A belek hámszövetében találták meg több anyagcsere-betegség kulcsát

Az immunsejtek részvételét az anyagcsere szabályozásában és az anyagcsere-betegségek kialakulásában már sokszor és sokféle szövetben vizsgálták, az emésztőrendszer azonban sokáig terra incognitának számított. Ám a kutatók figyelme a béltraktus immunsejtjei felé fordult, miután az elmúlt években kiderült, hogy a baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikrobiom emésztőrendszerben található tagjai nem csupán az emésztésben és a gyomor- és béltraktus megbetegedéseiben játszanak kulcsszerepet, hanem kölcsönhatásban állnak az emberi gazdasejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszokat is. 

Az emésztőrendszer belső falának közérthető(bb) fantáziarajzaFotó: NOBEASTSOFIERCE/SCIENCE PHOTO LI/Science Photo Library

A Nature január 30-án közölte azt a tanulmányt, amely új megvilágításba helyezi a belek nyálkahártyájának felszínét alkotó egyrétegű hengerhámban található speciális immunsejteket. A vélhetően magyar származású, alapdiplomáját Zürichben megszerző immunológus, Daria Esterházy, a Chicagói Egyetem munkatársa laboregerek emésztőrendszeri T-sejtjeit, az úgynevezett intraepitéliális limfocitáit (IEL) vizsgálta kutatótársával, Daniel Mucidával, a New York-i Rockefeller Egyetem immunológusával. E sejtekről korábban is tudható volt, hogy nemcsak az immunfunkciókban, hanem a szervezet anyagcseréjének szabályozásában is szerepet játszanak, méghozzá úgy, hogy szabályozzák a tápanyagok felszívódása során felszabaduló hormonok szintjét.

Metabolikus kulcs

A vizsgálatban olyan genetikailag módosított egereket használtak, amelyekben csökkentették az IEL-sejtek számát a hámszövetben. Az ilyen egyedek anyagcseréje hihetetlenül felgyorsult – ahogy a kutatók fogalmaznak, a metabolizmusuk hiperaktív lett –, emellett a kontrollcsoportnál jóval nagyobb energiatartalmú táplálékra volt szükségük, hasnyálmirígyük is jóval több inzulint bocsátott ki. A szerzők úgy vélik, az immunsejteknek egyértelmű szerepe lehet a különféle kóros metablikus szindrómák, magyarán az olyan anyagcsere-betegségek kialakulásában, mint az obezitás, a cukorbetegség vagy az érszűkület. 

Esterházy és Mucida szerint az IEL-sejtek az egész szervezet energiamérlegének ellenőrzésében is kulcsszerepet játszhatnak, így nemcsak a további feltérképezésük volna indokolt, hanem az is, hogy a hámszöveti sejtek közötti egészséges arányuk rutinszerű felmérése bekerüljön az egészségügyi protokollba. 

Alábbi cikkeinkben írtunk korábban a témábavágó kutatásokról:

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.