiatalok, akik olyan országokból érkeztek az USA-ba 10 éves koruk előtt, ahonnan sok más bevándorló érkezett, aki részt vett a programban. A kutatók őket hasonlítják össze azokkal, akik ugyanígy érkeztek Amerikába, de már megszerezték az állampolgárságot, így nem érintette őket a reform. Hozzájuk képest a programban való részvételre valószínűleg jogosultak körében 15%-kal nőtt a középiskolát befejezők száma, 45%-kal csökkent a tinédzserkori terhességek száma, és, legalábbis a nők körében, 25%-kal nőtt az egyetemre menők száma. Ezek a fiatalok ráadásul nemcsak többet tanultak, de közben többet is dolgoztak.

A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója.