Friss kutatások szerint az egészséges idegrendszerben is lehet funkciójuk az emésztő- és az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó mikroorganizmusoknak .

Az elmúlt években derült ki, hogy baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikrobiom emésztőrendszerben található tagjai nem csupán az emésztésben, illetve a gyomor- és béltraktus megbetegedéseiben játszanak kulcsszerepet. Kölcsönhatásban állnak az emberi gazdasejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszokat, hatással vannak a neurológiai folyamatokra, a betegségek kimenetelére és általában az egészségre.

Az emésztőszervek, szakszóval a gasztrointesztinális traktus és a központi idegrendszer között bizonyíthatóan zajló biokémiai jelátvitel témáját csak 2014-ben kezdték el kutatni, így a a közvetlen kapcsolat mikéntje még nem ismert.

Rejtélyes mikroorganizmusok az agyban

Az Amerikai Idegtudományi Társaság november 3-tól 7-ig zajló éves közgyűlésén Rosalinda Roberts, a University of Alabama neuroanatómusa azzal hökkentette meg kollégáit, hogy kutatócsoportja bélbaktériumokat talált egészséges emberi agyszövetekben. Prezentációjában az elmúlt öt évben végzett, eredetileg skizofréniával diagnosztizált és egészséges emberek agyi struktúrájának összehasonlítására indított vizsgálatsorozat eredményeiről számolt be.

A Science-ben is közzétett, a halál beállta után pár órával végzett elektronmikroszkópos felvételeken 34 esetben fedeztek fel pálcika formájú objektumokat. A felerészt egészséges, felerészt skizofrén pácienstől származó szövetmintákban található idegen organizmusokról az RNS-szekvenálás kiderítette, hogy baktériumok. Méghozzá a humán bélflóra populációjának Firmicutes, Proteobacteria és Bacteroidetes törzseit képviselő mikroorganizmusok.

Roberts a Science-nek elmondta, hogy egyik esetben sem találtak gyulladásra vagy fertőzéses megbetegedésre utaló jeleket, és az sem valószínű, hogy a baktériumok a boncoláskor kerültek volna a mintákba. Az nem kizárt, hogy a mikroorganizmusok valamilyen eddig nem ismert úton kerültek új helyükre, esetleg egy eddig szintén nem feltárt mechanizmus révén át tudtak kelni a vér-agy gáton. Az utóbbi (kezdetlegesebb formában már a rovaroknál is) természetes zsiliprendszerként védi a kórokozóktól és a méreganyagoktól a központi idegrendszert, a gerinces élőlényeknél pedig az agyat.

Tud olyat az agy, mint a belek?

A neuroanatómus beszámolója szerint az sem nyilvánvaló, hogy miféle folyamatokban vehetnek részt, illetve milyen szerepet játszanak a megtalált baktériumok. Roberts és kollégái mindenesetre a mikroorganizmusok a neuronok működését sokféleképp segítő csillag alakú astrocyta sejtek közvetlen közelében találták a mikrobákat.

A kutatók valószínűsítik, hogy az idegsejtek „zsíros” mielinhüvelye és az astrocyták sejtplazmájában tárolt cukrok jelenthetik számukra a táplálékforrást, akár az emésztőrendszerben. Hogy mit adnak a terített asztalért cserébe az agynak, még nem tudni, de a Science beszámolója szerint az Amerikai Idegtudományi Társaság tagjainak érdeklődését felkeltette a téma.

A Science kérdésére, hogy miért nem vette észre eddig senki a baktériumokat, Roberts azt felelte, hogy az agy szerkezetét kutatók az idegsejthálózatra, és nem a szöveti környezetére koncentrálnak, az efféle idegen objektumokat pedig, legalábbis eddig, utólagos szennyeződésként figyelembe sem vették. Amin egyébként a neuroanatómus szerint nincs is mit csodálkozni, annyi ugyanis a még feltáratlan részlet.

A humán mikrobiom és az agy kapcsolatával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk korábban:

link Forrás