Az immunsejtek részvételét az anyagcsere szabályozásában és az anyagcsere-betegségek kialakulásában már sokszor és sokféle szövetben vizsgálták, az emésztőrendszer azonban sokáig terra incognitának számított. Ám a kutatók figyelme a béltraktus immunsejtjei felé fordult, miután az elmúlt években kiderült, hogy a baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikrobiom emésztőrendszerben található tagjai nem csupán az emésztésben és a gyomor- és béltraktus megbetegedéseiben játszanak kulcsszerepet, hanem kölcsönhatásban állnak az emberi gazdasejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszokat is.

A Nature január 30-án közölte azt a tanulmányt, amely új megvilágításba helyezi a belek nyálkahártyájának felszínét alkotó egyrétegű hengerhámban található speciális immunsejteket. A vélhetően magyar származású, alapdiplomáját Zürichben megszerző immunológus, Daria Esterházy, a Chicagói Egyetem munkatársa laboregerek emésztőrendszeri T-sejtjeit, az úgynevezett intraepitéliális limfocitáit (IEL) vizsgálta kutatótársával, Daniel Mucidával, a New York-i Rockefeller Egyetem immunológusával. E sejtekről korábban is tudható volt, hogy nemcsak az immunfunkciókban, hanem a szervezet anyagcseréjének szabályozásában is szerepet játszanak, méghozzá úgy, hogy szabályozzák a tápanyagok felszívódása során felszabaduló hormonok szintjét.

Metabolikus kulcs

A vizsgálatban olyan genetikailag módosított egereket használtak, amelyekben csökkentették az IEL-sejtek számát a hámszövetben. Az ilyen egyedek anyagcseréje hihetetlenül felgyorsult – ahogy a kutatók fogalmaznak, a metabolizmusuk hiperaktív lett –, emellett a kontrollcsoportnál jóval nagyobb energiatartalmú táplálékra volt szükségük, hasnyálmirígyük is jóval több inzulint bocsátott ki. A szerzők úgy vélik, az immunsejteknek egyértelmű szerepe lehet a különféle kóros metablikus szindrómák, magyarán az olyan anyagcsere-betegségek kialakulásában, mint az obezitás, a cukorbetegség vagy az érszűkület.

Esterházy és Mucida szerint az IEL-sejtek az egész szervezet energiamérlegének ellenőrzésében is kulcsszerepet játszhatnak, így nemcsak a további feltérképezésük volna indokolt, hanem az is, hogy a hámszöveti sejtek közötti egészséges arányuk rutinszerű felmérése bekerüljön az egészségügyi protokollba.

Alábbi cikkeinkben írtunk korábban a témábavágó kutatásokról:

Magyar kutatók találtak újabb bizonyítékot a bélbaktériumok idegrendszeri szerepére

Qubit.hu tudomány 2018. november 15.

Ezúttal a genetikai kutatások nagy öregjéről, az ecetmuslicáról derült ki, hogy amennyiben nem segítenek neki az emésztésben a tejsavbaktériumok, szó szerint megkergül és hiperaktívan viselkedik.

Bélbaktériumokat találtak az emberi agyban, gyűlnek a bizonyítékok a különös kapcsolatra

Vajna Tamás tudomány 2018. november 12.

A neurológusok eddig a vér-agy gát kóros hibájának tudták be, ha baktériumokat találtak az emberi agyban. A legújabb kutatások szerint azonban az emésztő- és az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó mikroorganizmusoknak az egészséges idegrendszerben is lehet feladatuk

Újabb bizonyítékot találtak a bélbaktériumok és az agy működése közötti különös kapcsolatra

Vajna Tamás tudomány 2018. február 16.

Javult a tejsavbacilusokkal beoltott rágcsálók memóriája, egy talajlakó baktérium pedig az egerek stressztűrő képességét fokozta jelentősen. Gyűlnek a tudományos eredmények az emésztőszervek és az agy közötti közvetlen kapcsolatról, a bélbaktériumok akár az orvoslás jövőjét is jelenthetik.