2017-ben átlagosan 4,7 millió eurót költöttek bérre az NB1 klubjai, ez 26 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál – derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) most megjelent üzleti jelentéséből. Ezzel a magyar klubok bevételük majdnem kétharmadát fizetik ki alkalmazottaiknak, és a régióban csak a lengyeleknél és a horvátoknál éri meg jobban focistának lenni, mint Magyarországon.

Az UEFA a héten adta ki szokásos éves jelentését, a benchmarking reportot (pdf), ami az európai klubok üzleti tevékenységét elemzi. A mostani jelentés a 2017-es üzleti évet elemezte az egyes európai futballkluboknál. Tavaly nagy visszhangja volt annak, hogy a Sportérték megírta, mennyit költenek a magyar klubok átlagosan bérre, éppen ezért most megnéztük, volt-e változás ezen a téren.

Elöljáróban annyit érdemes mondani, hogy nagyon nehéz bármilyen megbízható adatot találni a magyar focistabérekről. Évtizedek óta tabunak számít a téma, a szerződések soha nem nyilvánosak, és a játékosok sem beszélnek nyíltan a bérükről. Különböző pletykák szerint ma Magyarországon az igazán nagy sztárok havonta több tízezer eurót keresnek. Pár éve arról suttogtak, hogy Huszti Szabolcs havi 10-15 millió forintért jött haza Kínából a Videotonba, most a legújabb pletyka szerint már nem ő a legjobban kereső játékos az NB1-ben, Davide Lanzafame ennél is magasabb bérért váltott tavaly nyáron a Honvédból a Fradiba. Emellett arról hallani, hogy a magyar bajnokság a fizetéseket tekintve egyáltalán nincs messze Nyugat-Európától, a hazai sztárjátékosok például többet keresnek, mint Nagy Ádám Bolognában, az olasz első osztályban.

Itt az igazi bérrobbanás Magyarországon

A magyar klubok bérköltségéről eddig is voltak információink, hiszen a csapatokat működtető gazdasági társaságok rendre beadják éves beszámolójukat a cégbíróságra. Éppen ezért a 2017-es évről már többször használtuk az alábbi ábrát az átlagos személyi jellegű kiadásokról és azok arányáról az árbevételen belül.

Ebből látható, hogy egy átlag NB 1.-es klub 1,3 milliárd forintot költött bérre 2017-ben, a legtöbb esetben pedig ez bőven meghaladta a teljes árbevétel háromnegyedét. Lássuk, ehhez képest mit mond most az UEFA jelentése!

A benchmarking report szerint a magyar klubok összesen 56 millió eurót (17,5 milliárd forintot) költöttek bérekre, ez átlagosan 4,7 millió eurót (1,47 milliárd forint) jelent, vagyis a cégek által hivatalosan bevallottnál jó 10 százalékkal magasabb bérköltséget kalkulált a nemzetközi szövetség. Az UEFA kimutatása alapján 2016-hoz képest 26 százalékkal nőtt a magyar futballklubok bérköltsége, vagyis nemzetgazdasági szinten is intenzív a bérnövekedés, de a focin belül is kiemelkedő. A vizsgált 55 európai bajnokság közül csak kilencben volt a magyarnál nagyobb bérnövekedés 2017-ben, vagyis egyértelműen az élen jártunk. Mi próbáltuk a régióra leszűkíteni a kört:

Látszik, hogy a magyarnál nagyobb növekedés csak Szlovéniában volt a vizsgált országok közül, ami pedig még fontosabb, hogy ha a tendencia mindenhol folytatódott, akkor 2018-ban már a horvát ligánál is jobban lehetett keresni a magyar NB 1-ben.

A grafikonból az is látszik, hogy a régió legtöbb országából még mindig megéri Magyarországra jönni focizni, Szerbiában vagy Szlovákiában például fele annyit sem lehet megkeresni, mint az NB 1.-ben. Így nem is meglepő, hogy ezekből az országokból még mindig áramlanak a játékosok a magyar piac felé, még úgy is, hogy néha egy BL vagy EL résztvevő csapatot hagynak ott.

Mennyit keres most egy átlagos focista Magyarországon?

Tavaly az UEFA-jelentés megállapításait igyekeztünk lefordítani arra, hogy mennyit kereshet egy átlagos játékos a magyar bajnokságban. Ezt nem egyszerű megbecsülni, hiszen két fontos kérdésre nem tudjuk a választ:

• A bértömeg mekkora része megy a játékosokhoz és a stábhoz?
  
• Hány játékosa van egy NB 1.-es klubnak?
  

Az első kérdésre tavaly volt válasza az UEFA-nak, a jelentésük szerint 2016-ban a bérköltség 71 százaléka illette a játékosokat. Ha ez az arány nem változott, akkor 2017-ben egy átlagos magyar klub 3,33 millió eurót fizethetett ki a játékosainak. Ez havi szinten 0,28 millió euró, mintegy 86,9 millió forint. Már csak az a kérdés, hogy ez hányfelé oszlik szét. Ebben a tekintetben sokkal nehezebb dolgunk van, hiszen egy profi klub első keretéhez 25-30 játékos tartozik, de tavaly kérdésünkre az UEFA elismerte, hogy a bérköltségbe beleszámolnak minden szerződéssel rendelkező játékost, aki a második csapatnál szerepel, ifistaként van szerződése vagy például kölcsönben szerepel valahol. Vagyis klubonként ténylegesen valahol 40-50 körül lehet a szerződéssel rendelkező játékosok száma.

A fentiek alapján nagyon óvatos becsléssel bruttó 2 millió forint körül lehet az átlagos fizetés az NB1-ben, ez ekhós bér, nagyjából a felét kaphatják kézhez a játékosok. Ez az egymillió forint körüli átlag nettó bér persze tartalmazza az ifi játékosokat, akár minimálbérrel, és az igazán nagy sztárokat havi 5-10-15 milliós bérrel. Ebben az összegben persze az alapfizetés mellett benne vannak a prémiumok is.

Követed már a Qubitet a Facebookon? Akkor kövesd a Sportértéket is, így elsőként értesülsz a híreinkről!