A Tejútrendszer keletkezésekor történt szupernóva-robbanások maradványaiból szinte semmit nem sikerült eddig megtalálni, de két szuperteleszkóp együttes munkájának köszönhetően kiderült: ott vannak.
Közel 2000 gyors rádiókitörést figyeltek meg kutatók néhány hónap alatt. A közel 1,5 milliárd fényévre található galaxisból érkező kitörések jelentőségét Frey Sándor csillagász segítségével igyekeztünk megfejteni.
Vadonatúj radartechnológiával készítették az 1,4 milliárd pixeles képet, amely a Hold Tycho-kráterét ábrázolja. És ez még csak a kezdet!
A CSIRO kutatói az ASKAP rádióteleszkóp-hálózattal rekordidő alatt térképezték fel a megismerhető univerzum 83 százalékát.
Tudományos és űrkutató intézmények épp elhatározták, hogy lebontják az utóbbi idők kábelszakadásai miatt széteső obszervatóriumot, amikor ma reggelre az utolsó tartókábelek is megadták magukat. ¡RIP, Arecibo!
A csillagászat egyik legnagyobb rejtélyét oldhatja meg egy tejútrendszeren belülről származó gyors rádiókitörés, amit idén áprilisban két független rádióteleszkóp-rendszer is érzékelt.
A világ harmadik legnagyobb rádióteleszkópjának otthont adó Puerto Rico-i obszervatórium 1963 óta szolgálja a tudományt. Most 30 méteres seb tátong az antennatányérján.
A világ legnagyobb rádióteleszkópja, a kínai FAST hónapokon belül az idegen életjelek kutatásának szolgálatába áll.
Az eddig feljegyzett rekordhoz képest ötszörös energiakibocsátáshoz vezetett egy szupermasszív fekete lyuk tevékenysége a Földtől 390 millió fényévre. A csillagászok korábban azért vetették fel a fekete lyukas magyarázatot, mert az túlságosan nagy robbanást feltételezett, de újabb teleszkópos vizsgálatok igazolták az elméletet.
A világ legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkópja, a Mennyország szeme már három éve tesztüzemben működik, mostantól pedig az egész világ csillagászai is használhatják majd. A FAST ötszáz méteres apertúrájával két és félszer érzékenyebb, mint az eddigi rekordernek számító Arecibói Obszervatórium.
2012 óta most második alkalommal rögzítettek ismétlődő gyors rádiókitörést; és elméletben még az is lehet, hogy a földönkívüliek üzennek valahonnan az űr mélyéről. Persze valószínűbb, hogy nem.
A 13,8 milliárd évvel ezelőtti Nagy Bumm után létrejött első galaxiscsírák mozgása ugyanolyan volt, mint a mai spirálgalaxisoké.