Ismétlődő rádiójeleket fogtunk a Tejútrendszeren túlról

Ismétlődő gyors rádiókitöréseket észleltek a kanadai CHIME (The Canadian Hydrogen Intensity Mapping Experiment) rádióteleszkóp csillagászai. Az emberiség történelmében ez a második alkalom, hogy hasonló üzenetet fogtunk az űrből - már ha ezt egyáltalán üzenetnek lehet tekinteni. A jelek másfél milliárd fényévnyi távolságból érkeztek, és két hét alatt tizenháromszor ismétlődtek.

A csillagászok mindeddig körülbelül hatvan gyors rádiókitörést rögzítettek, de a most megfigyelt jelek ismétlődnek is – ilyet először és mindeddig utoljára 2012-ben figyeltek meg, az FRB 121102 ugyanis rendszertelen időközönként ugyan, de szintén ismétlődő kitöréseket produkált. 

Az FRB 121102 kitörést a Puerto Ricóban működő arecibói rádióteleszkóp rögzítette, a kutatók 2016-ban két újabb ismétlődést figyeltek meg, ezek alapján pedig sikerült meghatározniuk, hogy a jelek honnan erednek: úgy tűnik, hogy a Tejútrendszeren túlról, egy három milliárd fényévnyire található törpegalaxisból érkeztek. Az ismétlődés azért is fontos, mert így könnyebben meghatározhatják a jelek eredőjét – no meg azért is, mert így lehetséges, hogy nem véletlenről van szó, hanem valaki valahonnan üzenni akar valakinek.

Bár nem lehetetlen, hogy valóban üzenetekről van szó, a legtöbb csillagász legalábbis kétkedve fogadja ezt a magyarázatot: ahogy az FRB 121102, úgy a most megfigyelt jel is hihetetlenül erős, a SETI (a földönkívüli intelligenciát kutató intézet) hasonlata szerint az, ha egy civilizáció kapcsolatfelvételi céllal bocsátaná ki őket, olyan lenne, mintha a Titanic olyan vészjeleket adott volna le, amelyeket még a Marson is észleltek volna. 

Egy évnyi energia

A most észlelt jelek szintén nagyon erősek: a mindössze egy milliszekundum alatt lezajló kitörések olyan erővel zajlanak le, amennyi energiát a Nap egy év alatt bocsát ki. A rádiókitörést hat alkalommal figyelték meg, és mindegyik jel ugyanonnan érkezett. Ingrid Stairs, a British-Columbia-i Egyetem asztrofizikusa szerint az új megfigyelés közelebb segíthet bennünket az ismétlődő rádiókitörések rejtélyének megoldásához, ugyanis ha már bebizonyosodott, hogy az FRB 121102 nem egyedi jelenség, minden valószínűség szerint a jövőben többet is megfigyelhetünk majd, előbb-utóbb pedig azt is megfejthetjük, hogy mi okozza őket. 

Az eddigi elméletek szerint vagy egy nagyon gyorsan forgó, igen erős mágneses mezővel rendelkező neutroncsillag küldheti a jeleket, vagy két egybeolvadó neutroncsillag.

Ezt mi küldtük, többek között arról tájékoztatjuk róla az ufókat, hogy LeninFotó: RIA Novosti/Sputnik

Tom Landecker, a jeleket kutató CHIME projekt egyik munkatársa szerint annyit most már kijelenthetünk, hogy bármi is legyen a forrás, alacsony frekvenciájú rádiójeleket bocsát ki, ebből pedig hosszabb távon következtethetünk arra is, hogy milyen környezetből eredhetnek – bár a rejtély megoldása még messze van, a kirakós néhány újabb darabbal bővült. Az sem lehetetlen, hogy több olyan ismétlődő jel van, ami a mostaninál is alacsonyabb frekvencián mozog, csak ezeket nem még nem észleltük. Arun Naidu, a McGill Egyetem tudósa szerint már az is figyelemre méltó, hogy az ismeretlen forrás milyen széles skálán bocsátja ki a jeleket, az új adatok feldolgozása jelenleg is folyamatban van.

Ez most nem a mikró volt

Bármi is legyen a forrás, úgy tűnik, hogy jó messze van – nem úgy, mint a rejtélyes ausztrál jel, amelyet 1998-ban figyeltek meg először: ezekről azt hitték, hogy villámcsapások okozzák őket, míg ki nem derült, hogy a kutatóállomás mikrója adja ki őket. Ez most nem túl valószínű – vagy ha mégis ez a helyzet, akkor valaki az univerzum legnagyobb mikróját indította el valahol másfél milliárd fényévnyire a Földtől. 

El tudod mondani egy szóban, milyen szaga van a fűnek?

Arisztotelész óta elfogadott tézis az érzékek hierarchiája: látás, hallás, tapintás, szaglás, majd ízlelés. De vajon tényleg ennyire univerzális az emberi érzékelés hierarchiasorrendje? A válasz nem, különösen, ha a különböző nyelvek tükrében vizsgáljuk a kérdést.