Nyereséges cégen adott túl George F. Hemingway, aki nemrég megvált a Budapest Honvéd focicsapatától. Persze az elmúlt években a magyar-amerikai üzletember valószínűleg inkább tömte a pénzt a csapatba, mint kivette belőle. De ha igazak a hírek a 3 milliárd forint feletti vételárról, nem járhatott nagyon rosszul.
Nálunk a legnagyobb sztárok havi több tízezer eurót keresnek; a régióban csak a lengyeleknél és a horvátoknál éri meg jobban focistának lenni, mint Magyarországon.
Melyik klubnak mennyi pénze van, honnan jön az a pénz, mire költik, és csoda-e, hogy mindebből meg lehet jósolni, ki nyeri a bajnokságot?
A legnagyobb összegből gazdálkodó Szolnoki Olaj szereplése negatív meglepetés. A klubok bérre költött összegének aránya pedig jóval kevesebb, mint például az a labdarúgásban megszokott.
Különböző gazdasági mutatókon keresztül szemléltetjük az NB1-es klubok gazdálkodását: mennyiből működhet ma egy magyar első osztályú fociklub, honnan származnak ezek a bevételek, és mire mennek el. Ahogy azt majd látni fogjuk, a grafikonok arról is árulkodnak, mennyiben tekinthető piaci alapúnak a magyar foci működése.
Az MTK mellett talán a Ferencváros volt a 2016/17-es szezon legnagyobb csalódása, legalábbis a fradistáknak biztosan. Egyrészt az NB1 elvileg legmagasabb költségvetésével a dobogóra sem fért fel a magyar kirakatcsapat, másrészt a zöld-fehérek játéka is hagyott maga után kívánnivalót. Kellemes meglepetés volt viszont a Vasas és a Honvéd szereplése, hiszen papíron egyik csapat sem a dobogós helyekért kellett volna, hogy harcoljon.
A magyar NB1 csapatai átlagosan 3,5 millió eurót, vagyis nagyjából 1,1 milliárd forintot költöttek 2015-ben bérekre – derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég megjelent kiadványából. Ezzel a klubok teljes bevételének több mint 60%-a megy el erre a célra, de bármilyen meglepő, ez nem számít kirívóan magasnak Európában.