Munkahelyi szexbe és drogozásba hajszolja a Facebook moderátorait a stressz

A Facebookon megjelenő tartalmak ellenőrzésének javát nem házon belül végzik, hanem külsős moderátorokat alkalmaznak, akik a Verge riportja szerint olyan körülmények között dolgoznak, és a munkájuk során olyan traumák érik őket, hogy sokan közülük szélsőséges módszerekkel vezetik le a stresszt.

A moderátorok dolga kiszűrni a Facebookról és az Instagramról az eleve gyanús, vagy más felhasználók által már jelentett tartalmakat, a rasszista uszításoktól az állatpornón át az öngyilkosságokról és brutális kivégzésekről készített videókig. Tavaly augusztusban a Facebooknak egykor moderátorként bedolgozó Selena Scola már nyilatkozott arról, hogy „gyógyíthatatlan lelki traumát” okoz a munkakör.

Végig kellett nézned egy csoportos kivégzést? Van 9 perced kiheverni

A Facebook arizonai tartalommoderálási központját az üzleti folyamatok kiszervezésével is foglalkozó Cognizant nevű vállalat működteti. Az ott dolgozó tartalomellenőrök és tartalomellenőr-gyakornokok egy munkanap során kétszer 15 perc pihenőidőt, egy félórás ebédszünetet és összesen 9 percnyi „wellness time” névre keresztelt, traumatikus tartalmak megtekintése után járó szünidőt kapnak. Utóbbit többen arra használják fel, hogy elkerüljék a vécé előtti hosszú sorban állást, ugyanis több száz dolgozóra jut egyetlen, három vécéből álló mellékhelyiség.

Fotó: SOEREN STACHE/dpa Picture-Alliance/AFP

A Cognizanten keresztül bedolgozó moderátorok a Verge forrásai szerint mindeközben 15 dolláros órabérrel dolgoznak, ami 4 dollárral magasabb az arizonai minimumbérnél, így az éves fizetésük 28 800 dollárra jön ki, miközben egy teljes állású Facebook-alkalmazott átlagfizetése 240 ezer dollár körül mozog.

A sokszor kegyetlen, véres vagy undorító képek, videók és posztok válogatása közben olyan stressz éri a moderátorokat, hogy rengetegen veszik igénybe a Facebook és a Cognizant által is nyújtott terápiás tanácsadó programokat – igaz, a több kirúgott moderátornál jelentkező poszttraumás stressz szindróma terápiáját már senkinek nem fedezi a két cég. Pedig nem is nehéz kirúgatniuk magukat a moderátoroknak: a riport szerint ha a heti több ezer poszt közül csak néhánynál is a Cognizant minőségellenőrei által hibásnak vélt döntést hoznak, repülnek.

Ez gyakran olyan konfliktusokig fajul, hogy elbocsátott moderátorok fizikai bántalmazással fenyegetik a minőségellenőröket, akik közül egyről azt mondták a munkatársai, hogy fegyverrel jár be a munkahelyre, a miatta kirúgott exalkalmazottak támadásától tartva.

Szex, drogok, Facebook-moderálás

Mások viszont a személyes vagy telefonos lelkisegély-nyújtás helyett egyéb módon küzdenek meg a stresszel. A beszámolók szerint kisebb szexjárvány tört ki az arizonai központban: a moderátorok a mosdóban, a lépcsőházban, a garázsban és még a szoptató anyukáknak fenntartott helyiségben is buktak már le szex közben, utóbbi szobákról egy idő után le is vették a zárat emiatt.

Fotó: SOEREN STACHE/dpa Picture-Alliance/AFP

A megszólalók elmondása alapján a lélekölő munka közben először a titoktartásra kötelezett, így munkájuk megvitatásában kizárólag egymásra utalt moderátorok gyakran depresszióba esnek, csak olyan sötét témákban viccelődnek egymással, mint az öngyilkosság, és fokozatosan szoknak rá az először munkán kívüli, majd a munkahelyi pihenőidőkben történő alkohol- és marihuánafogyasztásra. „Meg sem tudom számolni, hány emberrel szívtam bent. Kimentünk, betéptünk, aztán visszamentünk dolgozni” – mesélte a Verge-nek az egyik volt moderátor.

De a józan észre sincs jó hatással a Facebook-tartalmak ellenőrzése. Miközben többek közt az is a moderátorok feladata, hogy az összeesküvés-elméleteket promotáló videókat vagy mémeket töröljék, többen azon kapták magukat, hogy elkezdenek hinni ezekben az elméletekben – volt, aki a holokauszttagadásban, volt, aki a laposföld-elméletben találta meg az új igazát, de azok száma is megnőtt, akik a 2001. szeptember 11-i terrortámadást belső munkának gondolják.

Nem veszik fel a moderátorokat, mert a mesterséges intelligencia miatt lassan rúghatnák is ki őket

Nem sokkal később a Bloomberg arról írt, hogy a Verge cikkében feltárt jelenségek nem kizárólag a Cognizant szerződésében álló moderátorokra jellemzők, hanem globális problémát jelentenek, a Facebook-tartalmak ellenőrzését kiszervező cégtől függetlenül. Az Accenture nevű vállalaton keresztül bedolgozó moderátorok például korábban már panaszkodtak olyanokra, hogy munkaidőben nem hagyhatták el az épületet, és nem telefonálhattak személyes ügyben – ez akkor a Facebook dolgozóinak figyelmét is felkeltette, de a belső levelezésen túl nem igazán jutott a dolog.

Facebook-moderátorok a cég esseni, németországi Competence Call Centerében 2017-benFotó: OLIVER BERG/dpa Picture-Alliance/AFP

A Bloomberg újságírójával beszélő, a Facebooknál dolgozó források szerint két okból alkalmaznak külsős munkaerőt a moderálási feladatokra: egyfelől azért mert teljes állásban könnyebben perelhetnék a céget a munkahelyi lelki trauma miatt, másrészt mert arra számítanak a vállalatnál, hogy hamarosan már mesterséges intelligencia is képes lesz elvégezni a munkájukat, így megelőznek egy nagy leépítéshullámot.

A Facebook a két cikk megjelenése után közleményt adott ki, amelyben a cég globális tevékenységekért felelős alelnöke, Justin Osofsky elmondta a kötelező szöveget, vagyis hogy már most is komoly minőség-ellenőrzést folytatnak a szóban forgó partnercégeknél, de innentől még nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy megelőzzék az ilyen problémákat – ha kell, még több és még jobb fókuszcsoporttal. Addig pedig Osofsky tanácsai szerint tessék jelentkezni a HR-osztályon, és fel lehet szépen hívni a munkahelyi problémák bejelentésére létrehozott anonim forródrótot is.

A cikkben szereplő fotók a Facebook német, Essenben található tartalom-ellenőrzési központjában készültek, 2017-ben.

Bemutatták az új Google Glasst

A Google okosszemüvegének legújabb, 999 dollárért árult változatát erősebb processzorral, jobb csippel és kamerával látták el, de a készülék magánszférát veszélyeztető volta miatt már fel sem igazán merül a termék mindennapi használata.